Most teljesen komolyan próbálok először a saját, aztán az ismerőseim szemébe nézni. Szervezkedünk, tüntetünk, gyűlésezünk, ide-oda megyünk, soroljuk a sérelmeket, akarjuk a változást, szavazunk a lábunkkal, rekedtre ordítjuk a torkunk, összefogást sürgetünk, és utána hazamegyünk elégedetlenül. Valahogy nem igazán látom bármelyik szervezet, vagy párt valóban annyira szeretné a változtatás elindítását, mint ahogy mi azt az ismerőseimmel egyre sürgetőbben szeretnénk. Lehet az lenne a megoldás hogy egy valóban civil alapon kezdjünk el aláírást gyűjteni a kormány megbuktatására?

Fogalmam sincs mi ennek a módja,de megtalálhatjuk a megoldást együtt, és nagyon türelmetlen is vagyok ezzel kapcsolatban, de akárhova megyek, vagy akármit is olvasok, mindenhol megáll a dolog annál a résznél, össze kellene fogni, az élére áll majd valaki, még korai, nem vagyunk elég erősek, még nem jött el az ideje, a Fidesz nem fogadja el, és még hosszan lehetne sorolni az ellene szóló érveket. Ezeket minden szervezetnél, pártnál, mozgalomnál külön-külön meg lehet találni, hiszen még odáig sem jutott el a dolog közösen mondjanak legalább valamit. Attól pedig még nagyon messze vagyunk legalább a leglényegesebb pontokban valami megoldási stratégia szülessen. Tehát továbbra is türelmesen kell várni amíg valaki eldönti, most akkor végre tényleg buktassuk meg a kormányt, ne csak beszéljünk róla? Nem tudom létezik-e egyáltalán más út, a Parlamentben úgy láttam az ilyesmi hiába való próbálkozás a jelenlegi körülmények között, a kétharmad mindent lesöpör amit a vezére nem tart helyénvalónak. Az utcán ismét csak gyülekezni fogunk, ezt a kormányt nem igazán hatja meg bármit is követelünk, arra meg egyszerűen nem látok reális lehetőséget önként belássák a hibáikat, és sűrű bocsánatkérések között átadják  stafétát egy szakértői kormánynak, ők pedig elutazzanak egy egzotikus szigetre ahol leélhetik hátralevő napjaikat, esetleg ahonnan visszasunnyoghatnak valami amnesztiával. Vagy arra vár valaki addig fogunk tüntetni egy huzamban amíg a kialakuló nyomás hatására le nem mondanak? Ez is egy alternatíva, de nem valósághű, hiszen ez is a kormány józan eszére épül. Csak abba kell belegondolni, az Éhségmenet gyalogolt több mint kétszáz kilométert, és valóban lerakott valamit az asztalra, de úgy istenigazából nem hatotta meg a hatalmat, bármilyen népszerű is lett a menet, még provokálták is,  és nem is igazán veszik őket komolyan, legalábbis úgy tesznek. Pedig ők valóban csak jót, és jogosat akarnak, és el is fogják venni azt ami jár nekünk, bármennyire nem akarja a kormány. Mert értünk is mentek, ha csak egy részkövetelésért is, ami szerintem az alapja mindennek, a tisztességes megélhetésért, és a jobban megfizetett munkáért, ami régi sara a politikának. Ehhez még annyit hozzá tennék, tudom miről beszélek, velük mentem az utolsó 60 kilométert, mert ennyire volt pénzem, nem tudtam Miskolcig utazni. Vagy az LMP népszavazási gyűjtőívei megoldást hoznak? Fontosak az ott feltett kérdések, és alá is írtam, de ez csak négy /4/, az eddig hozott több mint háromszáz törvényből, aminek nagy részével továbbra is vita van, éppen úgy, mint az alkotmányozással. Ezt is simán félre fogják söpörni a kormányoldalról sőt, még valamilyen módosítással jól is fognak kijönni belőle legalábbis kommunikációs szinten, vagy nevezzük simán hazugságnak, végül is azt teszik.

Vagy esetleg várunk 2014.-ig? Mert az is lehet alternatíva, ha addig nem törlik el a szavazás intézményét, kiveszik a koronát a tárolóból, és Viktoruk fejére teszik. Esetleg rombolhatunk, gyújtogathatunk, anarchiát idézhetünk elő, de abban nem akarok részt venni. A "szocik nyócéve", és még ki tudja kik lehet megvárják azt az időpontot ami a soron következő választás lesz, mert még nem éreznek elég erőt a céljaik megvalósításához, vagy még nem tudják mit csináljanak.Pedig nem a saját tervekkel kellene foglalkozni, hanem a választók akaratával, de ezt fel kellene ismerni, főleg ha komolyan gondolják a változást. Szerintem már van kész terv, ha pedig még sincs, vagy tagadja bárki, kénytelen lesz előállni vele, ha továbbra is tényező akar lenni a választók szemében. Mert a 10.ei tüntetésen Kónya Péter nagyon szépen összefoglalta mire is gondoltam a következő kormánnyal kapcsolatban, csak utána megállt az oda vezető út megmutatásában. Ha csak azt amit elmondott lemásolom, mint Pali bácsi a kisdoktorit, és az ismerőseimmel megbeszélve elkezdek aláírást gyűjteni az előírt íveken, akár postai utat használva az összegyűjtéshez, ha kell szervezetileg összefogva, bejelentve, akkor már én leszek a nyerő, hiszen elkezdek valamit, amire szerintem már sokan várnak. Borítékolom azt ha lassan is, de elkezdenek gyűlni az aláírások, lesz egyből sok-sok mindenki aki besegít. Annyira tetszik saját ötletem, segítségül is hívom barátaimat, és akik egyetértenek velem, segítsenek végig vinni amit itt leírtam.

Az a lehetőség meg sem fordul a fejemben, a kormány változtat bármit is ami segít nekem, és a hozzám hasonlóknak kimászni a bajból, az eddigi fordított kormányzás, és az én ellenzékiségem is ezt mondatja velem. Ha pedig elkezdek számolni, rájövök a kormány félidőben van, ha most elkezdünk  bármit is az legalább egy év, mire eredményt lehet elérni. Ott fognak betartani ahol lehet, de volt már egy Seres Máriánk, akinek sikerült, és nekem sem kell több, csak utána tovább vinni azt amit elkezdtem. Egyszerű kérdésre  kell válaszolni:" AKARJA A KORMÁNY LEVÁLTÁSÁT ELŐRE HOZOTT VÁLASZTÁSSAL!" Ezzel még nincs vége, hiszen még hátra van a választás, és ha el is zavartuk ezeket az elnyomókat, akkor sem lesz még egyszerű a károk helyrehozása, de minél később kezdünk bele, és minél tovább áltatjuk magunkat a másikra várva, annál nehezebb lesz visszatérni a többségi akarat útjára. És végre nem valaki ellen, hanem magunkért kellene beikszelni azt a nyomorult jelet, a számunkra visszahívható, hiteles ember neve mellé. Mert az is lesz, csak el kell kezdeni változtatni a dolgokon végre a magunk érdekében.BANDITA.

Hova tűnt a 2012. január 2.-ai Szolidaritás? Hiába is keresem a választ, vagy próbálom megérteni a történteket, ki merem jelenteni a színpad előtt most nem volt olyan érzésem, mint az Opera előtti összejövetelen. Sok minden történt azóta ami sikeresen lehangolt ez előtt a tüntetés előtt. És ez a lehangoltság csak megerősödött bennem ahogy most ott álltam az eléggé bizonytalan tömegben. Minden kellék adott volt a sikerhez, és nem rajtunk múlt, hogy ez nem következhetett be. Bizonytalanság, remény, várakozás volt érezhető azokban az emberekben akikkel csak találkoztam az egész indokolatlanul hosszúra nyúlt délutánon. Talán az sem véletlen a felénél már megkezdődött a tömeg elszivárgása. Az ezért kapott kritika azonban nem azokat illeti meg akik ott voltak, esetleg egyáltalán el sem jöttek személyes, vagy anyagi indokból,az értékek látszanak veszendőbe menni. Lehet azoknak volt igazuk akik otthon maradtak, viszont a a történteken túl nem szabad elfelejtkezni arról az értékek nem változtak, csak másokat kell keresni akik elé, vagy mögé oda lehet tenni ezeket.

Ami a tüntetésen történt semmit nem von le ezekből az értékekből, és a felszólalók meg is tettek mindent azért ez nyilvánvaló legyen. Csak most valami hiányzott, mégpedig a fűszere az egésznek. Kónya Péter beszéde szenvedélyesnek indult, aztán átcsapott egy sima választási propagandába, sok politikai felhanggal, és nem volt befejezve. Nekem úgy tűnt, ígéreti szólamokat kapott a a beszéde, csak a konkrét megvalósítás útja maradt le, viszont akár egy párt választási hadjáratát is előre vetítheti. Csak akkor mi szükség volt az elmúlt két hónap borzalmas bizonytalanságára, és vádaskodására? Azok után ami a Szoli berkein belül történt, ez engem csak még jobban összezavart, mert ezek után nem tudom eldönteni most éppen mit is akarhat a Mozgalom.Rájöttek az egyetlen lehetséges helyszín a változtatásra a parlament, oda viszont csak párt juthat be? Legyen annak a neve szövetség, vagy koalíció, esetleg egyesület? És akkor innentől megint nem értem mire volt jó a nagy függetlenség hangoztatása a politikai pártokkal szemben?

A többi felszólaló is kitett magáért, csak már észre kellene venni, sem a szavak, sem a konkrét tettek nem igazán hatják meg a hazugság sajtószabadságát, ami a hatalomban jelenleg található. A kormány már túl van azon figyelembe vegye az emberek véleményét, ez egy percig nem is volt szándéka. Őket felkérni párbeszédre, sérelmeket felsorolni nekik régóta hiába való próbálkozás, vigyorogva lesöprik az ellenvéleményt, ha egyáltalán reagálnak rá. Megoldás lett volna egy konkrét kezdeményezés akár egy népszavazásra is, ami nem csak részkérdéseket érint, mint az LMP gyűjtőívei, hanem egy kormányváltásra való választási lehetőség felvetését, és nem mellékesen annak végrehajtását.Ehhez volt elég ember, és média felület, már csak az akarat kellett volna. A nem jött még el az idő, nem vagyunk még elegen duma már kicsit idejét múlt, az emberek értelmesebb része tudja ennek megvalósítása időbe telik, és ez alatt az ellenzék is összekaphatja magát az összefogásra, hiszen ha külön-külön próbálnak bejutni a hatalom színterére azzal csak a mostani állapotot tartósítják. Már rengeteg megoldási verziója van ennek a katyvasznak a felszámolására, csak nem kell mindenkinek a sajátját erőltetni, hanem a sok tervből kell egy ütőképes cselekvési verziót összehozni, és nem kizárólagosságra törekedni. A Szoli tüntetésének erről kellett volna szólnia, de az értékek elhagyása, és főleg  a tagság akaratának figyelmen kívül hagyása, csak egy újabb próbálkozást hozott a megfogalmazott bírálatok hosszú sorában. Ez nem von le semmit abból a tagság jelentős része továbbra is akarja a változást, csak lehet más úton fogja ezt érvényesíteni, és főleg mással,viszont a  Szoli igazi értékeit senki sem vonja kétségbe. Én is csalódtam, de fel tudom dolgozni ezt, sőt, tanulni is képes vagyok belőle, mint ahogy arra is képes vagyok, ne dőljek be ígéreteknek,hiszen tudom bármilyen változás elérése nem jelenti azt feltétlenül attól a naptól azonnal jobb lesz az életem, mindjárt többet fogok keresni a munkámmal, és végre rend lesz minden területen,mégpedig olyan, ami a többségnek megfelelő. Ezért nem értettem a kapkodást a felszólalók sorában, mikor Tóth Imre, az Éhségmenet elindítója került a színpadra minden előzetes bejelentés nélkül, és főleg a tömeg elszivárgásának kezdete után. Pedig tőle csak a valóságot lehet hallani, úgy ahogy gondolja,egyszerűen, kertelés nélkül, kicsit türelmetlenül. De ne legyen kétséges senki előtt, Ő is tudja hosszú ez az út, és göröngyös amelyen el kell indulni,és akár már rajta is lehetnénk, ha nem csak beszélünk róla. De minél később lépünk rá, annál tovább tart. Megértem felháborodottságát azzal kapcsolatban szinte senki nem maradt ott a tüntetés után elégedetlenséget demonstrálni, de meg kell értenie, ez a csalódottság kifejezése volt a szervezők irányában. Lesz még erre alkalom, hiszen még sok mindent fog az ember elveszíteni, és akkor nem harmincan akarunk a téren maradni akaratot kinyilvánítani saját magunkért. De most legalább elhangzott egy forma, aminek lesznek követői, ha végre elkezdünk valamit.

A teljesség igénye nélkül írtam le a tüntetéssel kapcsolatos érzéseimet, és nem törekedtem a megoldás kizárólagos elfogadására azzal amit megfogalmazni próbáltam. Még nem tartok ott leüljek egy sarokba és azon tépelődjek miért nem tudom jobbá tenni a saját, és a másik életét, még ha ez nem is lenne jó mindenkinek, de a többségével már elégedett lennék. Egyenlőre próbálom feldolgozni a történteket, és visszalépés helyett a meglevő ismeretekkel továbbhaladni a hibák ismétlése nélkül. Akik ott voltak az értékeket elfogadják, és tovább is mennek a változás megvalósításában, és lesz akivel ezt meg is tegyék. Nálam már megvan ehhez az akarat, és a társaim is.BANDITA.

UI: Utólag jutott tudomásomra, és láttam újságban, Tóth Imre beszéde be volt jelentve, nekem kerülte el a figyelmem.A tüntetésen Én nem hallottam, ennyit fenntartok.BANDITA.

"Mindenki hozzon még egy embert". Talán ennyi is elég lenne bármilyen kezdeményezés mellett, ami lezajlik az elkövetkező időkben. Márpedig azokból mostanában kijut szinte minden napra valami, az ember már bele is fárad egy kicsit. Nem akarok nagyon morcosnak tűnni, de a hatalom részéről eddig sem a hangot nem hallották, sem a szemüket nem fordították oda ahol történt valami, simán nem vettek tudomást semmilyen javaslatról, kritikáról, figyelmeztetésről. Mégis foglalkozni kell továbbra is a kevés megmaradt lehetőséggel, bármennyire is úgy látszik leperegni látszik a hatalom cinizmusáról, sőt, még inkább további arroganciát vált ki belőlük. Lehet csak nekem tűnik úgy attól, hogy úgy tesznek nem vesznek figyelembe semmit amiről úgy vélik nem is kell foglalkozniuk vele,már komoly aggodalom van a soraik között.

Annyira azért nem hülyék a jelenlegi hatalom isten barmai mint gondoljuk, hiszen minden ellenzéki lépést gyors törvényalkotással, és rendelettel igyekeznek megakadályozni, pedig már a munka nagyját elvégezték a a hatalmuk  folytatólagos biztosítására, miközben folyamatosan nyakig voltak az államkincstárban, gondolva a lehetséges vereségre is, amelyből végül is anyagilag a legjobban akarnak kijönni. Ahogy én látom az ellenzék a mozgósításon már régen túl van, lett is annyi szervezet akiket mind sérelem ért, hogy lassan már megszámolni is nehéz őket. De hál istennek lettek azért nagyobbak is, akik már komoly erőt jelentenek a hatalommal szemben, azok bárhogy is próbálnak nem venni róluk tudomást. A politikusok egy része is kezdi beismerni, valahol ők is hibásak abban az ország ide jutott, és ez a sokak számára képtelenül rossz helyzet előállhatott. Ébredezik mindenki, és keresi a kiutat. Össze is érnek majd egyszer a megoldást keresők, ha felismerik a törvényszerűségeket, és sikerül a saját érdekeiken is felülemelkedniük. Olyan megoldás nem létezik ami minden egyénnek jó, egy kicsit mindenkinek engednie kell, még ha nem is akarja ezt megtenni. Szükség van a másikra, aki talán csak abban különbözik, máshol lakik, más az identitása, és kicsit másként fejezi ki magát. De szerintem pár dologról nem szabad elfelejtkezni. Az mindenkinek világos, aki látja mi megy végbe a hatalomba kerülőknél, maguktól nem fognak jobb belátásra térni. Sajátos autokráciájuk ezt nem is fogja engedni, és már visszaútjuk sem nagyon van. Nem is nagyon kell velük foglalkozni, minden bírálat, vagy esetlegesen felajánlott segítség is lepereg róluk. Volt idejük kidolgozni stratégiájukat, most rohamléptekben valósítják azt meg.

De mégsem szabad annyiban hagyni a dolgot. Ahogy az ellenzék mondja, most a lábunkkal szavazunk, bárhogy is próbálja ezt a hatalom lekicsinyelni, erre igazából nekünk van szükségünk. Mint ahogy arra is tudomásul vegyük a dolgokat csak a parlamentben lehet megváltoztatni, az utca csak az oda vezető békés út. Arra is kell  gyúrni egy kicsit, mi lesz ha sikerül bejutni a törvényhozás helyére. Ahogy én látom sokan készülnek már erre az állapotra is, csak a mértéket próbálják még növelni mennyi is legyen az övék ebből. Viszont ezzel elég sok idő megy el, aminek úgy istenigazából az egyszerű ember issza meg a levét. Szerintem már vannak kész forgatókönyvek a Fidesz utáni életre, csak mindenki a sajátját akarja keresztül vinni, lehetőleg minél nagyobb részben, és mintha nem engedne oda mást aki lehet csak hozzátenni akar. Arról lemondani mint egyedüli, és kizárólagos megoldás még nem nagyon tud senki. Vannak már új arcok is színpadon akiknek szerintem bent van a helye a parlamentben, de ehhez még sok minden nem adott, de sokan azon dolgoznak ez ne így legyen. Ezeket az arcokat be kell juttatni, ahhoz viszont el kell menni szavazni. Mivel csak pártok juthatnak be, nekik abban a formában kell működniük, bárhogy is irtózunk a megnevezéstől. Tudni kell azonban arról is folyamatosan, ha valaki be is jut a parlamentbe az valóban a szavazókért fog dolgozni. Szerintem nem neki kell ígérni sokat, és merészet, nekünk kell megmondani mit szeretnénk, és meg kell teremteni a lehetőséget arra számon is kérhessük rajtuk. Régi politikus, vagy újonnan bekerülő együtt kell dolgozzon a választókért, de nem várhatunk tőlük csodát. Arra is fel kell készülnünk, lehet még ettől rosszabb is világ, mint amiben most vagyunk, bár nem nagyon tehetünk róla. Csak egy kicsit, de ezen ne rugózzunk.

Tovább is írnám még az okosságaim, de inkább csak egy kicsit szeretnék hozzátenni a változás előkészítéséhez. A megoldást nem egy emberben látom, hanem a többség közel azonos vélemény egyezésében, ami nem biztos mindenkinek egyformán jó. Ha csak arra gondolunk, kicsivel többet szeretnénk az elvégzett munkánk után, ezt mennyire nem fogja tolerálni a befektető, aki gyorsan akar, és sokat, és nem igazán érdekli a nyomorunk. De minél később kezdünk bele valamibe, annál nagyobb hátrányba kerülünk, bármi legyen is a cél. Ha már elkezdünk megoldást keresni, mi is legyen a mai helyzet után, már közelebb vagyunk a gyógyuláshoz. Kezdetnek ez is elég.BANDITA.

Annyi lenne a szándékom ezzel a kis szösszenettel, hogy előre borítékolnék egy újabb hazai média áradat magyarázatát a legújabb Eu-ban meghozott határozatról, ami ismét Magyarországot állította a figyelem középpontjába. Nevezetesen a Kohéziós Alap, vagy ilyesmi befagyasztása körüli újabb lehetőségről a mi sajátos sajtószabadságunk szempontjából, ami ahogy olvasgatom a híreket már el is kezdődött. Orbán Viktor már tudja azt is, nem fogják befagyasztani a lóvét, amit meg kell jegyezzem egyáltalán nem az ő érdeme, inkább a józan ész diadala lesz, ő ezzel pedig nem dicsekedhet. Neki köszönhetjük azt, hogy ez egyáltalán bekövetkezhetett, viszont annyi legyen a mentsége, ebben azért benne van a többi kormánynak is a munkája, neki csak fel kellett ezt gyorsítani, és hozzá kellett tenni a sajátos gyorsnaszád lavírozását, meg a különleges autokratikus gazdaság politkáját.

Nem is annyira az ide vezető út lehet a fontos, azt majd kibeszélik nagyszerű elmék minden fontos nyilvánosság előtt, ahol majd lehetőséget kapnak megszólalni, inkább a túlnyomórészt kormányközeli média hírverését szeretném kicsit előrevetíteni. Nem lehet teljes a kép, annyi hely nincs ebben a blogban, csak egy-két dolgot szeretnék megjegyezni a jövőbe látás képessége nélkül. Viktorunk nyilatkozata már elkezdte a saját dicséretét, azzal amit tudni vél a végkifejletről, de ne felejtkezzünk el róla, ha ez valójában nem megtörténik, annak csak azok látják a kárát, akik eddig is megérezték a dilettáns gazdasági reformok következményeit. Hiába próbálja bárki megmagyarázni ennek az idióta kormánynak, minden rosszallás nekik szól, a következményeket azonban annak kell viselni akiknek a nevében elkövetik a rossz döntéseket, vagyis az állam azon részének, akikről ilyenkor beszél, de általában csak hülyének néz. Most lehet majd nyócévezni, szocizni, hazaárulózni kedvük szerint,de ha az Eu döntéshozói valóban felismerik az ország szívja meg a döntésüket, nem a kormány, aki ellen szólnia kellene ennek az egésznek, akkor is nagyszerű lehetőség nyílik a saját fényezésükre. Annyira azonban érintené őket a pénz elvétele, kevesebbet tudnának egymás között osztogatni, de hogy az eddigi kiszórt pénz ne vesszen  kárba, most lehet egy kicsit megszolgálni az eddig osztogatott potya milliárdokat. Milyen igazságos lenne az, ha a döntéshozók csak egyszer viselnék a rossz döntések következményeit, de az nem mostanában lesz, mikor ezt meglátjuk. Mindenesetre a kettős beszédre  ismét lehet egy újabb példa, odakint kiemelhetik mekkora ászok a költségvetésben a kormány hű fiai, lányai, hiszen a számok mellettük szólnak, és most a mindenféle felár, meg kamat, és százalék is jól áll, amit nem is győznek hangsúlyozni. Csak itthon a hazai pályán az emberek ezt máshogy élik meg, de a jól megfizetett kormánypárti média gépezete majd őket is igyekszik legyűrni. Lesz itt minden, csak győzzük kapkodni a fejünket. A szokott kliséken túl, be fognak vetni mindent ami szerintük kell, csak úgy fognak repkedni a gumicsontok a sajtó asztalánál. Még az is előfordulhat, ki fogják jelenteni, ez a siker, ami esetleg bekövetkezik, és valóban nem zárják el a pénzcsapot, kizárólag csak egy ember kivételes politikai képességének köszönhető, akinek lehet már készítik a szobrát  a parlament előtt, ezért is kellett körülzárni annak egy részét. Hogy ne legyen kétsége senkinek felőle, Orbán "Fidesz" Viktorról beszélek. Ki lesz emelve nagysága, és legalább ennyire meg lesz magyarázva az ellenzék esetleges hazaárulása. Már csak azért mert a közös siker elképzelhetetlen, hiszen mégsem lehet a nyíltan ellenzéki józan hangokat beleszőni a történetbe. Nem is tudom, ha az Éhségmenet is kéri a döntés semmiségét, azt vajon milyen eszközzel fogják beírni a hamisítás nagykönyvébe? Vagy a józan politikusok, és civilek szavait milyen tollal jegyzik le? Gyanítom beindul ilyenkor a szelektív beszéd, és ezek kimaradnak, hiszen nagy égés lenne ha nem egyedi, és kizárólagos lenne a siker. Legalábbis a tálalás szerint. Milyen lázas munka lehet most a pénzért írok között, akinek a fejük felett ki van húzva a transzparens, rajta a felirattal:"Merjünk nagyot hazudni, nem lesz következménye:" Összeszokott csapat dolgozik a kitalációkon, azt is sikernek írták le, a Munka Törvénykönyvéből a munkáltatók jogain túl kihagyták a korbácsot, mint eszközt. Mert csak ez maradt ki, majdnem minden mást sikeresen beleírtak, ami a kizsákmányoló befektetőknek jól jön ahhoz, ne fizessék meg a munka értékének méltányos részét. De jók lesznek a fiúk-lányok, hiszen tudják az állásukkal játszanak. A szervhiányos, meggyőződésből pártolókkal szemben fegyvertelen vagyok, nem hatnak rájuk észérvek, nekik nem kell az út szélén várakozni, felfértek a szekérre. Csak tűnne már el ez a szekér, ma az űrhajók világában sokan nem hiányolnák. Valami határt azonban kell hogy szabjanak a propagandának, de az igazi szóvivői ászokat ez nem fogja befolyásolni, rájuk nem vonatkoznak a józan ész szabályai.  Még olyasmi is elképzelhető ami meghaladja az egyszeri ember képzeletét, de mégis sikerül nekik ezt rezzenéstelen arccal végigmondani, miközben a hallgatóság fetreng a röhögéstől.

Nem tudom meddig lehet az ilyen kommunikációt kordában tartani, 2006-ban is elég volt egy elszólás, vagy igazmondás, nevezze mindenki aminek akarja, és kiderült a valóság. Itt is lehet fényezni az eredményeket, legalábbis a számok és kommunikáció szintjén, de az emberi gyarlóságot nem lehet befolyásolni, mint ahogy az igazat sem lehet sokáig elhallgatni, bárhogy is szeretné bárki. Nem akarok nagy szavakat használni, de a számok nyelvén túl, kicsit másnak látom a valóságot, de ha az én véleményemre kíváncsi lenne bárki, nem itt írogatnék. Lehet jelen esetben jobb a hazugság, hiszen ha kiderül mekkora bajban is vagyunk, azt sem a pénzpiacok, sem az emberek nem tolerálnák, eltűnne minden amivel úgy gondoljuk egyenlőre rendelkezünk.Jelen helyzettől csak rosszabb fog jönni, viszont könnyebb lenne elviselni, ha látnánk a véget az alagútnak, de ehhez először ezeket a hazug kutyákat kellene eltávolítani villámgyorsan! BANDITA.

Továbbra sem tiszta a kép a Szoli háza táján, de valahol meg kell húzni a határt, és el kell dönteni merre is haladjon a szekér. Kétségtelen, hogy történtek dolgok, amelyek nem segítették, sőt hátráltatták a Mozgalmat azon az úton amelyen elindult. Személyek, nyilatkozatok estek egymásnak, a kommunikáció siralmasan adta vissza az eseményeket, én már ott tartok, nem is nagyon érdekel kinek van igaza, inkább igyekszem lezárni ezt a kellemetlen epizódot. Akivel csak beszéltem, mindenki azt mondta, a Szoli ettől még működik, sőt, bármi is történt nem szabad abbahagyni. A hibákat ki kell javítani, meg kell teremteni annak lehetőségét ezek többet ne forduljanak elő, és folytatni kell a munkát. A célok nem változtak, az embereknél lett egy kis nézetkülönbség, viszont ezzel akár úgy is vehetjük, bővült is a lehetőségek tárháza. Kár lenne az eddigi eredményeket egy hiba, vagy egy rosszul sikerült kommunikáció miatt eldobni. Tisztázza mindenki magában mit is akar, kivel, és hogyan. Szerintem ennyivel le is lehetne zárni, és ha sikerül kicsit túllépni magunkon, akkor folytassuk a tervek megvalósítását. Nem az észt akarom osztani, csak hozzá akarok tenni valami kis segítséget ahhoz, megelőzzük a hasonló buktát, és mint jó sakkozó, ne csak egy lépést lássunk magunk előtt. Nem lehet azonban addig semmit csinálni, amíg nem tisztázódnak a további teendők. Most hogy túl van a Mozgalom az első válságon, mindenek előtt világos szabályokat kell lefektetni, meg kell változtatni kicsit a struktúrát. Be kell fogadni a más véleményt, de valamit azonban nem szabad elfelejteni. Ez bárhogy is nézzük, egy munka, amit el kell végezni. Emberek vannak itt, akik nem lehetnek egyformák, sőt, még ellenszenvesek is némely esetben. Nekem mindig is a két rendvédelmis volt a húzóember, ezt nem tagadom, de most kettéváltak. Nem fogok választani köztük, megyek mind a kettő után, ha jó ez nekik, ha nem. A végén dől el kinek van igaza, egyenlőre nálam mind a kettőnek. De nekik is meg kellett hozni a döntéseiket, ami most kicsit változott, más lett mint amikor elkezdődött ez az egész. Felesleges már ezen rugózni, mint ahogy felelőst is keresni. Hozzá kell tenni mindenkinek amit szerinte szükséges ahhoz, sikerüljön jobbá tenni az életünket, és a nagy halmazból el kell fogadni a többségi akaratot. Ez lenne a demokrácia, ha jól kapisgálom. Igen, van olyan amivel nem mindenki ért egyet, ez lehet személy, cselekedet, koncepció, mégis el kell fogadni ha a többség úgy akarja. Viszont ehhez kell a többség akaratának a kinyilvánítása is. Erre lehetőséget kell biztosítani mindenképp, és ki is kell mondani a valóságot, ami tényeken alapul. A mostani dolgok kommunikációjából csak bizonytalanság jött le, és többet ártott, mint használt. a tények elferdítése nagyobb veszteséget okoz, mint a korrekt valóság. A kis csapatban, ahol összejövünk havonta elég jól működnek a dolgok, van párbeszéd, van feladat, van módszer, és van megoldás. Ezt csak le kellene másolni a vezetőségnek, és figyelembe venni. Abban is egyetértünk, folytatni kell amit elkezdtünk. Ezt szerintem nyugodtan kijelenthetem a csapatom nevében. Nálunk is látszik egy kis bizonytalanság, nem lettünk sokkal többen, de erről nem mi tehetünk. Ezt mindenképp le kellett írjam. Nehezebb dolog ugyanezt nagyban megtenni, ami nálunk működik, de ne legyen szégyen megkérdezni, mi hogyan csináljuk.Vannak jól működő rendszerek a multi cégeknél, csak le kell másolni azokat, és felhasználni az érdekünkben. Ha ezt sikerül megvalósítani, már előrébb vagyunk. Többet tud segíteni mindenki, ha érzi odafigyelnek rá, korrektül tájékoztatják, és nem menet közben derülnek i a szabályok módosításai. Ez a tag-csatlakozó dolog is bánt egy kicsit, de egy egyszerű tájékoztatással elejét lehetett volna venni. De megígértem nem osztom az észt, akkor ez legyen csak egy megállapítás. Vagyunk már annyian, érdemes odafigyelni ennyi ember tapasztalatára, tudására, ami nekünk egyenlőre az összes lehetőségünk. Nincs hagy választék segítségben, még a gazdag nagybácsi nem kopogott be, legalábbis nem tudok róla, és nem bővített a materiális kapacitáson. Bár lehet nem is lenne jó akkor, ha feltételeket szabna, vagy némely ember ettől vérszemet kapva elkezdene ezzel visszaélni. Ezt is meg lehet előzni, de még kicsit korai erről beszélni. Csak néhány dolgot említek meg abból ami bennem kavarog, a történtek kicsit megzavartak, de a céljaim nem változtak. Most kicsit befékeződött a dolog, nem tudom ki miatt, de nem is ez a lényeg. Akarom- e folytatni, és tanulni a hibákból, vagy keresem a felelőst, és bizonygatom az igazam, de akkor még csak egy helyben topogok. Én folytatni akarom, és megelőzni az ilyen hibákat, de ehhez már nekem is segítség kell, viszont én is rengeteget tudok hozzátenni, ahogy visszahallom a cikkeimben leírtakat a nyilatkozatokban.Ez is azt bizonyítja egy a célunk. BANDITA.

Még továbbra is zavaros a kép ami a héten történt a Szolidaritás háza táján, mégis mint aki tag, és mivel még mindig bízok a változtatás lehetőségében, amihez a Szolidaritás jelentett támpontot, elmentem a péntek esti szokásos jamborinkra, mert azért voltak homályos pontok, de különben sem állt meg az élet a történtektől, na meg ezt meg is kellett dumálni. Ezekre a gyűlésekre mindenki önként megy, megbeszéljük a történteket, kérdezünk, döntünk, és utána hazamegyünk. Van vezetőnk, akit mi választottunk, van tagságunk,van sütemény és pogácsa, mégis mindenki egyenlő, vitázunk, de nem akarunk vért, elmondjuk ami nyomja a szívünk, mit szeretnénk, és ha megvan többség akarata, akkor azt meg is tesszük, mert egyetértünk vele. Eddig azt gondoltuk a dolgok így működnek normáliséknál, mert ezt hívjuk demokráciának erre mifelénk széles tagságunkban. Tegnap azonban kicsit mással voltunk elfoglalva.

Előzőleg be lett jelentve két vezető a társelnököktől, akik eljönnek hozzánk dumálni, és nem lennék őszinte, ha nem jegyezném meg, ha a másik kettő jött volna, valószínű beteget jelentek, vagy kisebb az érdeklődésem, de nem jelzem azonnal, persze, jövök. Végül is a fele jött el, aki már nem is társelnök, meg nem is tag, csak csatlakozó, mint ahogy mi is, mint kiderült a héten történtekből, de ez nem befolyásolt abban senkit, ugyanúgy beszélgessünk vele, mintha mi sem történt volna. Mert valóban nem sok minden történt, csak kiderültek dolgok, és kicsit más megvilágításba kerültek a történtek. Semmi bajom a Szoli vezetésével, de nekem a két rendvédelmis a húzó ember ebben a formációban, a többi nálam csak ott van, oszt ennyi. Az elején leszögeztük, még mielőtt bárki is megsérült volna, a Szoli mellett továbbra is kiállunk, nem lépünk vissza, folytatjuk amit elkezdtünk a lábunkkal, mint írtam egy cikkemben, csak most kicsit lassítunk, amíg nem látunk tisztán. A megbuktatott társelnök kicsit beszélt a múltról, a jelenről, nagyon tárgyilagosan, minden megjegyzés, vagy saját vélemény nélkül. Számomra világosnak tűnt a dolog eddig is, kaptam még részinformációkat, és lassan kezdenek valóban komoly kérdéseim lenni. Megjegyzem ezekre nem kaptam választ, azt nekem, és társaimnak kell megtalálni. Csak tudnám kitől kérdezzem meg?

Első kérdés az lenne, ki akar két ember közé éket verni, akik nagyon sokunknál egynek számítanak, és nevük, szándékaik a vezérelv ami mentén tesszük a dolgunkat, amivel kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Nem tudom hogy lehetne azt megkérdezni, miért baj az, ha az egyik már pártban, vagy Szövetségben, vagy mindegy milyen nevűben gondolkodik, de  be akar jutni a parlamentbe a zemberek képviselőjeként? Ebben benne vagyok én is, és tőlem menjen, sőt, már majdnem késő is, de miért nem engem, vagy másokat kérdeznek meg erről, mehet, vagy nem? Van egyáltalán valami szabály az ilyen esetekre? Már Alapszabály, vagy Működési, vagy  csak egy sima szerelési kézikönyv.

Itt megfogalmaznék egy kis aggályt, ami lehet csak engem aggaszt, de a tapasztalataim szerint bármikor bekövetkezhet, mint ahogy már volt rá példa a történelembe. A megmaradt rendvédelmis társelnököt ki fogja megvédeni  a hasonló szituációtól, ha a társának sem adott most esélyt a társelnökök szövetsége? Itt lehet csúsztatni, de ne próbálkozzatok a borzalmas kommunikációtokkal, mert ez ebben az esetben majdnem Szíjjártós lett.

A következő probléma ami egy kicsit azért zavar, az lenne, ha azt meg tudtátok ott bent kérdezni, ki legyen a területi koordinátor, mert ugye ezt a nevet használjuk, akkor azt miért nem lehet figyelembe venni, amit ő akar? Ahogy az elején leírtam a mi csapatunkat, amit a mi koordinátorunk akar, az a MI , szándékunk is. És ha mi is be akarunk jutni a parlamentbe? És ha tudjuk ezt hogy lehet, és mennyi idő kell hozzá amíg oda jutunk? Vagy egyszerűen, ez a többség óhaja, és mivel az a duma alulról szerveződünk, legfeljebb csak segíteni lehet nektek ebben a kérdésben.

Abban az esetben mi van, ha még mi, vagy inkább azt írom csak én, azt szeretném ha a tűzoltós egykori társelnök alvó formációja legyen az, aki lehetővé teszi nekem, egyszer bemenjek a parlamentbe, és beülve a miniszterelnöki székbe, megértsem, miért akarnak ebben megöregedni akinek ez jutott a  szavazófülkében. Ha a többi is ezt akarja akkor miért nem jó ez? Csak hozzáteszem ezek a kérdések a történtek után jöttek elő bennem,  biztos nem értek hozzá azért teszem fel őket, vagy azért mert nincs lehetőségem feltenni, esetleg valaki a nevemben mást akar, de ezek után nehéz lesz. Mindegy, valahol ezekről beszélnünk kell, csak még nincs rá lehetőség, az idő meg telik közben.

Folytatnám még miről is volt szó tegnap este, de a társelnökitől megvont csatlakozó korrektül nem befolyásolt semmiben, nem sugalmazott, nem ködösített, csak elmondta a tényeket. Eddig is leírtam már, nem igazán érdekel ki van a két favoritom mellett, és azt is leírtam, mi várható szerintem arra, aki most magára maradt. Lehet nem lesz igazam, és nem mond le önként, de lehet nem is veszi észre irányítják akik körülveszik. Nem lenne jobb ezt a félre értést eloszlatni, és megkérdezni a nem létező tagságot? Vagy mi az isten, csatlakozókat. Így esetleg működne a demokrácia, ami itt nálunk kicsiben már megy, és szívesen segítünk ennek bemutatásában, ha valaki már elfelejtette volna mit is kell csinálni benne. Mert a beszéd róla az nem ugyanaz, mint mikor a gyakorlatban tesztelik. Még folytatom, de most megyek cigizni, mire visszajövök remélem a két bohóc újra felnőtt módom megbeszéli a további teendőket, már csak miattam is. BANDITA.

.

Egy kicsit elemzem már ezt a témát, hiszen nekem van rá lehetőségem, nem kell aggódnom amiatt, esetleg nem kell holnap bemennem a munkahelyemre, vagy megbüntetnek azért amit leírok. Nálam van sajtószabadság, nem vagyok befolyásolva semmilyen formában. Elkezdem az elejétől, de nem érhetek a végére, és nem is lehet teljes a kép, ahhoz több kell, mint egy blog. Klasszikus értelemben valóban nincs a sajtó korlátozva ma Magyarországon, még egy újságírót sem lőttek le, vagy vetettek börtönbe azért, mert egy objektív véleményt próbált közzétenni. Ettől kifinomultabb módszereket vet be a  hatalom a vélemény szabad kinyilvánítása ellen, és a korlátozás sokkal árnyaltabb, mint az feltűnhetne az egyszerű embernek, aki megpróbálja kihámozni a lényeget.

Nem lehetek annyira naiv ne vegyem észre ezt is csak a pénz mozgatja, azon túl, hogy az ellenvéleményt a hatalom úgy próbálja letörni, hogy nem vesz róla tudomást, és még meg is fenyegeti egy általa létrehozott kontrollal, ami szerinte független mindentől,valójában csak a szubjektivitás a fegyvere. Aki nincs velük, az érezze a kirekesztettséget, és a mellőzést, mellesleg nehezen tudja a véleményét is közzétenni. Még a kormány hatalomra kerülése előtt volt egy pici hír arról, a jelenlegi kormány holdudvarának kezébe került az egyik kereskedelmi csatorna valamennyi része. A kormányra kerülés után ezeknél a kereskedelmi csatornáknál, nem csak annál ahol részes tulajdonos volt, nyilvánvaló színvonal esés keletkezett be a műsorok, és hírek tálalásában. Ezzel párhuzamosan a közszolgálatinak nevezett média látványos javuláson ment keresztül, az addig haldokló gazdálkodása váratlan támogatót kapott,  ami számolatlanul öntötte bele a pénzt. Itt nem vizsgálták a gazdálkodást a nyóc év függvényében, nem nézték mi volt az eladósodás oka, gyorsan rendeztek mindent ami pénzzel megoldható, és elkezdték a feltöltést mind műsorilag, mind szervezetileg, persze a saját szempontjaik szerint, és kizárólag önös érdekből. A kereskedelmi csatornák műsorai elkerültek a közszolgálathoz, vagy deglarálódtak, ami nyilvánvaló anyagi veszteséggel járt a számunkra, még sem szóltak egy szót sem ezért. A profit centralizált világban ennek vajon mi lehet az oka? Vagy félnek a hatalom eszközének használt Médiahatóságtól, vagy kompenzálták a veszteségeiket, és lehetővé tették a nyereséget valami sajátos módszerrel. Mert a haszonról nem mondanak le a csatornák, ha csak azt valaki szépen kéri az biztos. Mégsem tiltakozik senki, szó nélkül nyelik le a műsorok eltűnését, vagy áthelyezését. Ha elkezdeném követni a pénzt, ami most oda-vissza áramlik a médiapiacon, biztos fény derülne a titokra, de így ezt csak elképzelni tudom, hiszen ez nagyobb titok lehet, mint a kormány intelligenciájának mértéke, ami ugye valóban nagy  homályban van, és kényesen vigyáznak rá, ki ne derüljön mennyi is valójában. Pedig ebben a blogban nyílt titok.

Ha esetleg attól félnek a sajtó munkatársai majd a "független" Médiahatóság jól megbünteti őket, akkor ez csak egy oldalról lehet indok, hiszen a kormány közeli csatornák nyíltan hamisítják a híreket, és ferdítik el a valóságot a saját szempontjaik szerint, de még egy ejnye-bejnye sem jut ki nekik a nagy szabadság miatt. A hírműsorok, és közeli barátok televíziói szabadon rendelkeznek az információ sajátos értelmezésével, legfeljebb ami nagyon nagy hazugság, arról nem beszélnek tovább, hiszen az nyilvánvaló bukás lett már egyszer, hanem gátlástalan fényezésbe kezdenek. Nem mellesleg ide is jön a lóvé minden formában, csak kérdés honnan, milyen forrásból. Az is kétségtelen, a Médiahatóság nem egyforma mércével méri a hírek tálalását, a hazugság fényezése nála nem akkora bűn, mint annak cáfolata és ráadásul annak bírálása. Ezt a vizsgálatai is világosan mutatják, már ahogy a rádió, és televízió csatornákkal bánik, persze szigorúan szakmai alapon, ami kicsit nonszensz a határozati függvényében.

Az írott, és on-line média azonban a valóság feltárásával komoly előnyre tesz szert a népszerűség szempontjából, őket azonban minden hatósági és mellőzési szempontból próbálják hallgatásra bírni. A fő vezérelv az lehet a sajtó szabadságánál, amit a kormány tesz, és aki ezzel egyetért, az maradhat, és megmarad a munkája, sőt, aki még egyet is ért vele bármilyen nyilvános formában, az szépen kaphat a közpénzből, aki meg ellene beszél, azt vagy megpróbálja megbüntetni, vagy nem vesz róla tudomást, és gátolja a munkáját, amit még le is minősít. Próbálkoznak is kitiltani, betiltani, megbüntetni, cáfolni, elhallgatni mindent, ami nem a kormány hazugságait szolgálja, de a fagyi visszanyal, mert a rossz döntések nyilvánossága komoly bevételt teremt a nem államilag ellenőrzött sajtónál. Az persze meg sem fordul a fejükben esetleg jól tegyék a dolgukat, legyenek őszinték, fogadják el a kritikát, hanem ennek az ellenkezőjét próbálják kontrollálni a saját eszközeikkel, épp a sajtó szabadságának nevében.

Tehát a fenti dolgok említésével, ami messze nem teljes, elmondhatjuk, valóban szabad a sajtó, csak kicsit másként. Ha az információ szabad áramlása bármilyen szubjektív befolyást kap, sőt, még jutalmat is lehet érte felvenni, csak árnyaltan beszélhetünk sajtószabadságról, hiszen nyomásgyakorlás alatt van az objektivitás. Az egyoldalú befolyásolás, és az ellenvélemény korlátozása hatalmi eszközzel, valamint a megbukott igazság tálalása szerintem nem fér bele a korrekt tájékoztatásba, valamint az sem, bármilyen módon korlátozzák azt, aki ezt el is akarja mondani, még ha csak azért is kritizál, mert hasznot remél belőle, és nem mellesleg igaza is van. Már az egyenlő feltétel is elég lenne a látszat fenntartásához, az anyagi befolyásoltság azonban jelentősen eltorzítja a képet. Még jó, hogy van elég ember aki az elveihez is hű próbál lenni, és nem függ nagyon az anyagiaktól, vagy felismerte a lehetőséget, amit a hazugság cáfolatával nyerhet. Ezt a blogot próbáld meg cenzúrázni, kedves hatalom.BANDITA.

Bárhonnan is nézzük, bármi is az oka, bárki is a felelős, és akármi az igazság, ez elég rosszul sült el. Megdöbbentő volt a hír, nekem mint kívülállónak, miszerint Kornélt kizárták, vagy kilépett, vagy lemondott, már nem is tudom melyik a valódi információ. Próbálom követni az eseményeket, elemezni a híreket, de csak ellentmondást és értetlenséget látok. Mindegy már mi történt, a károk szerintem elég nagyok, és elég nagy lelkierő kell hozzá, sikerüljön ebből a katyvaszból valamit is összerakni.

Már a hír is megdöbbentő, a magyarázatok még jobban, a következmények pedig még nem is világosak. Már a névben is benne van miről is kellene szólni ennek az egésznek, de ahogy én látom itt valami nagyon elbaszódott. Világosak voltak a célok, az oda vezető út, korrektnek tűnt a viszony a tagságnál, pedig már jöttek az intő jelek a visszaadott megbízásokkal kapcsolatban. De mint egyszerű szimpatizáns, vagy talán egy kicsivel több abban bíztam ez a dolog nem fog úgy működni, mint aminek az utóbbi húsz év közélete hagyományt teremtett. Ezért is döbbentem meg a történteken, és a nyilatkozatokon. Ne nézzen már senki hülyének ha egy mód van rá, és ne is próbáljon megmagyarázni semmit, senki. A történtek magukért beszélnek, ennek meg sem lett volna szabad történnie. Mindegy ki, mit mondott,, mit tett, tisztelt alapítók azonban most valamiről nagyon elfelejtkeztetek. Mégpedig rólunk, tagokról. Biztos ti jobban tudjátok mit is kell tenni, de ez egy kicsit mellément, és már nem is lehet visszahozni az eredeti állapotot. Én csak azt látom nem sikerült túllépnetek önmagatokon, és nem  végét néztétek valaminek, ami még szinte el sem kezdődött, hanem máris az igazságot kerestétek, pedig még át sem mentetek az úton, melynek a túloldalán van amit annyira hajkurásztok. Lehet okosabbak vagytok tőlem, és jobban tudjátok mit is kell csinálni a jobb életért, meg mindenért amiről szólt ez az egész, de most azonban ez egy kis féket kapott, és már nehéz lesz újra begyorsítani. Én sem értek egyet mindig mindenkivel, de ha egy munkát akarok elvégezni, akkor csak az számít, abban ne legyen fennakadás, az hatékonyan menjen a megkezdett úton, és érje el a célját. Rendvédelmisek, civilek, EMD, meg még ki tudja ki most egymásra mutogat, az idő meg telik, és ennek csak azok isszák meg a levét, akiken segíteni akart ez a Mozgalom, vagyis a tagok, akik feltétlen bíztak benne. Mert sokan komolyan, és önzetlenül hittek benne, és segítették a felépítését, működtetését, erre most kaptak egy virtuális pofont. Nem tudom másként értelmezni a csalódást, mint egy arculcsapást. Nem kell magyarázkodni,nem kell elméletet, felelőst keresni, ennek a pofonnak a helye sokáig égni fog. Ha helyre is áll a bizalom, vagy minek nevezzem ezek után, már semmi nem lesz olyan, mint eddig, mert valami olyasmi történt ami ellen pont ez a Mozgalom küzdeni próbált. Lesz lehetősége még mindenkinek elmondani az igazát, vagy a másik igazát, de bennem a sebet nehéz lesz begyógyítani. Bíztam benne, ezúttal másként lesz, ez most kicsit kétséges. De ettől még nem dől össze a világ, a munka továbbra is alul lesz fizetve, a kormány hozza a hülye döntéseit,  én pedig teszem a dolgom ellene, csak most ismét össze kell raknom magam.

Pont oda kaptam az ütést, ami ellen a legjobban próbáltam írogatni a hülye blogom, az összefogás érzésére, és pont olyan formában, amiről azt gondoltam itt nem fordulhat elő. Mind a kettő elég fájó, de ezt is túlélem, annyi csalódásom volt már, hogy tudom, ettől nem áll meg a világ, csak egy darabig nehezebben megy. A Szoli vezetői meg egy kicsit talán elgondolkoznak rajta, mi is történt. és próbálnak tenni ellene ne történjen meg olyasmi itt, ami ellen pont létrejött a Mozgalom. Nem írom le a demokráciát, a hatalmat, a szerveződést, a célokat, ezeket tudja mindenki. Azt azonban le kell írnom, én nem maradok magamra, de hitelét vesztett szerveződés könnyen súlytalanná válhat. Ezt valahogy észbe kellene tartani.BANDITA.

Valóban lehet rajta vitázni, mikor volt jobb a béka segge alatt élni, és ehhez a nagyszerű állam mennyi segítséget adott, de a pofátlanság felső határa, mikor olyan magyarázza meg a megélhetésem, aki egy nap többet keres, mint amit nekem szán indulópénznek HAVONTA a közmunkában.Olyan tényről már nem is szólok egy szót sem, mikor gondolja elkezdeni a nagyszerű közmunka kiosztását, mert éves szinten a 200.000. megvalósul akkor is, ha márciusban kezdődik, de akkor is ha szeptemberben. Viszont aki ebből tengeti az éhenhalást, annak messze nem mindegy meddig rágja a küszöböt, amíg a kormány szerint vissza lesz vezetve a munka világába. Arról már nem is beszélek, mindenki akit ismerek a munka világát választaná, ha nem döntögetne negatív megszűnési csúcsokat a kormány munkahely megszüntető politikája, csak ebben az évben, mely méltó folytatása a tavalyinak, hiszen már akkor sem volt egyszerű elhelyezkedni ebben az országban. A számokat viszont ügyesen tudják manipulálni, a hazugság szintén jól megy nekik, így valóban még nekem kellene szégyellnem magam az élhetetlenségemért. De vegyük már elő azt kik mondták ezt a borzalmas összeget, és mindjárt nem lesz olyan nagy súlya a bejelentésnek. Nem azt kell nézni jelen esetben mit mond, hanem ki mondja. És ki hasonlítja össze az almát a körtével, meg az elmúlt nyóc év csontvázaival.

Az első megszólaló, nagyszerű gazdasági géniuszunk vala, akire tőlem nyugodtan rászakadhat a Széll Kálmán terv minden vívmánya, és baromi hülye magyarázatainak minden nevetsége.Matolcsy Gyuri,ez a hülye már állított olyat, ami már előtte levő nap is oltári baromság volt, de ezt olyan nyugodtan tette, mint aki épp az előbb tett jót a szomszéd kecskéjével az egy kulcsos adótól felizgulva. MÉG A SZÁJÁT IS MEGTÖRÖLTE UTÁNA. Viszont ahol mondta, ott nagyon stabil építőanyagot használtak, mert nem szakadt rá a plafon. Szerinte ezzel az összeggel már el lehet indulni a felzárkózás irányába, a leszakadó középosztálynak, és különben is ennyi van paraszt, örülj hogy nem neked kell fizetned. Neki is mindig sikerül alulmúlnia önmagát, és közben nem zavarja ezen a téren már lekörözi Gabikánkat, pedig az a csaj sem ma kezdte a nevetségessé válást. Gyuri azonban szemrebbenés nélkül túlél mindent, ebben hasonlítanak a többivel egymásra. Mert nem visszavonja, vagy elnézést kér,hanem még állítja az igazát. Ebben segítségére lesz egy ifjú titán, Marcellka,A szegény Zsiga famíliából, aki miatt most még az a szülő is szégyelli magát, aki ilyen utónevet adott egyik magzatának. Pedig Marcellt nem lehet hibáztatni, mert még hátra is lépett azért a segítségért melyet a kérdés feltevése után remélt, de a z eszére kellet hagyatkoznia. Lett is eredmény, pedig vért izzadt amíg összerakta a választ. Vagy csak a fikát akarta kitúrni az orrából? Á, EGYEDÜL MÉG EZ SEM MEGY NEKI. Komoly dilemmába esett a kamera előtt, most mit is csináljon, mert ebben a közegben mégsem veheti a hüvelykujját a szájába, miután kivette a seggéből. De megtette, hosszas latolgatás után, kivágta a beleegyezést. Ez már két igen, és jött a nagy tromfoló is, Pintér Sanya. Szerinte is meg lehet élni ennyiből, csak mindenki hozzon egy kecskét, és egy kiscsirkét. Pont neki sikerült ezt kipréselni magából, aki magáncégénél kb ennyi adót csalt el havonta a vagyonőröktől, és az államtól, mert neki ezt is lehet. Biztos ebből vette a kecskét, amivel házas életet él, ha ő is beindul az egykulcsostól. Nagyszerű tanácsa nem megvalósíthatatlan, már látom magam előtt a lakótelepeken a játszótereken szaladgáló számozott csirkéket, és  a reggelente tojás gyűjtésre induló kismamákat, akik versenyt futnak a kecskét fejő nyugdíjassal.Egy szexmániás, egy orrturkáló, egy adócsaló. És még hol van a vége, aki ebben a kérdésben helyeselni fog a munka ilyen megbecsülése mellett.

Szegény az az ország, amelyik nem mer nagyot mondani. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha lenne mögötte tartalom, de ékes bizonyítéka annak mennyire nem kell ez a munka az embereknek, mint ami a matyóknál történt. Szegény államtitkár nem tudta a helybeliekkel ellapátoltatni a havat, mert azok közül mindenki dolgozik rendesen, így kénytelen volt az arra járó szegénylegényeket befogni. Hiba lenne részeg viselkedését a matyókkal azonosítani, szegényeknek így is van vele elég bajuk, ha egy kicsit józan az államtitkár, de ez nem sűrűn fordul elő, így ez az ember is beállhat a közmunka reklámarcának.Szegény Mezőkövesdi csak szégyellni tudja az ilyen viselkedést, de nem kell félniük, senki nem azonosítja őket az államtitkárral, mint ahogy egyéb esetekben sem történik ez meg. Azon persze egy pillanatig nem gondolkodik a kormány esetleg munkahelyet, és normális munkabért teremtsen, inkább védi az ilyenek igazát. Sok sikert hozzá még erre a kis időre, mert van egy pont ahonnan nincs lejjebb.BANDITA.

Erőteljes megfogalmazása ez annak, miszerint aki nem ért egyet a kormánnyal, az nem is lehet más, csak hazaáruló. Most akkor mi is vagyok én? A Fidesz szerint hazaáruló vagyok mert nem követem bekötött szemmel a tartalmatlan mondanivalót, és nem bólogatok mindenre, ami szerintük óriási eredménynek könyvelhető el. Ez csak annak köszönhető egykor rossz oldalra születtem, és akkor lett egy olyan képességem amivel meg tudom különböztetni  a jót a rossztól. Ha valami nem jó nekem, akkor nem fogok hozzá tapsolni, és nem fogom helyeselni. Hiába mutogatja nekem a számokat bárki, hiába próbál hazaárulózni, hiába beszél a nevemben csak velem nem, attól még én kicsit másként látom ezt a leányzót az ágyamban.

 A legutóbbi nagy haza árulózási hullám, amit EP szavazása kiváltott, újabb nagyszerű félkommunikációra sarkallta a kormányt. Azt már megszoktam, náluk minden jó úgy ahogy van, és ők a fasza csávók, mindenki más csak hazudik,  és szoci, de mindig sikerül alulmúlni önmagukat. Képtelenek elfogadni azt a tényt, ha valami ellenük szól az nem figyelmeztetés, hanem háború. Mellesleg ami ellenük szól szerintem teljesen jogos az én szempontomból, akinek a nevében beszélnek, csak éppen figyelmen kívül is hagynak, mint tényezőt. Hogy is mondta Orbán:"A magyar nép megválasztott képviselői, akik teszik a dolgukat, és ha ez nem tetszik a választóknak, akkor négy év múlva megváltoztatják ezt." Valami ilyesmi hangzott el tőle, ami kicsit meglepő az események láncolatában, ha azt a dolgot nézzük mit is művelt az első felében a kormányzásának. Lerombolt, elvett, szorított, betonozott, hazudott.Így ez a négy év érvényét veszíti. És persze még volt pár nagyszerű tette a nevemben ellenem, elég csak a különadóra gondolni, ami most szerinte a nagy átszavazást hozta félistensége ellen. Igaza van, a multi különadója nem volt szép húzás, főleg ha úgy nézzük mekkora lehetőséget kapott az új MT szerint az ilyen veszteség nyereségessé tételében. Így már azért kicsit más lett ez a nagy adó, és ha még azt is hozzá tesszük mennyi munkanélkülit generált a szabadságharc, akkor meg még a multi járt jól a rengeteg emberrel akik közül válogathat kedvére. Aztán jött a törvénykezési buldózer, ami miután lerombolt mindent, és már plágium pali sem kap görcsöt a sok aláírástól, most már ráér megnézni a rombolást, és egyeztetni a hibákról. Na ne már?  Hirtelen ennyi dolog dolog is elég lenne az infarktushoz minden józan ésszel rendelkező gondolkodónak, ha nem kellene attól félnie, mindjárt huszadika, és már ebben a hónapban nem kezelhetik a bezárandó kórházban. A hazaáruló fogalmán is lehet meditálni, már csak ha azt nézzük ki mondja ezt, az elég a megértéshez. Aki keveseknek ad, és sokakat dönt a kétségbe esésbe, nem biztos jogosan oktat ki abból, hogy lehet megélni az általa felajánlott anyagi javakból.Sőt! Az jobb ha qrva gyorsan csomagolja, azt amit hozott, mert vinni nem vihet semmit. Van egy határ, ahol már nem lehet mindent ráfogni a nyuszira, főleg ha már ott rotyog a bográcsban, de nem kap belőle mindenki, csak aki a kormánnyal van. A nyócévezés sem bír el mindent, a kifizetetlen csekkek az elmúlt két évben keletkeztek, mint ahogy a reménytelenség. Már többször leírtam, a munkából még a hazaáruló is megél külföldön, csak itthon nem sikerül neki.

Összességében a hazaárulók a fordított kommunikáció miatt nem azok akikre mondják, hanem aki mondja. A hiteltelenség már régóta nem kérdés, hanem megállapított tény, hiába rántotta össze a Fidesz a nem támogatott szimpátia tüntetést maga mellé, ahol kimondták a nem gyarmati létet, aztán elment Viktor segítséget kérni ahhoz, aki gyarmatosítani akar bennünket szerinte. Ez akkor milyen árulás? Én nem tudom mennyire lehet bárkit hülyének nézni, de ezek a dolgok már csak maguknak szólnak, értelmes embernek nevetni sincs kedve ekkora böszmeségen. Legfeljebb vicsorogni, mert még mindig az ő farkával verik a csalánt, és valahogy nem élvezi.BANDITA.

Be kell valljam férfiasan, ez qrva kemény volt! Szombaton este csatlakoztam a megfáradt csapathoz, akik később elmondták ez az utolsó két etáp volt a legnagyobb szívás. Mit mondjak erre? Akkor megszívtam, de nem bánom. Mikor leérkeztem a csapathoz szombat este, baráti segítséggel /köszi Zsuzsi/ Potyázva a BKV-n,egy csomó fekvő embert találtam ott, akik még éppen levegőt próbáltak venni, az aznapi megpróbáltatás után. Már látszott rajtuk a fáradtság, de tudtak mosolyogni,és örömmel üdvözöltek. Nem nagyon volt idő beszélgetni, de mint új embert azért kérdezgettek. Mint később kiderült, tökéletesen beleillek ebbe a menetbe, hiszen mindannyian közös problémákkal küszködünk.Mintha a saját szavaimat ,gondjaimat hallottam volna vissza, csak ismétlésben. Este már közel teljes értékűnek számítottam, csak még nem tapostam velük az aszfaltot. De ennek is eljött az ideje.

Reggel elindultunk azt aznapi terve teljesítésére, ami mint később kiderült a legrosszabb szakasza volt az útnak. De Imi, aki az elejétől az élén haladt, most sem sétagaloppozott, hanem fáradhatatlanul gyűrte a kilométereket, mi csak követtük. Kemény ember, ezt bátran kijelenthetem, a látottak, és tapasztaltak alapján. És nem mellékesen az egyszerűsége mellett, nagyszerű is, ahogy a beszélgetésekből kiderült, amelyek során nem öntötte szóvirágokba gondolatait, érzéseit, hanem érthetően megfogalmazta azt. Nagy elszántságról tett tanúbizonyságot, mikor megszervezte ezt a menetet, és végig is vezette. Nem igazán lehetett abban befolyásolni, mit is kell mondania a menet közben feltűnő újságíróknak, maximum az indulatait kellett csitítani a megfogalmazásban. Látszott rajta, nem csak magáért megy elöl, hanem azokért is, akik csak egy kis részben is, de egyetértenek vele, azokért, akik hasonló problémákkal küzdenek mint ő, azokért akik már nem tudnak küzdeni, és azokért is, akik még csak ezután fognak szembenézni ezekkel a dolgokkal. Összetett, és egyszerű ember. Még sok ilyen kell ebbe az országba. Az aszfaltot taposók között volt szinte minden életformából, élethelyzetből érkező, és a menet fogadtatásából látszott a majdnem teljes egyetértés is. Volt persze olyan is, aki még nem tartozott a leszakadó középosztályhoz, és ezt ki is mondta, lehúzott ablaknál, mikor elment mellettünk, de számuk elenyésző volt. A jelen levő képviselők, akik beálltak Imre mögé, egészen emberiek voltak. Nem semmi élmény volt látni a fáradtságot az arcukon, üveges tekintetüket, mikor megálltunk pihenni, de szerintem hasznukra vált a menet. Nem arra gondolok, fittebbek lettek, vagy kiszellőzött a fejük, inkább arra, látták, hallották mi is a probléma ebben az országban, amelynek nem mellékesen ők is okozóik voltak.Ezzel szembesülniük kellett, hiszen voltunk páran, akik ezt meg is mondtuk nekik. Érezhették a feltört láb kínját, a másik mosdatlan szagát, mert nem mindig volt azért fürdőszoba, hallották a beszélgetéseket, abban részt is vettek, és látták az embereket testközelből, nem egy gyűlésen, vagy egy autó ülésén hátradőlve. Csak remélni tudom átérezték, mivel jár egy döntésük, aminek az emberek viselik a következményeit, mikor róluk beszélnek. És persze jó volt ezeket elmondani nekik, Nyaki / lehetett így szólítani Nyakó Istvánt/ még meg is köszönte az infókat, és talán van esély használni is tudja, a elkövetkező időkben, és nem tér vissza minden a régi kerékvágásba: Ezt a kerékvágást nem akarom most részletezni. Tapostuk a kilométereket, integettünk, cipeltük a kapott szeretet pogácsáit, szendvicseit, mert a mi menetünknek ez volt a fizetsége. És persze félni sem kellett, bárkit is kirúgnak, ha itt van, vagy azért mert nincs itt. Ezt a szúrást le kellett írnom. Kaptunk elég támogatást, ami nem skálán nem mérhető, de nagyon sokat jelentett nekünk, mikor elértük Budapestet, és végre elmondhatták a színpadon ezek a feltört lábú fiúk és lányok, magyar mindenhol megél a munkájából, csak itthon nem. A megjelent képviselők, és a kevés szimpatizáns megtapsolt, és megveregette a vállunk. A képviselő talán belátja a hibáit, és változtat az eddigi gyakorlaton, ami mint már írtam, neki is köszönhető, a megjelent szimpatizánsok pedig már tudják mire lehet képes az ember magáért, és a másikért.

Nem mentegetni akarom a kis létszámot, vagy legalábbis nem számon kérni azt,aki nem jött elénk, az üzenet el fog érni mindenkihez. Ez nem a létszámról kellett szóljon, hanem tükröznie kell a menet lényegét. Ha a pártok rá is telepednek a menet céljaira, esetleg kihasználják azt, azt is tudomásul kell venni, sokan egyszerűen anyagi okból nem tudtak eljönni. A fotelforradalmároknak viszont azt kell tudomásul kell venni, az üléstől feltört seggel nem lehet megváltoztatni a jövőt. Viszont volt egy öreg nógrádi cigány ember, aki nagyon szépen elmondta a lényeget egy pihenőhelyen vacsora előtt. Azt hiszem ezt idézhetem:" Kétszáz embert képviselek, akik nem tudtak eljönni, mert nincs pénzük! Viszont azt üzenik, szavazni el tudnak menni! És köszönik a menetet, ami értük is szól!" Szerintem ebben benne van minden!BANDITA.

Ekkora baromságot, mint a legutóbbi Célpont riportnál, még talán az Echo-tv nevű állami médiánál sem múltak alul, pedig már az is negatív előjellel jelzi az intelligenciát. Van elég hülye a médiában, egyik sem különb a másiknál, de a riportot jegyző hölgyemény, Losonczy Kata, még lejjebb ment az ÉHSÉGMENETtel kapcsolatban annál a másik idióta baromnál, aki félrészegen munkával kínálta a menetben résztvevőket, és mellesleg azóta is csak kapkodja a fejét, mikor megkérdezik:" brandy Bandi!, hol a meló?" Rövid idő alatt ennyien még nem próbáltak egy eseményt, és az abban részt vevőket sárba tiporni, de eddig nem sikerült, valahogy mindig visszanyalt a rossz szándék! A menet pedig halad közben, talán nem is tud az újabb támadásról ellene, amire szerintem nem szolgált rá. Nézzük röviden a riportban elhangzott tényeket, ami kapcsolódott a szegény Gyurcsány üldözéshez az Avason és egy mellékes szállnak használták. Valahogy csak le kell járatni mindenkit, aki nem ért egyet a jobboldallal, és ha nem tudja a riporter az igazságot, akkor előveszi a szokott sémát, és még kreál is hozzá valami baromságot a buta kis fantáziájából! A riport szerint a Miskolcról elindult Éhségmenet nem más, mint a szoci csőcselék agyament vonulása, akik félre vannak vezetve, de amúgy meg biztos rombolni, és gyújtogatni mennek, azért van rajtuk maszk, és katonai formaruha. A riporter szerint nem kétséges, ez egy rohamcsapat, olyan mint a Tv-székházat ostromlók, és magában arra is gondolhatot a hátizsákjukban ott lapul egy T-72-es szovjet harckocsi, amit majd a parlament előtt szerelnek össze, és abból lövik a drága jobboldalt. Az irányzékot pedig a magánemberi minőségben ott levő gaz szoci politikusok fogják beállítani, akik burkoltan ott osonnak a támadók között. Ez a fóbia már beteges nálatok, kedves jobb oldal, vagy kik is vagytok, mert Orbán szerint most középen álltok. Mindent fröcsköltök, amiről úgy gondoljátok nem mellettetek van, még egyszerű embereket is képzett kommandósnak láttok, akiket minél gyorsabban meg kell semmisíteni. Ha teával nem sikerült, majd fellázítjátok a nézőiteket, és kordont vontok Budapest köré, mert jönnek a hazaárulók! És különben is, az elmúlt nyóc év, meg a balliberális média, és még mit is kell ilyenkor mondani ahhoz amit még szoktatok. Azért az sem semmi teljesítmény amit sikerült párhuzamba állítani a menettel. A Tv-székház ostromát azok ellen követték el valakik, most ne menjünk bele kik, akik most ott mennek magánemberként a menetben. Akkor most saját magukat támadják? Vagy akkor támadtak magukra?És nem mellesleg még azt is hozzátette a riporter, ezeket az embereket csak kihasználják, és a hátukon akarnak visszajutni a hatalomba a szocik. Azok, akik segítik, nem kitalálták ezt a menetet. Ezt azért kicsit át kellett volna gondolni. Az álarc, és a katonai gyakorló pedig pusztán azért van az embereken, mert valószínű hideg van. Ez nem tűnt fel neked, szöszi lány? Mellesleg egy emberen láttam, külön külön mindkettőből, de Te már biztos többet tudsz nálam. Most már valóban meg kell győződnöm erről a roham csapatról, hiszen nem mindennap ostromolnak meg egy fővárost a saját állampolgárai, aki csak annyit szeretnének, megéljenek ebben az országban. A magyar az egész világon meg tud élni, csak a saját országában nem. Hiszen nem lapátolhat egész évben havat, mert eddig csak ezzel kínálták meg a résztvevőket, meg félrészeg arroganciával. Lassan szedelőzködöm is, hátha riportot adhatok a fenti műsornak, és elmondom, mi van a hátizsákban! BANDITA.

Megdöbbentő volt kicsi csikó /elnézést kérek a pici paripától/,sok dolog amit említettél a zévértékelődben! Úgy az egész egyébként nem volt rossz, bár volt némi fogalomzavarom, de rájöttem a fantáziád játszott veled, és ezért nem is tudtad mit is olvasol.meg azt sem, melyik országban, mert nem nálunk van ilyesmi, mint a beszédedben szereplő országban, az biztos. Így az első résznél már mosolyogtam, és bólogattam, mikor megértettem, Kolontáron és Devecserben végül is a vörös iszap szerepe felől kell értelmezni a mondanivalód, és akkor már egész más a lényeg, ami a te szemszögedből nézve még akár igaz is lehet. Végeztél te akkora rombolást, mint az átszakadt gáton kiáramló káros anyag, de előbb-utóbb mentesítjük tőled is az országot. Jó volt a példa, csak ebből az irányból nézve helyes.

A másik dolog ami kicsit megdöbbentett, mikor elkezdtél a munkáról beszélni. Hmmm. Nem tudom te mit értettél alatta, de én ebből próbálok megélni, és valóban csinálom is, az hogy nem sikerül a célt elérni,abban viszont már vastagon benne van a kezed, neked, és kollégáidnak. De hogy pont te oktass ki abból mi a munka, az utóbbi évtizedben végzett teljesítményed alapján kicsit nonszensz. De ha neked ez a munkád, akkor csak sajnálni tudlak, megérteni nem. Magyarázd már el légy szíves harcos félisten, miért van az, hogy a magyar a világon mindenhol megél a munkájából, csak éppen itthon nem? Meg azt is mond már meg mi vezetett arra a felismerésre, mindenkinek érdemei szerint kell előrejutni a munkájában? Ezt pont te mondod, aki érdemtelen embereket juttatsz a tisztességes munkás rovására döntési pozícióba? Lehet nekem azt mondani, élhetetlen vagyok, nem vagyok elég okos, lusta, magyarázkodó, értetlenkedő, akadékoskodó fajtából származom, aki a másikat tudja csak kihasználni. De ez nem igaz, mert akkor már olyan lennék mint te. És akkor apám ha élne, ki is tagadna! Meg azért sem igaz, mert ha azt a munkámat ami itthon volt, csak ezer kilométerrel Európa felé végezném, valószínű nem akarnám beszakítani okosnak tartott fejed egy mai munkaszerződéssel. Nyugodtan végezném ott a munkám, és az általad említett érdemek teljesítése után, nyugodtan élnék. Igazad van, ebben nem csak te vagy a hibás, de te nézel ebben a legjobban hülyének. Ez eléggé bosszant, de azt nézem ki mondja, már ha az is bosszant amit olvasol. Lett volna számomra még egy út a munka érdemi elismerésére, ha beállok a mindenkori sorba, ahol lehet segget nyalni, de ez sosem vezet tartós célra, ennek a te mögötted álló egyre rövidülő sor a legékesebb bizonyítéka! Úgyhogy a beszéd ezen részénél is csak mosolyogtam, hiszen neked ez is a fantázia világa, mivel nem ismered azt amiről beszélsz, csak letolod a gatyád. Arról már nem is beszélek, regnálásod alatt egyre kevesebb  a munka, és annak is egyre szarabbak a feltételei.

Lehet te arra gondoltál az a valódi munka amit te végzel, és te abban nagyon jó vagy. Erről is szívesen felvilágosítanálak, ha eloszlik a feledből a homály, és két lábbal próbálsz a földön járni, de egyenlőre fontosabb az, ebben az országban végre ne csak eladni akarjon mindenki, hanem végre venni is tudjon aki idejön. És nem mellékesen ha vesz valaki valamit, azért fizessen tisztes árat! Ennek az árnak a megállapításában van némi elmaradás, ez közös hibája a politikai "munka" végzőinek, de ennek meg kell változnia, bárhogy is nem akarjátok! Szándékosan írtalak kis betűvel, de nem vagy te NEMECSEK, nem ezért történt. Valóban gyáva vagy, és félsz a valóságtól.BANDITA.

Ezt a ziccert nem szabad kihagyni, és mellesleg a saját csapdájukba esnek bele. Ahogy visszaemlékszem 2008-ban a nagy ellenzéki párt, aki most erről nem beszél, mert azóta az ellenzék hazaáruló, hirtelen már nem is akart semmilyen előrehozott választást, mert a válság kikényszerített egy hitelfelvételt, ami semmi jóval nem kecsegtetett. Elhalkultak a mongyonle hangok, és hirtelen már nem is lett fontos az ország megmentése,  inkább a csendes várakozás került előtérbe. Tudta a Fidesz, a hitelfelvétel megszorítással jár, bármi legyen is  a gyerek neve, és ezt a szerepet nem akarta felvállalni, az ok nyilvánvaló volt. Már akkor arra készült csak hatalmat szerezzen, és éljen vele, és lehetőleg ebből minél nagyobbat a saját céljai megvalósításához, legfeljebb ha valami nem sikerül majd neki, iszik még egy pohárral, és ráfogja a szocikra. Hát ez be is jött, valahogy neki semmi sem sikerült úgy ahogy nekem vagy másnak is jó lett volna, és még ehhez hozzárakta a barom kommunikációt, és az idióta arroganciát ami most visszahull a fejére.

Vegye most csak fel ezt a készenlétinek nevezett, utolsó szalmaszálat, és megásta a saját sírját. Ez persze nem azt jelenti, abba kell hagyni a leváltására szervezett akciókat, de lehetne egy kicsit sürgetni ezt a folyamatot. Nem véletlen próbálja elodázni a szerződések megkötését, hiszen a román példa most fájó sebet ütött az önelégültségükön, a várható reakciók következményéi pedig előre vetítik a jövőjüket. Nem kell azon morfondírozni, mi lett volna ha normálisan csinálják a dolgukat, odafigyelnek a gazdaságra, kicsit visszavesznek az arcukból, esetleg az ország lett volna az első, nem a hatalom. Szerintem most beleestek a saját csapdájukba, és bezárva minden kaput maguk mögött, feltartott kézzel kell tarkón lőniük a saját  maguk teremtette helyzet visszafordíthatatlanságát. Eddigi kivéreztetésünk a gyorsnaszád száguldásával, már szőnyegbombázott szinte minden területet, és már légiflotta sincs amivel menekülhetnének a sorsuk elől. A végsőkig lecsökkentett szociális háló, most újabb csapásokat fog kapni, a munkabérek, és a megélhetés még rosszabb helyzetbe kerül a családok nagy részének szemszögéből. Az IMF nem az a lehetőség aki segít, hanem az aki még elvesz valamit a megmaradt lehetőségből, mert csak az egész érdekli, és főleg a megtérülési százalék. Nem szívbajos, nem érzelgős, racionális és nagyon fájdalmas. Most már hiába próbálják elemezni a mi lett volna ha kezdetű dolgot, és tök mindegy milyen csontvázak kerülnek elő, felelőst is hiába keresnek, ezt a gombócot le kell nyelniük, csak a megemésztés lesz nekünk fájdalmas. Mert végül is, nem az ő zsírjuk, és vérük fogja megszenvedni a következményeket, hanem azoké akik nem ezt a lovat akarták, de csupa olyasmit vesztenek el, ami még nagyobb fájdalom a számokra mint amibe eddig került a kormányzás. A hatalom, és a hitelük kap egy óriási pofont a megosztó fidesznyikoknál, amit hiába fognak díszesen becsomagolni, a tartalmat velünk nyeletik le, sajnos, de ez van, ha valaki először fideszes, aztán magyar. Képzelem most milyen lázasan latolgatnak, számolnak, kommunikálnak, hogy valahogy jól jöjjenek ki ebből az általuk teremtett csapdából, melybe belesetek, de némán kell figyelni a vergődésüket, és még kicsit siettetni is lehet a dolgot, úgy hamarabb túl leszünk rajta. Bárhonnan nézzük, és bárhogy magyarázzuk, ez elkerülhetetlen lesz, ezért  kell rajta minél előbb túlesni. Közben arra kell gondolni, ez a saját csapdája a Fidesznek, csak most kicsit hamarabb kikeveredhet az ország a nyakig levő szarból.

Nem szabad azonban lefelejtkezni a tanulságokról sem, azokat meg kell szívlelni, és a jövőben elkerülni a hasonló helyzetet, valamint sokat kell tanulni is belőle. Arról sem szabad elfelejtkezni kik miatt van a választó ebben a helyzetben, és a stratégiát ennek függvényében kell meghatározni, valamint a taktikát is ehhez igazítani. Nem akarok kárörvendő lenni, és még nincs vége a dolognak, de szerintem ha hagyom a csapdát bezáródni, és felkészülök az utána levő időre a bosszú mellőzésével, már többet teszek mint amit eddig tettek értem. Még semmi sem dőlt el, még akkor sem fogok megélni a munkámból, de legalább egy lépéssel közelebb kerülhetek hozzá, ha most egy kicsit hagyom a dolgokat menni a saját útján. BANDITA.

Ettől a hasonlattól nehéz szabadulni az előzmények, és a történtek függvényében. Valahogy így is érzem azon túl, hogy átqrta a fejem miután igent mondtam egy érdek házasságban, lassan módszeresen szívja a vérem, de nem akar gyorsan végezni velem, még van valami terve amiben szükség lehet rám. Csak nekem tűnt fel a hasonlat, vagy más is úgy érzi, ez egy nagyon rossz házasság, és ha túl akarom élni, gyorsan kell elválni, amíg egyáltalán élek, és van lehetőség a gyors válásra. Minden házasság a dicső jövő, és a kellemes percek ígéretével kezdődik, de az igen után itt egy kicsit más lett itt a leányzó fekvése. A megígért gyönyörök helyett rá kellett ébredni, ez a bicikli nem értem teker. Bocsánat ha férfiúi hasonlatokkal élek, de ezen az oldalon ilyennek látom a történéseket, és ne haragudjon senki, ha a női nemet használom fel a fekete özvegy szerepében. Ez a szituáció nemtelen, minden tekintetben, de mindenki egyformán szenvedi. Tehát megtörtént a frigy, és már az igen után rá kellett jönnöm nem ezt a kapcsolatot akartam. Az addig rendben is lenne lakva ismeri meg az ember a másikat, de hogy első nap külön szobában kelljen aludni már rosszat sejtet. És ha még ebből a szobából nincs is átjárásom nekem, /a dugás már nem is kérdés/, csak a másik fél magyarázatát hallom, de a válasz, vagy kérés már nem is ér el oda, az több mint dühítő, egyenesen vérlázító. Az ígéretet szép szó, de a hazugság undorító. Írhatok egy listát arról mivel lettem elcsábítva, még ha kényszerűségből is, de most inkább az eredményeket veszem számba. Csak röviden, és nem teljes listával készültem, mert a váláson forog az agyam, amíg van lehetőségem. Volt egy megtakarításom, amit simán lenyúltak, és ezt a pénzt úgy használták fel, hogy több lett az adósságom, és eltűnt a pénz is. Eddig ha beteg voltam kaptam valami ápolást, most jelenleg magamat kell műteni, ha vissza akarok kerülni az egészségesek közé. Tanulhatnak a gyerekeim szép és jó dolgokat, feltéve ha van elég pénzem ezt biztosítani nekik, az adóimból nem futja, az kell neki. Vállalhatnék további gyereket, ha nem csökkent volna a munkabérem, a munkahelyem, a gyerekvállalási kedvem. Erre kicsit durva az egykulcsos adó mesterének hivatkozása, miszerint ettől leszek fickós. Gondoskodhatok szüleimről, mivel a nyugdíjakat sikerült olyan faszául megvédeni, már szegény nyugdíjasok hideg vízben sem tudnak mosogatni, és nem is nagyon van mit. Kaptam még ehhez egy lehetőséget ami szerint el is húzhatok az országból, miután már lassan minden kapu bezáródik körülöttem ami még itt tartana, hátha sikerül megélnem ebben az országban ahol születtem. Viszont van új alkotmányom, amit nem is tudom minek kellet összedobni, van egy csomó törvény, ami nem is nekem szól, van egy csomó ember, aki velem együtt már tudja elfogyott a vérem amit még kiszívhatnak. Viszont kaptam rengeteg segítséget arra nézve ne hagyjam magam eltemetni. Eddig amibe belefogott a házasság másik fele, az valahogy csak neki volt jó, én csak próbáltam nem kérni ebből a segítségből. Megsegítette az oktatást, erre fűtetlen iskolákat zárnak be, csökken a tanárok fizetése, és a gyerekek tanulási esélye. Rendbe rakta az egészségügyet, csak a betegek közül egyre kevesebben élik túl mire meggyógyulnak, és a dolgozók, orvosok is egyre kevésbé látják értelmét a jelen állapot fenntarthatóságnak mind intézményi, mind emberi szempontból.Elhivatottságból pedig nem lehet megélni, ez tény. Legalábbis annak akinek csak a munkája van, és nem akar sehova tartozni oldalilag. A nyugdíjak nagy része csökken, a munkabérekkel egyetemben, a kompenzáció nevű foltozgatás csak tovább ront a helyzeten. Ha valamire a kormány odafigyel, ott csak káosz, és rombolás lesz, nem beszélve a helyzet vissza fordíthatatlanságáról. Nem akarok a MALÉV-vel példálózni, de egy hete kezdett el odafigyelni rá, és sietett a segítségére, mára már csak feliratokban láthatjuk. És mindehhez még a kedves házastárs még süket dumát is ad, melyben nekem kellene megköszönnöm egyáltalán elfogadott párjának! Van még sok terület amit fel lehetne sorolni, és sok segítség ami nagyon sokba került általában csak nekem, de nem akarom felsorolni őket. A joghoz hiába fordulok, ott is sikerült már ellenem hangolni mindent, mint ahogy lassan már az élet minden területén. Még a szebbik, és okosabbik felemet is próbálja szétválasztani, és egymás ellen fordítani a házastárs, mert szerinte kötelező ma csak az egyiknek lenni. És közben nem felejti el állandóan hangoztatni, mindig a másik a hibás, és ezért szar nekem ez a kapcsolat, hiszen ő tökéletes, mindent jól csinál. Már nem akarom az ígéreteire emlékeztetni, nem akarok vele foglalkozni, csak szabadulni tőle, amíg tudok egyáltalán levegőt venni. Ez nem azt jelenti, simán megússza a segítségeit, csak fontosabb most összehozni az eddig segítetteket, és helyrejönni a kapcsolat után. Ha rendbe jöttem, és nem kell választanom szép vagy okos legyek, hanem lehetek mind a kettő, majd el lehet beszélgetni róla, mit is nem akartam. Most fontosabb a két felem összerakni, és talpra állni.BANDITA.

Ha esetleg arra gondol valaki irigy vagyok a nagy lóvéra, nem sokat téved, és bizonyos értelembe igaza van. Nem igazán tudna érdekelni mennyiért nem csinálnak semmit, vagy éppen mennyiért csinálnak rosszat, ha az én munkám is el lenne ismerve egy kicsivel jobban, mondjuk annyira, megélnék belőle, de egyenlőre nem ez a harci helyzet. Már többször is felvetődött bennem a képviselők vajon mi az az egy dolog amiben nagyjából egyetértenek. Hát a fizetésük! A gyenge ellen hangot, amit a lelkiismeretük sugall, gyorsan elfojtja a mindennapok racionalitása. Nem lennék őszinte, ha azt mondanám mindenki a lóvéra hajt, mert van aki nem is veszi fel a fizetését, vagy van közben egy kis szégyenérzete, de számomra ez az a pont, ahol némi áttörést érhetnek el, ha felülkerekednek saját mohóságukon.

Eddig csak azt láttam, sokan vannak, és sokba kerülnek, az eredmények pedig elég gyengére sikerültek. Most majd felére fog csökkenni a számuk, ami nem is baj, mert esetleg kiderül mekkora az elvhűség, és a lojalitás, mikor minden másodiknak fel kell állni, és keresni kell más elfoglaltságot magának, amivel megteremti a megélhetését. Barátságok, érdekek fognak megszűnni, megindul a küzdelem a maradék még mindig zsíros koncért. Ennek nem is vagyok ellene, csak még mindig zsírosnak, és méltánytalannak tartom a jelen helyzetben felnyalt mindenféle juttatást. Ha magamból indulok ki, valóban indulatba jövök, ha belegondolok, mit is tesznek értem, az én pénzemen. Lehet azt mondani, én vagyok a hibás, a tehetségtelen, az élhetetlen, pedig csak simán a munkámból akarok megélni, és bárhogy is kaparok, nem jutok előre, pedig szépnek, és okosnak tartanak elég sokan, vagy csak nem mondják meg az igazat. Persze azt is lehetne mondani, erről csak én tehetek, nem a képviselők, mert ők keményen dolgoznak értem, de ez valahogy nem érv a számomra. Én csak azt látom, ha egy munkáltató számára nem hoz anyagi előnyt a munkavállaló, vagy  nem úgy dolgozik, hogy megérje tovább foglalkoztatni, akkor simán repül. Nem az van kedves képviselők, hogy bevállalunk mindenféle melót, felnyaljuk a lóvét, ülésezgetünk, szavazunk, aztán széttárjuk a kezünket, hát ez a kurva másik oldal nem akarja az igazságot! LESZAROM! Mindig a másik a hibás, mindig van valami kifogás, közben meg minden egyre rosszabb. Ha valóban annyira akartok értem tenni valamit, akkor esetleg úgy, és annyiból kellene élni, amennyiből nekem nem sikerül. Mint munkavállaló, engem sem dobnak meg minden kényelmi eszközzel a munkám elvégzéséhez és sokszor be kell vállalni plusz melót is, még hozzá sima puszira. Nem azt mondom saját zsebből mentsetek meg, de ha már ekkora szarba kevertetek, legalább annyi tisztesség legyen bennetek, mutattok valami alázatot, és nem fejjel előre ugortok a közösbe, szólva a haveroknak tartsák a zsákot. Ok? Tartsuk be a törvényeket, egy munkahely, egy fizetés, kaptok  egy kis segítséget a bejárásra, a szállásra, csak ne trükközzetek.És ne felejtsétek el, közben állandóan azt mondjátok, mennyire szegény az ország. Hát akkor lehet mérsékelni magatokat, és megpróbálni belegondolni a nagy többség helyzetébe. Sokan megteszik ha bajban van az ország, lemondanak a juttatás egy részéről. Az államnak nem kell ingyen dolgozni, de nem is kell az innen szerzett pénzből vérlázító előnyöket szerezni a javadalmazás terén. És nem kell a családot sem bevonni a bizniszbe. Ha valaki el akar válni a feleségétől, menjen a bíróságra, ne vonja magára az emberek haragját, azzal, beteszi valami tuti helyre. Kicsit meg lehet csinálni azt is, szerényen, és alázatosan szolgálni azt, aki bejuttatott a számodra tutinak tűnő melóba. És ezt nem csak ígérni kell, az sem árt, ha be is tartjátok.Leírnék még olyan dolgokat, mint tisztesség, becsület, alázat, de nekem kellene megvenni az idegen szavak szótárát is, hogy megértsétek, mit is jelentenek.

Ragozhatjuk még ezt a dolgot, de én ahogy most látom, nagy a tökölés a politikusok részéről mindenben, főleg a változás elősegítésében. Akkor lehet nem is kellenek politikusok, ha csak ennyire képesek, a civil, akit ekkora bajba kevertetek megoldja a problémát,  és tudni fogja mi az amit megtehet, és mi az amit nem, mert ismeri a döntésétek következményeit. Ha ő hoz egy döntést, azt magáért hozza, nem biztos kell neki egy közbeeső személy, aki megáll az ígéretnél, és beint ha azt be is kellene tartani. Négyévente van szükség az ilyen ígéretekre, de ahogy most melóztok, lehet hamarabb kell ígérnetek,de nem biztos jelentkezik valaki a licitre. A megélhetési politikusok ideje már lejárt. BANDITA.

Köszöntöm az "önként" megjelenteket a nagy nemzeti összefogás jegyében! Itt van előttem a lista a megrendelt személyekről ezen az igaz magyar összefogást szimbolizáló, békés, és nagyszerű demonstráción, melyen külön köszöntöm az idetévedt szimpatizánsokat, akik még nem is tudják mennyi jó vár rájuk, ha sokáig kitartanak igaz magyar kormányunk mellett! Miattuk azonban nem nyitunk új kórházakat, ahol a helyzetünk felismerését segítenék elő, melyet a jelen kormánypárti állapotuk szerint kezelni kellene. Még nem érkezett meg a résztvevők pontos létszáma, de a tegnapi adatok szerint:441821-en /kisszék, kisszék, pálcika, hóember, kérdőjel, pálcika/ vagyunk, és aki ma nem jött el, az nem éri meg az esti híradót semmilyen ellátásban, vagy munkaviszonyban. Külön köszöntöm a tengerentúlról, költséget nem kímélve ideszállított kormánypárti szavazókat, bőrszínre, vallásra való tekintet nélkül, nekik a rendezvény után mutatjuk meg, hova kell majd tenni az x-et, a szavazáskor.

Nagyszerű kormány a mienk, kivételes eredményekkel! Megérdemlik a támogatásunkat, melyet csak ilyen módon tudunk kifejezni, és további támogatásunkról is biztosítsuk őket munkájukban, melynek eredményei már megmutatkoztak! Ahogy letekintek a táblákra, és transzparensekre, nem tudom szó nélkül hagyni kiváló eredményeinket, melyek segítségével, tovább folytathatjuk áldozatos munkánkat, magunkért. Mert a világnak látnia kell, nagyok vagyunk, egységesek, elkötelezettek, és határozottak az eddigi eredmények megtartásában, és tovább vitelében. Álamfőnk 365 törvényt írt alá, melynek segítségével egyre jobban sikerül bebetonozni hatalmunkat, és megsemmisítő csapást mérni a nagy terveket hátráltató nemzetmegosztókra, akik kritikával mernek bennünket illetni. Nyóc évig készültünk erre a nemes feladatra, melyben nem voltunk ellenzék, mert azok ma már hazaárulók, köszönhetően ennek megmagyarázását nagyszerű kommunikációnknak, amely képes kétfelé beszélni, és éles eszű megmondóink már készülnek arra, mit is adjanak be a mai napról a világnak. Mert itthon nem kell megmagyarázni semmit, a résztvevők nagy száma, és kiállása ezt híven tükrözi. Mert ki kell állnunk nagyszerű eredményeink mellet, és el kell mondani mindenkinek miért is jó itt élni. Nem arra kellene figyelni a világnak amit mondunk, hanem amit teszünk!Ha megismernek bennünket, nem csodálkoznék rajta, mindenki itt akarna élni nagyszerű országunkban, kivételes vezetőnk irányítása alatt. Mit is tettünk eddig, amely mellett most kiállunk, és hitet teszünk, a további sikerek reményében kedves vezetőnk mögött felsorakozva:

- Kiállunk a 27%-os ÁFA mellett, melyet Európa egyik országában sem sikerült még bevezetni, de a világon sem sokan     büszkélkedhetnek ilyen eredménnyel! Ezt ne felejtsük el megköszönni nagyszerű gazdasági zseninknek, a Tervek alkotójának, a magyarázás mesterének.

-Büszkék vagyunk az új MUNKA TÖRVÉNYKÖNYV-re, amelynek segítségével többet dolgozhatunk kevesebbért, és egyedül álló módon ezt még sikerült  tovább fokozni a régiókénti csökkentésekkel. Mert sajnos van olyan része még az országnak, ahol kevesebbe kerül az élet, így teljesen jogos az a meglátás, ott ne is keressenek annyit az ott élők.

-Elkészítettünk egy új alkotmányt, melyet méltó módon ünnepeltünk az Operában, főbejáratnak használva a mellékajtót, ezzel is emelve annak jelentőségét. Széles pártközi egyeztetés után nyugodtan mondhatjuk, ez a mi alkotmányunk, és a hazaáruló ellenzék, /mert a választás óta már csak azok lehetnek,/ hiába beszél annak elkészítési módjáról, és vitázik egyes passzusairól, ez a miénk, és már nem is tartjuk be az államadóssági részt!

-A világon egyedülálló módon sikerült úgy csökkenteni az államadósságot, hogy az közben több lett. Az önként elvett magánnyugdíj vagyonából, még egy kis részvénycsomagot is sikerült vásárolni, amely ma már kevesebbet ér! Erre is kevesen képesek a széles világon.

-Nem kérünk, de fogunk az IMF nevű saját bankunk olcsó segítségéből, a vezérünk nagyon helyes meglátása szerint, jó nekünk a drága hitel, majd a hazaárulók állják a különbözetet, hiszen miattuk kellett azt is felvenni akkor, mikor még nem voltunk hazaárulók. De meg is érdemlik, miért nem mennek el szép hazánk lankáiról, hiszen lelkünk minden rezdülésével támogatjuk távozásukat, legalább nem szólnak bele mindenbe. És most újra elfogadjuk az IMF pénzét, ha már annyira adni akarnak, és nem kérnek cserébe megszorítást tőlünk kormányoldaltól, és a vezér távozását sem sürgetik. Ennek az ügynek a tisztázására már körbeküldtünk egy embert a fél világon, de olyan jól elzavartuk a gaz IMF-et, most nehezen találja hova is kell benyújtani a kérelmünket a nem kért kölcsönért.

-Nagyot léptünk előre az oktatás terén! Kiiktattuk az olló használatának plágiumát bizonyos betűk megszerzésében, és ezért cserébe, csökkentettük a felső oktatás finanszírozását, és keretszámait. A többi képzésben is hasonló eredményeket értünk el, hiszen nincs szükségünk olyan fiatalokra, akik nem tudják megfizetni a képzésüket, vagy esetleg okosak akarnak lenni. És olyan családra sem, aki ebben képtelen támogatni a hallgatókat, legalábbis financiális oldalról.

-Megtaláltuk a megoldást az egészségügyben is, csak csökkenteni kellett a gyógyszertámogatást, és a betegek számát! Egyedülálló módon nálunk már van olyan műtét, amire három évet kell várni! Ha valaki türelmetlen az megfelelő összegért igénybe vehet fizetős szolgáltatást, de vegyük tudomásul, az egészségügy egyetlen baja a sok beteg. Ezért kell egészségesen enni a gyerekeknek is az állami ellátásban. És otthon a szülők felelőssége mit adnak neki enni a csökkentett családi pótlékból, de az magyar legyen, és finom.

-Átalakítottuk a nyugdíjakat is. Nagyszerű ember felügyelte ezt, akinek szőke haja alatti tudás méltán kapott annyi elismerést. Elvettük azt, amiről úgy gondoljuk nem jár, aztán alkottunk rá egy törvényt! Ez így helyes, hiszen a nyugdíj átalakítása járandósággá, csak nekünk jó, aki meg nem tud belőle megélni, menjen dolgozni!

-Növeltük a foglalkoztatást is, de még messze a vége. Nemrég állítottunk munkába száz sofőrt, akik elősegítik embereink gyors munkavégzését. Számokkal tudjuk bizonyítani csökkentettük a munkanélküliséget, pusztán az ellátás átalakításával, és az ellátottak kisöprésével a rendszerből.

-Egyedülállóan magas benzinárat sikerült elérni az átlagfizetéshez képest a világon talán elsőnek. Ezzel nagy szolgálatot tettünk a környezetvédelemnek, és a zsúfolt tömegközlekedésnek, valamint a kerékpár üzlet fellendítésének. Aki gyalog közlekedik, annak fontolgatjuk a járdaadó bevezetését!

Rengeteg dolgot végeztünk még el, szabadságharcunk alatt, amiről még nem is esett szó. Elég belegondolni a részeg brókerek támadására határainkon. melyet gyorsnaszádunk forint gyengítői sikeresen visszavertek, vagy nagyszerű adó és járulék emeléseinkre, melyet mindenki méltán emleget, és a többi ötletszerű dologra. Azon vagyunk még kevesebb munkája legyen az Alkotmánybíróságnak, megpróbáljuk államosítani a jegybankot, csökkentjük a Médiatanács munkáját a hazaáruló, szoci, komcsi média megszüntetésével, és még sok izgalmas feladat vár ránk a közeljövőben.Látom már mindenki várja a szójás szendvicset, így most nem beszélek már a választásról, az igazságszolgáltatásról, és az állam további területeiről ahol még nem sikerült igazi áttörést elérnünk, hanem kívánok mindenkinek jó étvágyat, és a honorárium a buszokon lesz kiosztva a pálinkával.Köszönöm:BANDITA:

Ha még esetleg nem vettétek volna észre, ha valami kerek, akkor azt nem vinni kell, hanem gurítani. Ez egy régi jó katonai mondás, de ahogy látom a dolgokat, kezd aktuális lenni a másik fele a mondásnak, miszerint a kockát is csak addig kell gurítani, amíg nem lesz kerek, és akkor már lehet vinni. Vegyétek már észre kedves ellenzék, vagy kik vagytok, a fordított megoldás nem jó, és üljetek már le a helyetekre, és vegyétek azt is tudomásul, ennél az asztalnál nincs főnök. Ha még ott tartotok ki is üljön oda,miért, és minek, akkor ez az információ hátha segít nektek valamit. És ha már ott vagytok, ne azt a módszert alkalmazzátok amit a bevezetőben hoztam fel példának. Hülyéből van elég a kormányban, ti legalább a hibáikból tanuljatok, és ne fordítva üljétek meg a szabadságharcos lovat, mint Viktor király.

Az sem lenne hátrány, ha egy kicsit túlnéznétek magatokon, kedves pártok, és esetleg megkérdeznétek a szavazókat, azok mit is szeretnének. Engem pont nem érdekel hogy Ti, vagy a többi mit ígér, abból még nem sok minden valósult meg, ha az elmúlt éveket nézem. És szeretnék végre valamire és valakire szavazni, ne pusztán csak valami, vagy valaki ellen kelljen x-et húzni. Annak az eredményét most tisztán lehet látni, és naponta kell vele szembesülni, milyen az ha valakit csak azért küldünk oda, hogy ne a másik szerezzen hatalmat. Mert most nagyon megszívta sok ember, hiába hazudnak naponta az arcunkba a mi pénzükön, és dicsérik magukat, gátlástalanul kihasználva minden szintet, és intézményt, nálam nagyon úgy látszik ismét átvertek. Ha sokat teketóriáztok, már nem is lesz rátok szükség, van aki oda ül az asztal köré, és túllépve önmagán, tenni fog a másik érdekében is. Nem akarok kéretlen tanácsot osztogatni, és csak a magam nevében tudok beszélni, de az a meglátásom, a helyzet megoldásában egyenlőre nem csipkeditek magatokat. Lehet csak én vagyok türelmetlen, és csak nálam van fekete és fehér, meg sárga csekk, de a kormány most rendesen pofon vert mindenkit a "nem támogatott" békamenetével, amíg taktikázgattatok. Mindenki tudja, van mögöttük még támogatás, de ehhez még hozzácsaptak egy kis kötelező részvételt, némi pénzt, egy nullát tettek a végére, és hosszú időre hivatkozási alapot teremtettek a további ténykedéshez. Na és akkor most vesztettünk? Vagy én vesztettem? Mert ha elemeztek, osztottok, tiltakoztok, akkor megint csak hátra felé lépünk, de legalábbis egy helyben topogunk. Összekaptak egy csapatot, és akkor mi van? Attól még több lett az adó,a járulék kevesebb a munkabér,a járandóság, nem lett több ingyenes állami oktatás, csak kevesebb, szavazat is ment el a másik oldalra, műtétek sem kerültek előbbre, és továbbra is rúgnak ki embereket a munkahelyekről. Mivel én középen vagyok, és mind a két oldal megszívatott már, az enyémre ne nagyon pályázzatok, ha nem tesztek le valamit qrva gyorsan az asztalra, ami azért nem árt, ha működik is. Mert ha még leültök az kevés, gyorsan kell eredményt elérni, amit még gyorsabban meg is kell vitatni, és formába önteni. Ha pedig még le sem ültök, akkor ez még később lesz, és a kormány ki is használja az időt, efelől nincs is kétségem, további beton megrendelések futnak be a parlamentbe, és utána csak nehezebb lesz kirobbantani az eredményt. Kezdjétek már el, ne kelljen már tovább várni, amíg eldöntitek mennyi szavazatot szeretnétek! Mert ha csak azt akartok, akkor az enyémre ne számítsatok, lesz olyan, akire lerakjam, de az nem az lesz, aki az asztalköré ül majd egyszer, hanem esetleg az, aki tesz érte, hogy ez megvalósuljon.

Ha kell valami segítség, mi is az az összefogás, vagy nem tudjátok mire is van szüksége a választóknak, nyugodtan kérdezzetek meg bárkit, akár az utcán, vagy a munkahelyeken, és próbáljatok meg abból dolgozni, ami van. Sok civil, és választó csodára képes a lehetőségei keretein belül, ha nem a sült galambra vár, és tudomásul veszi, ennyi van, ezzel kell beérni, és ezzel kell dolgozni, mert nincs több. Nem kétséges, mire ebből a bajból kimászik a többség, lesz még olyan amit el veszít, és még fájni is fog, de minél tovább várunk, annál több lesz a veszteség, és nagyobb lesz a fájdalom.És az sem árt ha elkezdtek végre őszintén beszélni, nem vagyok már gyerek aki mindent elhisz, és nem tudja felmérni mekkora bajban van, amibe mellékesen nem önszántából került.  Ha nem megy, vagy nem akarjátok, a változást hosszabb úton, de meg lehet oldani, viszont akkor két szék közé estek. Akkor lehet elkezdeni a megoldást előhozni, és gyorsan leülni! BANDITA.

Nem lennék őszinte, ha nem vallanám be, meglepődtem a résztvevők létszámán! Kicsit kevesebbre számítottam, de nem is nagyon foglalkoztam velük eddig, csak a felhívásokat néztem, meg azt, ki mondja el azokat! Ezek az emberek számomra hiteltelenek, de azért elcserélném a pénztárcám a Szélesével, bár amit tesz és tett eddig, attól most is felfordul a gyomrom, de az is tény, ilyen fokon segget nyalni kevesen tudnak! Megelőzte a többit, nem vitás!

Kaméleon Bencsik, és zsidózó Bayer nem veheti fel a versenyt az öreg Ikarusszal a nagyotmondásban, de nincs kétségem arról sem, megpróbálják majd behozni az öreget! Meg is lesz a jutalmuk, ebben is biztos vagyok, és boldog vigyorral gyűrik majd zsebre ezt is,  nem fogják megszámolni! Már egymillió emberről beszélnek a résztvevők létszámánál, de lesz ez még több is, ha elemezni fogják nagyszerűségüket! Most hogy kicsit lehiggadtam, meg átgondoltam az előzményeket, már nem is lepődök meg, mennyien elmentek! Eszembe jutott, mikor Sztálin országát megtámadták, ő is kitalált egy nagyszerű jelszót! Megtámadták a hazát! Ebben Orbán, és ők sem maradtak el a nagymestertől, hiszen a gyorsnaszád zátonyra futását valahogy ellensúlyozni kell, és az ellenzéktől kapott pofonokra is kell adni egy választ! Mert ugye aki nincs velük, vagy nem érti őket, az csak ballibsi, büdös szájú komcsi, aki el akarja veszíteni a hazát! Mert hirtelen előtűnt a haza is, akinek a vezére Orbán Viktor! Ezt nagyon gyorsan beépítették a felhívásokba, és kicsit háttérbe rakták a kormányt. Hirtelen mindegy lett mit tett a kormány, hogyan, mi lett az eredmény, a hazát meg kell védeni! Ez  mindig bejön! De még ezt is kevésnek érezték ezek a nagyszerű emberek, hozzácsapták az Eu kártyát is! Mert ha valaki az egyik miatt nem jön el, akkor a másik talán érdekli! Ez nekem olyan, mint amikor a párom a kezembe nyom egy bevásárló listát, pedig csak egy cigiért akartam lemenni a boltba. Ha már lemész az egyikért, akkor hozd el a többit is! Ha így nézem a dolgot, akkor nekem is oda kellett volna menni, mert én is az Eu-hoz akarok tartozni, így jogos lett volna a részvételem! Ha belegondolok  amint ott slattyog BANDITA, egy "Éljen  Orbán" transzparens mellet, kiver a víz! De bárhogy is nézzük, sokan voltak a menetben! Sokan éltették is a rendszert, és annak vívmányait! Nekik biztos olcsóbb a benzin, van stabil munkájuk, tudnak majd a gyereknek tandíjat fizetni, nem kell sokáig várni egy műtétre a családjukból senkinek, ha Allahot imádja, nyugodtan fordulhat Mekka felé, vagy fel, és még ki tudja milyen vívmányoknak örülnek! De lebegett a magyar zászló, és ez olyan magasztos lobogás! Csak a Fidesz lobogót nem láttam! Nem is dicsérem a meneteben résztvevőket tovább, hiszen lehet ők a nyertesei a rendszernek! Ki tudták fizetni az útiköltséget, és még maradt is valami a zsebben! Vagy esetleg ennyire volt keret a létszámnál? Jaj, ez nagyon gonosz volt, de nem hagyhattam ki! Viszont ha a másik oldalt nézem, akkor meg qrva kevesen voltak a nyertesek! Ha valóban jól állnának a dolgok, akkor nagyon sokan ott lennénk, és nem kellene annyi embernek aggódnia a holnap miatt. Pedig ahogy szétnézek a környezetemben, sokan már az aktuális nap miatt is aggódnak! Ennyi ember nem születhetett a rossz oldalra, vagy én nem járok a megfelelő körökben, de ez az én hibám, nem is tagadom! De vissza a létszámhoz!

Lesz még azon vita elég, mennyien is voltak a valóságban és a fantáziában, hiszen a legutóbbi kormány melletti tüntetésen tíz éve Filipke kétmilliót látott, most még csak a felénél tartanak! De ha a valós számot nézzük, akkor nem igazán van sok nyertese az eddigi tevékenységnek! Ha ebből levonjuk azt aki csak az egyik dolog miatt ment el, akkor ez még kevesebb, és ha még azt is levonjuk, aki csak éppen a kutyát sétáltatta, akkor kapunk egy reális számot! De ezzel egy darabig el lesznek a fenti nagyszerű urak, és hölgyek, valamint a média beszélgetésekre is találtak témát!Már előre látom amint egymást túlharsogva dicsérik a menetük jelentőségét, de  ez ellen nem lehet mit tenni! Legfeljebb elgondolkozni a valóságon, és a realitáson! Azonban van még valami, ami nem hagy nyugodni! Én sem tudok elégszer elmenni, kifejezni, mennyire rossz oldalra születtem, és tehetségtelen is vagyok a munkámban, meg az életemben, és megértem ha az állam nem akar értem tenni semmit, hiszen annyi ember van a napos oldalon. Így csak néha tudom összerakni a költséget a demóhoz, de legközelebb már nem akarok addig hazajönni, amíg nem segítek magamon, és többi emberen, aki szintén nem tud eljönni! Viszont, ha NEM IS TUD ELJÖNNI TÜNTETNI, SZAVAZNI EL TUD MENNI! És bárhogy is dumálnak arról, mennyi jót tettek a szavazókkal a kormány emberei, a fülkében dől el minden, csak elég nehéz ezt az utcán kikényszeríteni, főleg ellenszélben! És van már kikre szavazni, ezt vegyétek fel a listátokra kedves kormány emberek, ezúttal nem valami ellen fog szólni a dolog! BANDITA.