Még továbbra is zavaros a kép ami a héten történt a Szolidaritás háza táján, mégis mint aki tag, és mivel még mindig bízok a változtatás lehetőségében, amihez a Szolidaritás jelentett támpontot, elmentem a péntek esti szokásos jamborinkra, mert azért voltak homályos pontok, de különben sem állt meg az élet a történtektől, na meg ezt meg is kellett dumálni. Ezekre a gyűlésekre mindenki önként megy, megbeszéljük a történteket, kérdezünk, döntünk, és utána hazamegyünk. Van vezetőnk, akit mi választottunk, van tagságunk,van sütemény és pogácsa, mégis mindenki egyenlő, vitázunk, de nem akarunk vért, elmondjuk ami nyomja a szívünk, mit szeretnénk, és ha megvan többség akarata, akkor azt meg is tesszük, mert egyetértünk vele. Eddig azt gondoltuk a dolgok így működnek normáliséknál, mert ezt hívjuk demokráciának erre mifelénk széles tagságunkban. Tegnap azonban kicsit mással voltunk elfoglalva.

Előzőleg be lett jelentve két vezető a társelnököktől, akik eljönnek hozzánk dumálni, és nem lennék őszinte, ha nem jegyezném meg, ha a másik kettő jött volna, valószínű beteget jelentek, vagy kisebb az érdeklődésem, de nem jelzem azonnal, persze, jövök. Végül is a fele jött el, aki már nem is társelnök, meg nem is tag, csak csatlakozó, mint ahogy mi is, mint kiderült a héten történtekből, de ez nem befolyásolt abban senkit, ugyanúgy beszélgessünk vele, mintha mi sem történt volna. Mert valóban nem sok minden történt, csak kiderültek dolgok, és kicsit más megvilágításba kerültek a történtek. Semmi bajom a Szoli vezetésével, de nekem a két rendvédelmis a húzó ember ebben a formációban, a többi nálam csak ott van, oszt ennyi. Az elején leszögeztük, még mielőtt bárki is megsérült volna, a Szoli mellett továbbra is kiállunk, nem lépünk vissza, folytatjuk amit elkezdtünk a lábunkkal, mint írtam egy cikkemben, csak most kicsit lassítunk, amíg nem látunk tisztán. A megbuktatott társelnök kicsit beszélt a múltról, a jelenről, nagyon tárgyilagosan, minden megjegyzés, vagy saját vélemény nélkül. Számomra világosnak tűnt a dolog eddig is, kaptam még részinformációkat, és lassan kezdenek valóban komoly kérdéseim lenni. Megjegyzem ezekre nem kaptam választ, azt nekem, és társaimnak kell megtalálni. Csak tudnám kitől kérdezzem meg?

Első kérdés az lenne, ki akar két ember közé éket verni, akik nagyon sokunknál egynek számítanak, és nevük, szándékaik a vezérelv ami mentén tesszük a dolgunkat, amivel kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Nem tudom hogy lehetne azt megkérdezni, miért baj az, ha az egyik már pártban, vagy Szövetségben, vagy mindegy milyen nevűben gondolkodik, de  be akar jutni a parlamentbe a zemberek képviselőjeként? Ebben benne vagyok én is, és tőlem menjen, sőt, már majdnem késő is, de miért nem engem, vagy másokat kérdeznek meg erről, mehet, vagy nem? Van egyáltalán valami szabály az ilyen esetekre? Már Alapszabály, vagy Működési, vagy  csak egy sima szerelési kézikönyv.

Itt megfogalmaznék egy kis aggályt, ami lehet csak engem aggaszt, de a tapasztalataim szerint bármikor bekövetkezhet, mint ahogy már volt rá példa a történelembe. A megmaradt rendvédelmis társelnököt ki fogja megvédeni  a hasonló szituációtól, ha a társának sem adott most esélyt a társelnökök szövetsége? Itt lehet csúsztatni, de ne próbálkozzatok a borzalmas kommunikációtokkal, mert ez ebben az esetben majdnem Szíjjártós lett.

A következő probléma ami egy kicsit azért zavar, az lenne, ha azt meg tudtátok ott bent kérdezni, ki legyen a területi koordinátor, mert ugye ezt a nevet használjuk, akkor azt miért nem lehet figyelembe venni, amit ő akar? Ahogy az elején leírtam a mi csapatunkat, amit a mi koordinátorunk akar, az a MI , szándékunk is. És ha mi is be akarunk jutni a parlamentbe? És ha tudjuk ezt hogy lehet, és mennyi idő kell hozzá amíg oda jutunk? Vagy egyszerűen, ez a többség óhaja, és mivel az a duma alulról szerveződünk, legfeljebb csak segíteni lehet nektek ebben a kérdésben.

Abban az esetben mi van, ha még mi, vagy inkább azt írom csak én, azt szeretném ha a tűzoltós egykori társelnök alvó formációja legyen az, aki lehetővé teszi nekem, egyszer bemenjek a parlamentbe, és beülve a miniszterelnöki székbe, megértsem, miért akarnak ebben megöregedni akinek ez jutott a  szavazófülkében. Ha a többi is ezt akarja akkor miért nem jó ez? Csak hozzáteszem ezek a kérdések a történtek után jöttek elő bennem,  biztos nem értek hozzá azért teszem fel őket, vagy azért mert nincs lehetőségem feltenni, esetleg valaki a nevemben mást akar, de ezek után nehéz lesz. Mindegy, valahol ezekről beszélnünk kell, csak még nincs rá lehetőség, az idő meg telik közben.

Folytatnám még miről is volt szó tegnap este, de a társelnökitől megvont csatlakozó korrektül nem befolyásolt semmiben, nem sugalmazott, nem ködösített, csak elmondta a tényeket. Eddig is leírtam már, nem igazán érdekel ki van a két favoritom mellett, és azt is leírtam, mi várható szerintem arra, aki most magára maradt. Lehet nem lesz igazam, és nem mond le önként, de lehet nem is veszi észre irányítják akik körülveszik. Nem lenne jobb ezt a félre értést eloszlatni, és megkérdezni a nem létező tagságot? Vagy mi az isten, csatlakozókat. Így esetleg működne a demokrácia, ami itt nálunk kicsiben már megy, és szívesen segítünk ennek bemutatásában, ha valaki már elfelejtette volna mit is kell csinálni benne. Mert a beszéd róla az nem ugyanaz, mint mikor a gyakorlatban tesztelik. Még folytatom, de most megyek cigizni, mire visszajövök remélem a két bohóc újra felnőtt módom megbeszéli a további teendőket, már csak miattam is. BANDITA.

.