Ettől a fóbiámtól nehezen tudok szabadulni. Lehúztam a képen látható multinál egy kevés időt, nem mint alibi munka persze, hanem próbáltam komolyan venni a dolgot, így a mostani történések, és döntések miatt egyszerűen képtelen vagyok nem párhuzamot vonni, és felfigyelni az egyezésekre.

Biztos nem csak innen szereztek tapasztalatot a pártkatonák a hatékony állam működtetésére, hanem megkerestek más intézményt is, ahol a nyereség, a szociális érzéketlenség, és a profithatékonyság a fő mozgatórugó, de én ezt ismerem, így feltűnnek a hasonlóságok. Minden a befektetéssel indul, ami lehetne jelen esetben a különadó, amit az államnak fizetett be a multi. De ez neki nem lehet kidobott pénz, hiszen nem ilyen jó fejek, mert akkor mi van, ha ezt nem az államnak adja, hanem a dolgozói munkabérfejlesztésében jeleníti meg. Ez utópia, mert semmi képpen nem lehet egy jótékonysági intézmény, és ez nem is fér bele a szemléletébe. Tehát, odaadja a különpénzt, de már tartja is markát. Az állam pedig nem okoz neki csalódást, garantálja a befektetés megtérülését azzal, átveszi a módszereket, amit a multi alkalmaz, így garantált a befektetés hozama. Először is, szabályt alkot a multi érdekében, ami a kommunikációban úgy jön le, valójában utálja a multit, mint kizsákmányolót, mégis meg tesz mindent az érdekében, ezt nehéz letagadnia, bárhogy is próbálja.

- Hogy pénzhez jusson a bajban, a saját emberei megtakarításásra teszi rá a kezét először. Kell ragozni a magánnyugdíj lenyúlását? Legfeljebb azt kell hozzátenni, a multi azért ezt úgy oldja meg, elsikkasztja, de az államnak kell valami hivatkozási alap.PONT.

-Segít neki a nyereség jobb kihasználásában, így belekezd, és be is fejezi az új Munka Törvénykönyv megalkotását. Ebben garantálja a több munkát, kevesebb bérért.Sőt, még további lehetőséget biztosít a munka elvégzésének szűkítésére, mivel lehetővé teszi a nagyobb munkaerő kihasználást.

-Megkurtítja a felesleges kiadásokat, egyszerűen eltünteti a munkára várakozók tömegét, pusztán azzal, csökkenti a nekik járó háló szélességét, és ezzel sarokba szorítja a munkavállalót is, hiszen így a  kevés jövedelmét is elvesztett ember bármit hajlandó elvállalni, még kevesebb bérért is ha kell, így sikeresen szembe fordítja az aktív dolgozókkal, akiknek bárhogy nézzük ezek az emberek fenyegetést jelentenek. Mivel új munkahelyek nem igazán létesülnek, csak a megmaradókért folyhat a harc. Furcsa, nem?

-Még tovább csökkenti a kiadást azzal, aki nem egészséges, még ha a munka okozta is ezt nála, azt egyszerűen ellátás nélkül hagyja, vagy nagyon megnehezíti a regenerálódását a magas gyógyszer árral, és a kevesebb ellátással, így szinte nem lehet betegnek lenni, csak dolgozni tudjon mindenki, akinek még ez megadatott.

-Leszűkiti az érdekképviselet mozgásterét, ne lehessen egységesen fellépni ellene, és ehhez törvényi hátteret is biztosít, amiben nem egyeztet csak az egyik oldallal.Ne ragozzuk a szakszervezeteket, felesleges, de mint lehetőség is egyre jobban eltünnek.

-Mindent megtesz a bevétel növelésére már csak azzal, garantálja a saját jutalékát megemelt adó, járulék formájában, és ehhez még sajnáltatja is magát a nemzetközi helyzettel, meg a mindig elhangzó "nyóc" évvel magyarázva, de azért igyekszik úgy tenni, mintha kizárólag a zemberek érdekében történne minden.

-A feleslegesnek tartott kiadások között szerepel az oktatás, hiszen a jól fizetett, és az egykulcsos adótól szexuálisan beindult kislétazámú irányító részlegnek nem érdeke a konkurencia kitermelése. Ha véletlenül mégis van aki képes magát fejleszteni, az vagy beáll a sorba, vagy mehet segélyért, mert nem engednek maguk közé senkit, aki nem vallja az értékeiket. Nem költenek olyasmire ami nekik  már megvan, jobb helyre is mehet az erre szánt összeg, már a saját szempontjukból.

- A kommunikáció állandóan arról szól, mennyit tesznek az emberekért, valójában ez valótlan tény, csak nincs lehetőség bebizonyítani az ellenkezőjét, legalábbis ha sikerül, azt agyonhallgatják, a pozitívumok pedig manipuláltak. A hazugság sajtószabadsága ez.

-Mindent megteszenek a számok, és hozamplusszok jól mutassanak a bevételnél, a szükséges kiadásokat pedig minél szűkebbre veszik, viszont állandóan ezt a keveset dícsérik. Nem beszélnek a valós hozamról, azt elrejtik az ellenőrök elől, akik esetleg próbálnak belelátni a működésbe, a kiadások felnagyítása, melyek valójában szűkülnek kerülnek előtérbe. Az összképbe csak az kerül be, ami a végén hozza a kívánt eredményt.

-Ha behelyettesítjük a vásárlót, vagy a dolgozót a választó szerepével furcsa kettős mércét kapunk és eltorzított munkaviszonyt látunk, és még furcsább torzulást kapunk, ami messze van a normálistól, viszont garantálja a túlzott hasznot annak aki a megfelelő helyre rakta a befektetését a segítőnek mondott oldalon.

-A nyugdíj, járandóság körüli animáliákat le sem írom, mert az sem nagyon érti aki benne van, csak a kevesebb értékét érzékeli, még visszamenőlegesen is.

Csak néhány dolgot írtam le, ami hirtelen eszembe jutott, hiszen nem is lehet teljesen felsorolni mindent egy rövid eszme futtatásban, hiszen csak el kell menni dolgozni az ilyen munkáltatóhoz, és már látszik a párhuzam. Arról már nem is beszélek, ez a módszer amilyen kiváló, ha fordított előjellel alkalmazza valaki, a termelt haszon sok mindenre elég lenne a hazai viszonyok között. Csak megfelelően kell alkalmazni a törvényi hátteret, és a többség szempontjai szerint vissza osztani a keletkezett plusszt, már jobb lenne egy kicsit a világ. Lehetne ezt jól csinálni, csak megfelelő szándék kell hozzá.BANDITA.

-