Az utóbbi időben nyilvánosságra került Fidesz vezetők vagyongyarapodása kizárólag tisztességes munkájuk által elért eredmény. Aki mást feltételez az választhat a hazaáruló külföldi ügynök, balliberális gyurcsányista, nemzetietlen rezsitagadó, profitéhes bankimádó, multik szekerét toló bérenc, és hasonló jelzők közül. Vegye mindenki tudomásul, a kormánypárt vezető politikusainak is joga van a lakhatáshoz, a stadionhoz, a hétvégi házhoz, a trafikhoz, a mutyihoz. És ezekből akár többel is rendelkezhet, hiszen nekik is van családjuk, gyerekeik, feleségük, haverjaik.

A tehetségére, szorgalmára, kitartására építő vállalkozó adózó, vagy bérből és fizetésből élő felfogni nem tudja, milyen nehéz a mai kétharmados kormánypárti politika berkein beül a megélhetés. Ott van mindjárt például a legmagasabb Áfa kulcs, amit nehéz szívvel szavaztak meg két alaptörvény módosítás közben, a harminc új adófajtával együtt, az ugyanúgy megnehezíti az ő életüket is. Ehhez még hozzájön a törvénygyártás nehéz feladata, ahol nem mindegy mennyiszer kell módosítani egy beadványon, amíg az megfelel a személyre szabás feltételeinek a piac újraosztásában. És ezt is úgy kell megcsinálniuk, az átlagpolgár ne vegye észre a gazdaság kormánypárti érdekek szerinti bekebelezését. Ott van még a rengeteg állampapír kibocsájtás magas kamatra, mert kell a pénz a stadionokra. A felsőoktatásból is ki kell vonni egy halom lóvét, hiszen nem jó a túl sok okos ember, főleg ha az szegény családból akar továbbtanulni. Az egészségügyet is ingyenessé kell tenni, csak éppen fizetni kelljen érte a szavazóknak, még ha nincs is jövedelme. Az államadósságot is csökkenteni kell, nem baj ha az közben növekszik, azt úgyis az adózók fizetik ki. Ezeknek a lelki terhét kell ma egy kormánypárti politikusnak magával cipelni, közben azon is lehet magában elmélkedni, ez őt is ugyanúgy érinti, mint aki szerintük meg tud élni havi negyvenhétezerből. Nagy teher ez tündérország háza táján a kolbászból font kerítés turulmadaras keresztény konzervatív ege alatt.

Ilyen feltételek között bizony nagyon nehéz ma némelyik vezető kormánypárti politikus élete, és megélhetése. nincs is ideje a saját vagyon megszerzésére, annak gyarapítására.A frakció vezetője például nem is tudja mekkora a lakása, melyik is az övé, vagy Cilikéé, mikor lett az nagyobb, és mekkora a személyzete, aki viszi a félmillás pelenkatartó táskát utána a parlamentbe ha az nem kell az asszonynak. Egy frissen kinevezett külügyminiszternek is családi segítség kell a számára megfelelő méretű otthon megvásárlásához, neki a közfeladat elveszi minden idejét az ehhez megfelelő jövedelem megszerzésétől. Hiszen fiatal emberként eddig is fontos feladata volt mint miniszterelnöki pincsi kutya. Vagy a kormánypárt alelnöke sem aludhat akárhol ha éppen leértékeli a forintot, vagy Floridába küldi a képviselő testülete arra érdemes tagjait. Mégsem rohangálhat keresztül a fél országon ha éppen álomra akarja hajtani húsz százalékban meghatározott buciját, neki a felesége biztosít megfelelő otthont a fővárosban. Csak tisztítsa ki maga után a medencét, ami házhoz tartozik. Maga a miniszterelnök sem hivalkodik a vidéki házával, ami mellett ott rontja a kilátást egy oda nem illő háromezer férőhelyes stadion.

Arról már nem is beszél az ellenzéki sajtó, mivel ilyen áldozatokat hoz a kormánypárti politikusok családja a kétharmad hatalomban maradásához, számukra azért mekkora teher lehet ezen ingatlanok folyamatos fenntartása. Mindenki annyit ér ahol lakik, de a számlákat azért az ilyen helyen is ki kell fizetni. Ez mindenkire vonatkozik. Ahogy az is, ezen politikusoknak milyen szerencséjük van a családjukkal, aki ilyen módon tudják támogatni őket a nemzet felemelkedéséért vívott harcukban. Szegényeknek ha csak a saját jövedelmük lenne a megélhetésre, meg a család, a gyerekek eltartására, biztos meglátszana a munkájukon a mindennapi megélhetés gondja, ami nagyon nyomasztaná őket. Szerencsére van feleség, szülő, barát, haver, aki gondoskodik róluk. Így aki az adózók pénzéből él, az átlátható módon tudja igazolni a mindennapi megélhetését.

Ezért is arcátlan rágalom az olyan feltételezés, a kormánypárti politikusok herdálják a közpénzt, vagy azt maguk rakják zsebre. Kapnak annyi segítséget a családtól, ilyen módszerhez nekik nem kell folyamodni. Meg aztán megmondta Mészáros Lőrinc, aki ugyan nem politikus, csak gyorsan lett milliárdos, a vagyonához a jóistennek, a szerencsének, és Orbán Viktornak tartozik köszönettel. A kormánypárti politikusok keresztények, szerencsés a családjuk, és ők is ismerik Orbán Viktort. Aki ebből párhuzamot von a közpénzhez, az galád ellenzéki, kormánypárti ilyet nem tesz. Még maga Orbán Viktor sem rendelkezik saját vagyonnal, nála is a feleség az eltartó, nála van a föld, a házak, a cégek, és még a barátok segítenek neki. Mikor stadiont raktak a háza mellé ,akkor is hiába tiltakozott, az erőszakos vállalkozók ezt nem vették figyelembe, és mégis csak oda építették fel azt, az út túlsó oldalára, eltakarva előle a kilátást. Erre azért nem lehet azt mondani, Orbán Viktor hozzányúlt a közpénzhez, hisezn neki is a család segít. Így nyugodtan szabádságharcolhat. BANDITA.

Amire a nemzet pocakos focihuszára ráveti mohó tekintetét, az rögtön átalakul stadionná, vagy úgy csökken, hogy közben növekszik, mint az államadósság. Esetleg átalakul a haveri kör érdekei szerint közpénzből magántőkévé, trafikolódik, mutyisodik. Ha pedig valamit meg akar védeni itthon, mert most éppen azzal szabadságharcol belföldön ha nem támadják külföldről, szinte biztos annak eltűnése, jobb esetben jelentős értékcsökkenésen megy keresztül.

Első lépésként lehetne beszélni a jövőről a nyugdíj tekintetében. Nagyon cinikus dolog lenne emlékeztetni az állampolgárt annak a magánnyugdíj vagyonnak eltűnésével, amit Orbán Viktor nagyon meg akart védeni még első fülkeforradalmi lendületében. Pedig tényszerűen be lett azóta bizonyítva, azt a lóvét bizony a fideszes fiúk elégették a szélben, nem igen csökkent tőle az államadósság, és a MOL részvények amelyeket vettek belőle, azóta sem hoztak sokat a közvagyonba. Viszont ha egy kicsit megkapargatná az ember a felszínt, lehetne látni mennyi jutott belőle a párt saját felhasználására, egyes emberek magánszámlájára, vagy éppen Orbán Viktor zsebébe. Egy normálisan működő igazságszolgáltatásnak meglenne a véleménye a védelem ilyen formájával, és tudna is hozzá megfelelő törvényi kategóriát rendelni, a letöltendő évek számával együtt. De Orbán Viktor tündérországában az ilyen felelősségre vonás elképzelhetetlen, viszont egy ekkora vagyon eltűnése nyom nélkül teljesen normális. És ez is csak egy sima nyugdíjmegvédés volt, viszont szépen felélte vele a jövőt. Közel hárommillió emberét.

A múltban sem volt másként a helyzet, ha Orbán Viktor a nyugdíj megvédéséről beszélt. Már nagyon esze hagyottnak kell lenni annak a nyugdíjasnak, aki ne érezné a bőrén a Matolcsy féle adó emelések nem megszorításának a hatását. Amikor arról beszél a kormány minden hazugsága, a multik és a bankok vannak megadóztatva, nem az állampolgárok, akkor bizony a nyugdíjasok is ugyanúgy kifizetik az ilyen formán megadóztatottak rájuk áthárított többletköltségét. Ők is bankolnak, boltba járnak, az ÁFA nekik is árdrágulást hoz. Telefonálnak, számlát fizetnek, piacra járnak, és mindenhol többet fizetnek a kasszánál. Nekik sem jelent semmit az infláció, azért a boltban nem adnak semmit, azt viszont érzik, az unokának nem tudnak vasárnap sült húst adni, mert azt már nem tudják megvenni. A dugi zsebpénz átadása már nélkülözést jelent számukra. És azt is érzik, mióta Orbán Viktor került a hatalomban, egyre többször kell a gyereket kisegíteni a devizahitel törlesztésben, mert az folyton növekszik. A gyerek fizetése meg csökken, ha egyáltalán van munkahelye abban a beígért egymillióban. amit a Fidesz meghirdetett. Érzik a bőrükön, az élet munkájával megszerzett jogosultság egyre kevesebbet ér a mindennapokban, aki pedig azt védi, egyszerűen a szemükbe hazudik.

A jövő sem sok jót ígér a nyugdíjas számára, ha teljes szellemi épségében figyeli a hazai helyzet alakulását. A Fidesz sziklaszilárd, alig ötször módisított alaptörvénye nem sok jót tartogat a jövő nyugdíjasai számára. Csak el kell olvasni figyelmesen annak betűinek kuszaságát, és értelmezni kell. Már többször felvetődött az olyan megoldás a kormánynál is, majd a gyerek gondoskodik a szülőről, ha pedig az meghal, még a sírját is megáshatja. Az állam nem sok szerepet akar vállalni az eltartásban, hiszen a kormánynak minden pénz kevés ami manapság a rendelkezésére áll. Annyi még a megépítendő stadion, annyi még az eltartandó államtitkár, annyi pénz kell még a gázszerelőknek, a nyugdíj kifizetésre alig fog maradni. Ha valaki nem volt elég ügyes, és nem kapott trafikot, vagy nem helyesen szavazó volt, netán eddig is csak megélt a fizetéséből, az semmi jóra ne számítson a Fidesz által felvázolt tündérországban. Számára nem sok jót ígér a jelenlegi kormány, de ezt azért bőszen titkolja.

Persze választás előtt más a helyzet. Semmi, és senki sem drága, akinek ígérni kell, vagy ki kell szúrni a szemét némi alamizsnával. Ilyenkor Orbán Viktor mindent megígér, amit az eddigi tapasztalatok szerint a választások után rendre nem tart be. Megvéd, felemeli a fizetést, kolbászból fonja a kerítést, csökkenti a rezsit, nem háborúzik, nem emel adót, nem emel Áfát, nem hagy senkit az út szélén. Ennyi jóból a nyugdíjasok sem maradhatnak ki. Kapnak ingyen utazást, ami nem kerül sokba nekik, csak ki kell fizetni. Kapnak megfelelő orvosi ellátást hazai orvosoktól ha kiutaznak utánuk. Segítik az unokát az oktatásban ne nagyon legyen annyira okos, alig kerüljön pár százezerbe az ingyenes felsőoktatás, és közben sokat is tornázzon a kis ember. Segítik a gyereket a munkahelyen, vagy talál itthon, vagy nem, de el is mehet külföldre. Választás előtt kaphat nyugdíjas ingyen utalványt, ajándékot, tüzelőt, tejet, kenyeret, ígéretet, aztán a választás után majd a baloldal miatt ezeket szépen kifizettetik vele, mégpedig úgy, nem is veszi észre.

Nem kellene Orbán Viktornak hinni a sok nyugdíjasnak, így is van már elég elmeroggyant aki ezt megteszi. Inkább mindenkinek a saját tapasztalatából kellene megítélni a jelenét, és az abból következő jövőt, és a szerint megtenni azt, amivel ez elkerülhető. Orbán Viktor megígérte, folytatja. Még több stadion, meg több trafik, még több mutyi, még több haver, még több közpénz, ami értelmetlenül lesz elköltve. Vagyis nem értelmetlenül, csak a kormány, és Orbán Viktor javára. Na ezért akar megvédeni most mindenkit ez rablóvezér. BANDITA.

Tündérország végre bebizonyította létezésének értelmét abban az országban, amelynek államformája stadion. Mondjuk erre eddig sem kellett több bizonyíték a kolbászból font kerítések mögött szerényen meghúzódó csodapalotát vásárló fiatal külügyminiszternek, nemzeti gázszerelőnek, vagy a régóta így élő adócsaló belügyminiszternek, öregedő filmproducernek, és Simicska Lajosnak. Mindig is érezték az ebben az államformában lakó villatulajdonosok minden porcikájukban a Matolcsy György rájuk hagyott örökségének szellőként simogató kedvezményeit, de a rezsicsökkentés mindent elsöprő orkánjának a hatása csak most érte el egyikük házának fűtött úszómedencéjét.

Egy frissen megválasztott külügyminiszternek mindenképpen új lesz majd a rezsiháborúban elért győzelem hatásának a felismerése, hiszen neki eddig csak keletre volt nyitva az ablaka, és csak ikernek a fele volt a háza is. De “szülői” segítséggel most már bárhova kinézhet a turulmadaras tájon, mindenhol a sajátját fogja látni. Csak bírja szelíd lelke a tágas tér nyújtotta lehetőségek reá nehezedő nyomását, hiszen eddig csak táskát cipelt, forintot döntött be, baltás gyilkost adott el, meg többet takarított meg, mint a jövedelme. De ebben az utolsó cselekedetében nincs semmi meglepő , a mai kormányközeli politikában az a jellemző megélhetési forma, hogy gázszerelők lesznek milliárdosok, frakcióvezetők lakópark tulajdonosok, Lázár Jánosok meg csikkzsebből fizetnek hotelszámlát. Orbán Viktor meg egyenesen egy stadionnal bővíti a házát. Egy külügyminiszter esetében az a minimum elvárás, hogy mivel kizárólag csak a politikából él nagylábon, ehhez méltóan is lakjon.

Persze az ország értelmes fele méltán hördül fel, mikor a kapott magyarázat szerint komplett hülyének nézik, mikor elkezdi számon kérni táskahordó Péter vagyonát. Ez a szülői szál, meg az ügyes befektetések csak olyan Fidesz féle pofátlanságok, az előadásuk meg gyomorforgató. De végül is megszokhatta már ezt a szabadságharc népe, számára a kormány mindig talál üres magyarázatot, vagy felelőst a nem megszorítás miatt.

De azért végre van a Fidesz számára jó oldala is a Szíjjártó féle lakásvásárlásnak. Ha megkérdezik majd tőle egy előre nem megbeszélt kérdésként, szerinte mennyire jó a rezsicsökkentés a nemzeti keresztény elveket valló jobboldali kommunista kormánypárti elitnek, legalább egyszer igaz szó fogja elhagyni mocskos száját. Ha igazak a hírek, legalább félmilla a kégli rezsije, Péter, a keleti szél meg olyan egymillát keres, plussz a forintbedöntési nyilatkozata. Alig marad meg neki ebből a fele ha kifizeti a rezsit, és neki ebből fel kell nevelni a gyermekeit, eltartani az asszonyt, meg a személyzetet a ház körül. Meg kell érteni, egy ekkora ház esetében azért van kiadás bőven, sajnos azt nem lehet megúszni még neki sem. Nem mondhat le egy találkozót sem azért, mert neki füvet kell nyírnia, vagy medencét tisztítani, szaunába nyírfa vesszőt metszeni, kocsifelhajtó fűtéséhez fát hasogatni. Erre neki is muszáj a jól fizetett közmunkási viszonylatot igénybe venni, és számukra bért is fizetni. És neki ezt meg kell oldani a saját fizetéséből, hiszen nem számíthat mindig a szülőkre sem. Azoknak is van azért kiadásuk, és biztos most adták neki oda az utolsó negyvenhat milliójukat is, így most nekik is ügyesen kell majd befektetni a továbbiakban. Nem találhatnak mindig egy jól fizető állami pályázatot, ami folyamatosan növelheti a családi kassza bevételét. Így Péter külügyminiszternek nagyon jól jönnek majd a rezsin megspórolt forintok.

Tündérország többi része meg ezt a szemétséget is simán be fogja nyelni ami a házvásárlás körül történt, Péter meg marad külügyminiszter. Nem divat a magyar politikában az őszinte szó, ez főleg mostanában nem is jellemző. Az sem divat, legyen már valaki annyira szerény, legalább addig ne mutassa meg mennyit lopott a közpénzből, amíg a közéletben van. Azonban a Fidesz sokáig szeretne a hatalomban maradni, ezt a törvények átírásával igyekszik is a maga javán lehetővé tenni. Így számára ez nem idő kérdése, csak sok gátlástalanságé. Egy kis csalás itt, egy kis lopás ott simán belefér a kormányelit értékrendjébe, hiszen náluk a mérték a stadion, a tartózkodás meg nincs miért és mitől meg kitől, ott a kétharmad, az mindent megszavaz.

Az érzelmi szavazó meg elmegy, és újra beválasztja őket a hatalomba. Aztán örül neki, ismét győzött, majd sorban áll közmunkáért. Bőszen kommunistázva borul térdre Orbán Viktor képe előtt az előszobájában, és halkan rebegi, igen, új országot építünk. Lenézéssel tekint sorstársára, nem veszi észre, maga is ugyanabban a cipőben lépeget, folyton csak a sérelmeit sorolja. Átmosott agyában a gaz baloldal szerepel ellenségként, nem veszi észre a nyilvánvalót, a rosszat pont ő hozza a saját nyakára. A Fidesz nagyon profi módon játszik ezeknek az embereknek az érzelmeivel, számukra mindig ott lebegteti tündérországot. Csak azok azt nem veszik észre, éppen az oda vezető utat járatja velük körbe-körbe a kormány, minden cél és értelem nélkül. Közben pedig egy szűk kör, magát elitnek mondva kihasználja az ölébe pottyant hatalmat, és minden gátlás nélkül zsebeli ki az ország erőforrásait, állítja azt a saját érdekcsoporti körének zsebébe. Nem az a baj már megtehette, és még megteszi, hanem az, folytatni fogja ezt a rablást. Hiszen megígérte Orbán Viktor. BANDITA.

Hogy jön ahhoz a tisztességes demokráciában kétszer megválasztott egykori USA elnök, szavát merje felemelni a nemzet pocakos focihuszára ellen? Még ha nem is mondja ki a nevét Orbán Viktornak, akkor is tudja a mély magyar érzésekkel bíró, rezsicsökkentésen nevelkedett, trafikmutyiban vásárló, félázsiai származékára büszke, stadionokat vadászgéppel avató, jobban teljesítő, hogy ez a példabeszéd tündérország első számú szabadságharcosáról szól.

Vegye végre tudomásul a világ, Orbán Viktor nem hatalommániás, és nem érdekli a pénz. Hatalmas terhet cipel kordonbontó vállain, egy egész nemzetet kell megmentenie annak saját gondolkodásától, normális működésétől. Óriási munka ám egy ország államformáját stadionná változtatni. Rengeteg törvényt kellett neki ehhez megalkotni, amit közben azért rendszeresen módosítani szükséges. Hiszen nem mindig állja ki az idő próbáját, és elég idiótán is van kitalálva, hiszen néha személyre is kell szabni. Ehhez egy gondolkodni nem képes kétharmados parlamentet kell idomított majom módjára folyamatosan rövid pórázon tartani, részükre a mindenkori napi betevő banánt rendszeresen adagolni. Ehhez a jóllakatáshoz fel kell osztani számukra a piac egy részét, ez volt eddig a dohány és a föld, most jön a pia, meg a kaszinó. Rendszeresen kell csökkenteni a rezsit, lehetőleg a választások előtt, és mindezt úgy előadni, ne vegye észre a gondolkodni nem szerető választó, közben át van verve a feje. Mert közben csökkent a fizetése, kevés az olyan valódi munkahely ahol ezt megkeresheti, és a nyakán van Matolcsy harminc új adója, meg a legmagasabb ÁFA. Viszont közben még bőszen kell komcsiznia is figyelem elterelésként, elhallgatva a valóságot az igazi jobboldali kommunisták gyűjtőpártjáról, ami jelenleg kormányozza turulmadár földjét.

Olyat állítani, hogy Orbán Viktor még sokáig a hatalomban akar maradni tiszta hazugság. Sikerült neki olyan, számára tisztességes és egyenlőbb választási törvényt alkotni, ahol egy kormánypárti szavazat ellen, legalább két ellenzéki kell, ha le akarják váltani. Ez pedig erősíti nála a demokráciát, és szerinte nagyon becsületes is. Nem is talált benne semmi kivetni valót a parlamenti törvényalkotás, sok módosítás után el is fogadta. Ráadásul még a választáskor arra is figyelnie kell, a Kubatov lista megfelelően működjön, és ahol az nincs meg, oda pedig elég közpénz kerüljön a szavazók meggyőzésére plakát, tűzifa, zsebpénz a szavazatért formában.

És vegye a világ tudomásul nem él vissza a hatalmával, azzal mindig csak a maga érdekeit tartja szem előtt. Nem ezért épült a háza mellé egy nagy focipálya, amibe alig került közpénz, és még zavarja is a pihenését. Főleg ha egyszer sikerül oda háromezer embert beterelni egy meccsre, hogy az tele legyen. Semmi olyat nem tett a hatalma megtartása mellett, hogy telepakolt volna állami intézményt hozzá hű talpnyalókkal, akiknek aztán az állam működésének az ellenőrzése lenne a feladatuk. Még az alkotmánybíróságot is kibővítette, létszámuk növelésével sikerült a maga irányt lojális bírókat oda elhelyezni. Így azok folyamatosan vizsgálhatják az alaptörvényét, ami olyan szilárd, eddig csak hatszor, vagy ötször kellett módisítani. Az sem igaz, kézben tartja az ügyészséget, vagy a rendőrséget, esetleg az adóhatóságot. Ezek ugyanúgy vizsgálnak minden hozzá közel álló céget, embert, tettet, lopást, mutyit, csak rövidebb ideig, és mindig lezárva az ügyet bűncselekmény hiányában. Hiszen ezek pártatlan szervek, és csak Orbán Viktornak az érdekeit tartják szem előtt, és a tenyeréből esznek.

Az sem igaz, csak a pénz motiválja, amit csak így tud megszerezni. Alig van kimutatható vagyona, viszont körülötte már mindenki meggazdagodott. Mészáros Lőrinc, akinek ő isten előtt az első már milliárdos, és azóta is szépen gyarapszik. Simicska Lali naponta kapott egymilliárdot, de nem azért mert a kollégiumban szobatársak voltak. Vagy a fiatal politikusok, akik az ő meghosszabbított kezét jelentik. Rogán Anti már egy lakóparkban sem fér él, azt folyamatosan bővíteni kell miatta, és a családjáról is személyzetnek kell gondoskodni. Bezzeg Orbán Viktor veje, az meg traktorral jár fát lopni, hogy tudjon fűteni, hiába van az apósa. És ott van az öreg rambó, aki az Usában nem tudott elég pénzt keresni. Most itt, ebben a kis hazában kezdi újra az életét, új asszony, új kaszinó, új adó elengedés. Orbán Viktornak még sohasem engedett el senki adót, azt ő mindig befizette. Annyira nem érdekli a pénz, mindig a másét veszi el, ha adni akar. Főleg a választónak, de az mindig fontos a számára.

És lehet bírálni is a hatalmát. Minden civil szervezet előtt nyitva a lehetőség, Orbán Viktor külföldről fizetett ügynöknek nevezze őket, és rájuk küldje rendőrséget. Ezt azért nem lehet a szabad vélemény nyilvánítás elnyomásának nevezni egy olyan embertől, aki maga is a Soros alapítvány pénzén tanult külföldi egyetemen, és utána hazajött osztani az észt a politikában.

Kevés olyan politikus van a világon, aki jobban megérdemelné a tiszteletet, mint Orbán Viktor. Sokat tesz a népének mondott megélhetési vadászterület megalkotásáért, ahol már nagyon jól érzi magát. Ezt egy világhatalom volt elnökének tudnia illeni. Inkább az olyan dicső tetteivel kellene foglalkoznia a bírálat helyett, hogyan sikerült unortodox illiberalizációval az államadósságot úgy csökkenteni, hogy az közben növekszik. Hogy sikerült az erre szánt országnyi magánnyugdíj vagyont nyom nélkül eltüntetni. Hogyan sikerült Londont a második legnagyobb magyar létszámú várossá tenni. Hogyan lehet megélni havi negyvenhétezer forintból, egy kecskével a panelban. És még annyi mindent lehet még Orbán Viktor mellett a tisztelet hangján felsorolni, csak utána kellene neki járni. BANDITA.

Edelény. Oda még nem ért el a kormány által meghirdetett keleti nyitás politikája, az megakadt Miskolc plakátjain, ahol szinte minden lámpaoszlopról a Fidesz polgármester jelöltjének a képe vigyorog le a választóra. Az írni olvasni tudó a városban így szinte mindenhonnan arról értesülhet, csak a Fidesz a megoldás. Edelény kicsit még keletebbre van, ott más módszerekkel igyekszik a helyi jelölt magához édesgetni a szavazókat.

Ha elhagyja az ember a megyeszékhelyet, és tovább halad kelet felé, már kevesebb a plakát, így a nagyobb nyomor az jobban látszik. Csellengő emberek a településeken, közmunkások a tereken, szinte megállni látszó idő mindenhol, ami bőséggel áll a rendelkezésre az ott élőknek. Edelény sem kivétel ez alól. Ott is kevés a munkalehetőség, nem igazán van remény a megélhetésre helyben, ezért is kihalt szinte napközben a város. Kevesen járnak a városban, nagyon lassítani sem kell a forgalom miatt autóval ha idáig ér, aki kíváncsi az itteni életre. Külső szemlélő nem is vesz észre semmit. Pedig már megy a kampány ezerrel, és ennek már van látható jele is, ha valaki veszi a fáradtságot, és megáll erről tájékozódni. Igaz, ez csak olyan kicsinyesnek tűnő útátadás, nem az a nagy sikerre való tekintettel megismételt csillogó Várkert bazáros, mégis ahhoz hasonlatos. Ahogy a Várkert bazárnál is volt gond az úttal az átadás után, az itt is megtörtént. Csak erről nem szólt a közmédia egy szót sem, emléktábla sem lett elhelyezve, és a buszok sem fognak erre járni, ez csak a kisváros legszéle. Nagyon a legszéle. Az itt élők nem szerepelnek a médiában, a választásban mégis fontos szerepük van, és nem mellesleg emiatt elég rendesen ki is vannak használva. Csak ők ezt nem veszik észre, viszont pár napig eléldegélnek az eladott szavazataikból. Nekik ez a fontos, nem a jogállam, meg az alkotmány.

Edelény végén épült út, valójában a társadalom legszélén vezet a semmibe. Nincs is folytatása, még padkája sem. Csak úgy lett száz méteren ott, ahol eddig csak sár, és por szállt a három autó után, ami rendszeresen megfordul az utcában. Hetente egyszer legalább. Az egyik ebből a helyi kormánypárti képviselőt hozza, aki a választás előtt fontosnak gondolta, legyen itt egy út, az itt élők érdekében. Mert most fontosak lettek hirtelen, legalábbis a szavazataik. Hiszen választás lesz. Pedig ez annyira a város legszéle, akik itt élnek, már szinte nem is a városhoz tartoznak. Sehova sem tartoznak. Segélyt nem kapnak, munkát még kevésbé, csak ott élnek egy utcában. És eddig még útjuk sem volt, annak vége volt a város szélén, most már legalább van nekik. Az udvarok azonban sárosak maradtak, a csatorna sem vezet sehova, csak a ház végéig, és a házak kapuink egy része sem nyílik sehova. Azon keresztül kevesen fognak kimenni az útra, hogy dolgozni menjenek rajta. Egy útnak vezetni kellene valahova, maga a léte még nem elég a jövőhöz. Az itt élőket azonban csak a ma érdekli, a holnap számukra csak probléma, és újabb kihívás a megélhetésre.

Maga az út is érdekesre sikerült. Olyan képlékeny lett az állaga. Kicsit süpped az aszfalt ha valaki veszi a fáradtságot, meg a bátorságot, és gyalog akar végig menni rajta. Viszont könnyen bele lehet legalább tűzni a kormánypárt kis hurkapálcára tűzött zászlaját, amit majd büszkén lenget a szél tündérország ezen szegletében. Magyarország jobban teljesít. A választáskor ez fontos. Aki megépíttette, meg aki lerakta ez azt aszfalt selejtet lehet közben arra gondolt, ide ez is jó lesz. Még egy hónap a választás, addig ki fogja bírni. Aki itt él, annak majd jól mutat a háza a előtt ha kitekint a törött ablakon, a bentről sütő nincstelenség reménytelensége között. Mert az nagyon jól látszik még erről az útról is.

Megszokhatta már a szavazó a választáskor elhangzó politikai ígéretek ürességét. Edelényben ennek most út formát adtak. Olyan igazi kormány pofátlanra sikerült. Ne vezessen sehova, kibírja a választás végéig, és lehessen vele átverni a szavazót. Itt, ennél az útnál még azt a mocsokságot is hozzárakták, akiknek épült, nem nagyon fogják fel, csak a szavazatuk miatt kapták az utat, és ráadásul milyen szar a minősége is. Még egy hónapig fontosak, aztán akár el is tűnhetnek, az úttal együtt. Legfeljebb majd egy következő választáskor megint kapnak valamit, ha addig még túlélik a hátralevő időt. A kormány választási stratégiájába simán belefér a szavazatok megvásárlása, akár úttal, akár tűzifával, akár üres ígérttel, meg némi készpénzzel. Ehhez még hozzájön a Kubatov lista ereje, és az ellenzékben indulók jobb érzésű jelöltjei máris vakarózhatnak, ennyi aljas gátlástalanság ellen kevés az ész és az értelem náluk levő felvilágosítási ereje. És a választók értelmi befogadóképessége sem mindig van a helyzet magaslatán, ha fel kell ismerni nekik a nyilvánvalót. A Fidesz pedig nem igazán gátlásos a választóval ha azt át kell verni, se nem szerény a közpénzzel ha a hatalmat akarja megszerezni. És ezért meg is tesz mindent. BANDITA.

Biztosan nagyon nehezére esett a nemzet pocakos focihuszárának az Uniótól érkező pénzt elfogadni. Még a szeme sem rebbent, már el is rakta. Lányos zavarában még olyanokat is mondott a pénz átvételekor, hogy ez az ország érdekében lesz felhasználva, meg a magyar emberek élete lesz tőle könnyebb, és fejlődik az ország, meg ilyenek. Közben pedig valószínűleg már fejben azt számolgatta, ebből mennyi stadiont lehet majd építeni szerte az országban, és minden városban lehet majd turulmadaras gábrieles szobor a főtéren. Ezek lehettek az első ötletei, de a tapasztalatok szerint bőven fog ebből jutni egyéb agymenésire is, amelyek a foci, mutyi, haverok háromszögben fognak majd megmutatkozni.

Ha a Fidesz közelébe közpénz kerül, akkor annak a sorsa meg van pecsételve. Mára már egy olajozottan működő gépezet segíti az ilyen adóforintok kormánypárti zsebekben való eltűnését. Ebben benne van a lopásnak nem kimondott törvényesítés az országgyűlés által, a szabályozott kiválasztás a felhasználásban, és a végén a nyomok eltüntetése is. A felelősségre vonás már szóba sem kerül, hiszen a legfőbb ügyész mindig gondoskodik róla, erre ne is kerülhessen sor . A tiltakozások figyelmen kívül vannak hagyva a kormányoldal részéről, legfeljebb némi nyócévezés, meg bukott baloldalozás a válasz rá. És közben a haverok meg szépen gyarapodnak. Manapság már odáig ért az ilyen fajta gazdasági növekedés előállítása, a Fideszhez közeli zsebekben landolt az ország gazdaságának a jól fizető része. Ebből a megfelelő rész lecsippentése után ami csak úgy eltűnik a jobb fenéken, persze kimutatható némi fejlődés, működik a beruházási biznisz, és az emberek is dolgozhatnak. Már ha be vannak jelentve az ilyen típusú munkák során. Épülnek szépen a stadionok, utak a kormánypárti képviselők házáig, Horthy terek, körhinták, parkok. Néha kórházak, iskolák, paloták, várak.

Orbán Viktor legalább most egy kicsit megnyugodhat. Zsebbe a lóvé, lehet újra függetlenségért harcolni, ott ahol ez már adott egy idő óta, lehet a nemzeti lovat nyergelve itthon megmutatni ki a fasza gyerek. A tizenkét ezermilliárd azért nem kis összeg, ezt azért nem lehet csak úgy eltüntetni. De a Fidesz meg fogja próbálni, és fog is neki sikerülni, legalábbis a nagyobb részt illetően. Ebben nagy segítségére lesz a kormányzatnak a Lázár János felügyelte elosztás rendszere, ami majd biztosítja a megfelelő emberek és cégék kiválasztását a pénz felhasználására. Lesz majd itt nagyon magyar melldöngetés az uniós pénzekből, lesznek nagy átadások akár többször is egymás után, ahogy azt a helyzet megkívánja. Csak hagy lássa a jó nép milyen nagyon fejlesztik ők az országot.

Orbán Viktor még olyat is mondott a lóvé zsebre rakásakor, ebből lesz gazdasági növekedés, meg államadósság csökkenés is. Azt nem tette hozzá, ebből a pénzből bizony csak a kormányközeli cégek, és emberek fognak növekedni, a szakmaiság, vagy a hasznos felhasználás nem igazán lesz fontos szempont. A látszat viszont annál jobban. Majd a közleményekben fognak olyanokat mondani a kormányoldalról, mint áldozatos munka az ország érdekében, meg fontos a magyar emberek élete, és boldogulása. Közben azért ez persze arról fog szólni, a kormányközeli zsebek fel legyenek töltve, le van szarva az államadósság, azt úgyis a lakosságnak kell majd kifizetni. Végül is történt már olyan a Fidesz kormányzása alatt, lenyúlt magának háromezer milliárd forintnyi vagyont, azt mondta erre, ebből lesz majd aztán csökkentése a gaz államadósságnak, persze az meg beintett neki. Nem csökkent, és a lóvénak sincs nyoma. Legalábbis olyan helyen, ahol az látható lenne. Nem veszett az el, csak átalakult, olyan Fideszes módra. Ahogy a közpénz is teszi folyamatosan. Magánosul a haveroknál.

De nem szólhat senki egy szót sem, hiszen minden törvényes, minden szabályos. Mindig az aktuális hatalmat illeti meg a fejlesztési pénzek felhasználása. A Fidesz mindig gondosan ügyelt arra megkapja ennek minden forintját. Ez nem olyan pénz, ami után kamatot kell fizetni, ez nem is olyan, amit vissza kell fizetni. Ez egy olyan fajta pénz, amiből fejleszteni kell az országot a lehető leghatékonyabban. Lehetőleg persze úgy, a későbbiekben ez már maga is képes legyen értéket előállítani, termeljen hasznot. És ha lehet ne omoljon össze, meg legyen szép is. Na most erre tette rá a tolvaj kezét a nemzetinek mondott kormány. Gátlástalanul szedi a sápot a maga javára ebből a pénzből, közben kihasználja minden látszat szerinti előnyét. Pofátlan arroganciával utasít vissza minden ellenőrzési kezdeményezést, lenézően kezel minden aggályt. A legjobb úton haladnak a korlátlan gazdasági hatalom felépítése útján, ehhez már az ország erőforrásainak a nagy részét a zsebükre is tették. Most az Unióból érkező pénz segítségével meg is tudják majd koronázni eddigi tevékenységüket, és meg is valósíthatják vele a tervüket. Lerabolták az ország gazdaságát, közben megerősödtek, és árnyékhatalomként mindig is jelen lesznek a mindennapokban. Már csak a választásokat kell majd eltörölniük, és ehhez minden propaganda eszköz a rendelkezésükre is áll. Meg a törvényi eszköz is. És akkor a Várból lehet majd irányítani az országot, akárcsak régen a királyok. BANDITA.

A nemzet pocakos focihuszára laza fehér ingében, zsebre dugott kézzel, testőrei sorfala mögül bátran kivigyorogva lépett be a Kötcsén megtartott találkozóra. Nem, nem állt le beszélgetni senkivel, a sajtóval sem, magával volt eltelve. Csak kiszivárgott hírek láttak meg a turulmadaras napvilágot, mi is történt ezen a jobboldali politikusok, és az ő értelmiséginek mondott holdudvaruk által szervezett találkozón. A fénypont mindenképpen Orbán Viktor beszámolója lehetett tündérországról, aki szerényen tárta a hallgatóság elé az eddig elért sikereit. Megállított egy árvizet, leszámolt a bankokkal, és csökkentette a rezsit. A taps pedig szűnni nem akaró volt, miután ezen tetteit szép sorban előadta.

Biztos az idő rövidsége, vagy a vele született szerénysége miatt nem tudta teljes egészében előadni, mi is volt még az a siker, ami mindenképpen az ő nevéhez köthető a kormányzása alatt:

Elkészíttetett egy olyan alaptörvényt, amiről nem is beszélt a megválasztása előtt, kétharmaddal elfogadtatta, és azt azóta is megszegi.
Ellopott háromezer milliárdnyi magánnyugdíj vagyont, és úgy el tüntette, azóta sem látszik.
Törvénygyári bohózattá silányította a magyar országgyűlést, ahol a Fidesz jogalkotási módszere szerint érvényes lett minden állami pénz ellopása a kormánypárt érdekeinek megfelelően.
Bevezettetett harminc új adófajtát, ezeket elnevezte nem megszorításnak.
Kitalálta az ” adóztassuk meg a bankokat, és a multikat, ne a szegény embereket” című mesejátékot, közben tisztában volt vele, a bank és a multi mindent áthárít a lakosságra. Viszont ezt következetesen nem hajlandó beismerni, pedig tud róla.
Napi rendszerességgel utalt Simicska Lajosnak milliárdos közbeszerzéséket.
Az új munka törvénykönyvével a melóból élők nagy részétől elvette azok jövedelme egy részét, egy szűk részt pedig megjutalmazott az egykulcsos adó előnyeivel.
Összelopott magának egy stadionra valót, és azt mondta, ebben nincs is közpénz. Csak olyan kétmilliárd, de nála ez mára már nem tétel.
Kivont az egészségügyből egy halom pénzt, és stadionra költötte. A rokkantat csalónak nevezte, mert nem volt lába, az orvost meg hálátlannak, amiért nem itthon gyógyít, hanem sok pénzért külföldön.
A szolgálati nyugdíjasokat lefokozta bohócnak, és elvette tőlük a járandóságuk egy részét, miközben járadékossá fokozta le őket.
Adott Mészáros Lőrincnek ezer hektár földet, és hétmilliárdnyi magánvagyont. Az pedig ezt hűen megőrzi a számára, mint befektetést. Még szerencse, hogy legalább ennyi látszik csak Orbán Viktor magányvagyonából, a többi meg ki tudja kinél figyel.
Kinevezte Matolcsy Györgyöt a jegybank élére.
Kitalálta a közmunka intézményét, és adott hozzá havi negyvenhétezer forintot megélhetésre, meg egy kecskét is javasolt az erkélyre.
Lecsökkentette a felsőoktatás keretszámait, és elvette az oktatásra szánt pénz egy részét, és ebből is stadiont épített.
Újra osztotta a dohánypiacot, aminek a neve trafikmutyi lett. Ebből jutalmazta a hozzá hű embereket.
Elengedett egy baltás gyilkost, némi állampapír jegyzésért cserébe, és nem zavarta az emiatt égő magyar zászló egy örmény városban.
Épített egy stadiont, ami felett Grippen körözött.
Úgy csökkentette az államadósságot, hogy az nem is látszik, viszont néha növekszik.
Szabadságharcot folytat az EU ellen, de követeli tőle az országnak járó pénzt, és azt szétosztja a haverok között.
A független újságírásból lakájmédiát varázsolt, a sajtószabadságot a saját hazugságainak az elfogadására tette kizárólagosan elfogadhatóvá.
Pocakot növesztett, és nem találja az elgurult gyógyszerét.
Családi elfoglaltsággá tette a falopást, de ezt a veje még csak egyedül csinálja.
Olcsóbb államot ígért, de az közben elég drága lett. Biztos ezért nincs szüksége tovább az országházra, hiszen ott már nem folyik komoly munka. És különben is, a királyok várban laknak.
Visszahívta az oroszokat, csak most azok Paksnál vonulnak be. És ezt sikerült neki úgy megtenni, senkinek a véleményét nem kérdezte meg, senkivel nem beszélt róla. Igaz, most nem tankkal jönnek az oroszok, csak drága hitellel, de ebből Orbán Viktor csak az előnyöket fogja élvezni, a lakosság meg a visszafizetés terheit.
Épített még egy stadiont, és építeni fog még egyet.
Előnyben részesíti az euróval fizetőket a honi piacon, számukra sok forintot biztosít ellenértékként.
Andy Vajna a barátja lett, a kedvéért átrendezte a szerencsejáték piacot is.
De itt ezzel még nem értek vége a sikerek, és azok nem is teljesek a felsorolásban, de legalább megígérte, folytatja.

A Fidesz egy egy személy által felépített és irányított párt, amely hűen ápolja a régi kommunista hagyományokat, abból sokat tanult, és szívesen alkalmazza is a működtetetéshez a régi elvtársakat. Mivel csak egy személynek az akarata irányítja, Orbán Viktor fenti sikerei is hozzá kötődnek mind személyesen, bárki is adta hozzá a nevét. Hiszen elképzelhetetlen a kormánypárt működésében semmilyen olyan cselekedet, törvény, jogszabály, amit Orbán Viktor ne hagyott volna jóvá, vagy ne tudott volna róla. Nélküle a Fidesz nem létezne, az csak vele képzelhető el. Ezért is van meg a kormánypárton belül az az egységnek látszó arculat, ami azt működteti. Pedig azt csak egy ember akarta irányítja, ő büntet, és ő is jutalmaz mindent, és mindenkit. Semmi sem történhet meg az országot irányító hatalomban, amit ne lehetne hozzá kötni. Viszont az is kétségtelen, Nagyon jól meg van szervezve a Fidesz berkein beül minden, mindig megvédik egymást, és mindig igyekeznek magukat egységesen kidumálni minden olyan cselekedetekből, ami az országnak a kárára is válhat. Vagy már lett is belőle baj. De ezek inkább sikerek, legalábbis Orbán Viktor szerint. És még büszke is rá. BANDITA.

A nemzet első számú rezsitábornoka, aki általában hibátlanul fel tudja olvasni a rezsi-rizsa éppen aktuális népámítását, bár annak megértése már valószínűleg elég nehéz feladat lehet a számára, éppen most tesz tanúbizonyságot korlátozott képességeiről jogszabályismeret, általános műveltség, jó modor, elegancia, és értelem vonatkozásában. Az adatvédelem sem nagyon erőssége ennek a resziharcosnak, ez is az egyik gyenge pontja, ahogyan azt a nyilatkozatai mutatják. Az ellenzéknek csak hátra kell dőlni, és hagyni, minél mélyebben mutassa meg szellemi alultápláltságát a kormánypárt egy olyan képviselője, aki a nevét, és elég ronda ábrázatát adta a Fidesz egyik legnagyobb hazugságához, azonban most megmutatja a valódi arcát. És ezzel a kormánypárt hozzáállását is az ellenzékhez.

Ezt azért előtte azonban valahogy ki kellett neki érdemelni. Végül is a keresztényi imádkozás Orbán Viktor lelki üdvéért a képviselő testület térdelő gyűrűjében biztosan meggyőzte a kormánypárt vezetőit Németh Szilárd alkalmasságáról, és emelte őt a rezsiharc élvonalának édes szirupjába. És hagyja most az adatvédelem sáros pocsolyájában fetrengeni.

Pedig Németh Szilárd nem tesz semmi olyasmit, ami kirívó lenne a kormánypártban uralkodó pofátlan gátlástalanság általánosan elfogadott mércéjében. Volt ott kisanyámozás, volt vak komondor, volt szüljön a nő gyereket, akkor nem veri el a férje. Volt komcsizás, volt nyócévezés, volt bukott baloldalozás, és mindez az észérvek, vagy vita helyett. Németh Szilárd szépen beleillik ebbe a fennhéjázó, magát tévedhetetlennek hívő kormánypárti képviselői arroganciába. Nála annyival nyom többet a latba a nyilatkozatainak értelmetlensége, kicsit sincs tisztában vele a megválasztása egy szavazáson nem jelenti azt, birtokolja is a pozícióhoz járó területet. Azt csak képviselnie kell. Most éppen Csepel tulajdonosának képzeli magát, és ezt úgy valósítja meg, mintha a saját tulajdonát védené a maga ökörcsorda módjában. Legalábbis igyekszik valódi ökör módjára viselkedni.

Annyira akarja Németh Szilárd a megbízhatóságát, a nélkülözhetetlenségét, a hűségét bebizonyítani, néha bizony sikerül magából ilyenkor komplett idiótát varázsolni. Az is lehet, csak ennyi telik tőle, hiszen egy kicsit is értelmes ember nem mutatja ki nyilvánosan a talpnyalása egyetlen formáját sem, még imádságként sem. Vagy nem szervez versmondó versenyt egy nyilas képviselő irodalmi munkásságából, egy zsidó költőről elnevezett művelődési házban. De Németh Szilárd megteszi ezeket, és nem csak egyszer. Folyamatosan igyekszik megmutatni a kormánypártnak, rá bizony lehet számítani a baloldal elleni harcban, ő teljesen nemzeti, még a szíve is a jobboldalon dobog. És ha egy baloldali képviselőjelölt az ő területén akar kampányolni, azt ő bizony meg fogja akadályozni. Ha kell, még felvételt is mutat róla, igaz hang nélkül, milyen aljas módon randalíroztak ezen bukott baloldaliak egy békés egészségügyi intézményben. Ha meg ezen felvétel nyilvánosságra hozása törvénytelen lenne, még arra is képes, vérig sértődjön, és kikérje magának, mint tulajdonos, neki ehhez is joga van. Ilyen esetben nem érdekli a jogszabály, vagy törvény, neki a saját törvényei szerint kell cselekednie, és segget nyalnia.

Arra már végképp képtelen Csepel szégyenfoltja beismerje a tévedését, vagy felfogja, hibázott. Mondjuk ezzel a kormánypárt padsoraiban nem kirívó eset, nem volt még olyan kormánypárti képviselő, aki beismerte volna a tévedését. Inkább arra volt számos eset, ha lebukott az illető az oda nem illő cselekedetért, vagy kiderült tévedése, akkor egyből elkezdett vádaskodni, hazudozni, nyócévezni, másra kenni a felelősséget. Ilyenkor felhangzott mögötte a kétharmad kórusa, is bőszen nyáladzva elkezdett ugatni az érdekében.

Pedig most rezsitábornok komoly lefokozás előtt áll. Ezt végül is magának köszönheti, csak ebben a formában így felfogni képtelen. A képviselői választást már elvesztette, és a legjobb úton halad az általa eddig csak nevetségessé tett Csepel elvesztésére is. Ezért végül is nem kellett semmit tennie, csak magát adnia. Benne nem volt meg benne az a kötelező sunyiság, meg alattomosság, ami jellemző a Fidesz képviselőire, főleg választás idején. Azok nagy része legalább tudja mikor kell egy kicsit kussban lennie, ha továbbra is a közpénzre alapozott jólétből akar részesülni. Német Szilárd mint mindig, itt is nagyon adta magát, és beleszaladt a pofonba. És nem is tanul belőle, csak megy tovább előre, ezzel is segítve az ellenzék győzelmét a vele való megmérettetésben. Számára nem létezik olyan, most egy kicsit visszafogom magam, aztán folytatom a lopást a közpénzből, ahogy azt Orbán Viktor meghirdette a választási programjában. Nem követi a kormánypárt útmutatását a választás során:” most ígérj meg mindent, megszegni ráérsz a választás után.”

De Németh Szilárdnak ezzel kell beérnie. Nincs Várkert bazárja, amit kétszer-háromszor átadhatna. Nincs jegybankja, amivel ingatlant vásárolhatna, meg oktathatná az adóemelési nem megszorítást. Nem tud harcolni az államadósság ellen olyan formában, hogy az állandóan növekedjen. Nincs neki egy Paks sem a közelében, ami Putyin aklába terelné. Nincs kétmillája a zsebben, amivel kifizetne egy állami utat, mert neki annyit megér. Nincs Pasaparkja, és turulos gábrieles szobra sem, amit nem mer felavatni. Neki csak egy felvétele van két emberről, és kész. BANDITA.

Nagyon nehéz lehetett a nemzet legnagyobb nem megszorítójának visszafogni magát addig, amíg fejest nem ugorhatott a jegybanki kincseskamrába egy nagy pancsolásra. A pénz ott úszkált a szeme előtt szépen sorba rendezve, várva mikor kerül majd sor a felhasználására, ahogy azt a normális gazdasági folyamatok megkívánják. Részeg brókerek ha megtámadják a forintot, meg ilyenek. De már kiderült, Matolcsy György nem is ilyenekre szánta ezt számára példátlan lehetőségeket kínáló eszközt ami a rendelkezésére állt. Csak még eddig nem jött el az ő ideje.

Igazi Fideszes vezetőhöz méltóan Matolcsy György is szépen sunyi módon már korábban előkészítette a jegybank pénzének a lehető leghatékonyabb felhasználását a maga, és a kormánypárt számára. Persze nemzeti turulmadárnak öltöztetve az egészet, aki büszkén repked tündérország felett. Kormánypárti elit körökben ilyen hatékonyságnak nevezik általában a lopást, és teszik nemzeti mázba. Közben nagyon igyekeznek ezt egy olyan kifinomult eleganciával előadni, amiből szerintük a választó egy szót sem ért meg, de beveszi kanyar nélkül. Pedig a lopás az mindig az, bárhogyan is nevezik, akár stadionnak is.

Először, a kezdetekben voltak azok a folyamatok, amelyeket Matolcsy György mint jegybankelnök még a törvényes keretek között igyekezett végrehajtani. De mint mostanra kiderült, ezzel is csak azt kívánta előkészíteni, később szépen lerabolhassa az ország tartalékának szánt pénzt. Magába olvasztotta az ellenőrzési felügyeletet, ami régen a PSZÁF volt, így magát ellenőrizhette a későbbiekben. Kibocsájtott egy növekedésinek álcázott hitelt, amivel az erős gyanú szerint a kormányhoz közeli vállalkozások jártak a legjobban, más nem is igen kaphatott belőle. Eddig még úgy nézett ki, a jegybank teszi a dolgát, őrzi az árfolyamot, segíti a hitelezést, élénkíti a gazdaságot, és ellenőrzi is azt. És májusig volt felügyelőbizottsága a jegybanknak, ami azért némi akadályt jelentett. Meg áprilisban voltak a parlamenti választások is. Addig semmiképpen nem lehetett belenyúlni a kasszába holmi hasznosnak tűnő kastélyvásárlásokkal. Csak elő lehetett készíteni.

De aztán szabad lett a pálya. A nemzet pöttykutatójának nem kellett magát visszafogni, kiélhette magát, és luxus iránti igényét. Persze ezt is szigorúan közpénzből, és stadionnyi méretben csinálta, ahogy azt a kormánypárt elitjétől megszokta az ország. Csináltatott magának a jegybank épületében luxus éttermet, hiszen a magyar gulyást nem lehet akárhogyan, és akárhol kikanalazni. Különösen neki nem, aki már annyiféle adóemelést végrehajtott az ország ellen, a Fidesz érdekében. Vett pár képet, meg egy hegedűt, mert ugye pártolni kell a művészetet. Az mindegy kitől, és mennyiért, a választó ne legyen kíváncsi, bízzon a jegybank kifinomult művészeti igényességében. Ezek voltak a kis falatok, mert ekkora szűnt meg a felügyelőbizottsága. Utána aztán jött a nagy habzsolás. Kastély, mert pihenni azt kell, és nem mindegy milyen körülmények között. Irodaház, lehetőleg a drágábbikból, ki tudja kitől vásárolva, és főleg miért ennyiért. Ezek azért nem annyira jegybanki tevékenységek, viszont Matolcsy György legalább jól érzi magát a munkahelyén, és szabadon verheti el a közös pénzt, fideszes szokás szerint következmények nélkül. És ez megér az országnak pár kidobott milliárdot.

Az igazi nagy falat azonban még hátra van. Matolcsy György úgy gondolja nem múlhat el közgazdasági zsenialitása nyom nélkül, ennek továbbvitelére, és tanítására mindenképpen kell, és érdemes százmilliárdokat elkölteni. Gyorsan össze kell rakni pár alapítványt, venni nekik sarokházakat, az emeletes belvárosi típusból, lehetőleg ezért is sokat fizetve. Van miből, ez nem lehet akadály. És persze lóvé is kell az alapítványok működéséhez. Itt azért ismét nem lehet a jegybank szűkmarkú, mégis csak a nem megszorítás adóemelését kell oktatni megfelelő keretek között az ide jelentkezőknek, akik erről akarnak majd tanulni. Pénz nem számít itt sem, töltse fel a jegybank ezeket az alapítványokat is néhány bő tíz milliárddal, legyen megfelelő háttér az oktatásra.

Ez a kétszázmilliárdos keret több, mint az ország teljes felsőoktatásra szánt pénze. Mondjuk ezt a Fidesz tette ennyire kevéssé, mert nem akar okos embereket képezni maga ellen a sajátnak tekintett országban. De ez még így is egy olyan százezres nagyságú embertömeg oktatására elég. A jegybank kétszázmilliárdjából vajon mennyi tanulót akarnak majd oktatni? Jó, nincs még annyi tanterem a birtokában, kréta is kell, meg tanárok, és turulos gábrieles szobor iskolák elé. Akkor mennyi is marad ebből a pénzből a tanításra? Eddig csak az alapítványok elnökeinek a fizetése nyilvános, ami a kiadások közül látszik.

Ez még csak a történet eleje, de a vége nem lehet kérdéses. Minden meg fog valósulni a jegybank elképzeléseiből, és a Fidesz vezetése, meg a haverok sem fognak rosszul járni. Lesz itt még kifizetőhelynek álcázott oktatás, hiszen ösztöndíj is kell az ilyen iskolákban a tanulóknak. Irodaházat is lehet még vásárolni lehetőleg drágán, és ki tudja kitől. Ezt szokták normális helyen pénzmosásnak nevezni, pedig a Fidesz nagyon igyekszik közben tisztességesnek látszani. És sokan még annak is látják, na ezzel meg tisztában is vannak. Ezért tudnak még az ország nyakán élősködni. BANDITA.

A nemzet pocakos focihuszára egy kicsit hadilábon áll a szobrokkal, valahogy nincs velük szerencséje. Van olyan amelyiket csak gyáva módon, éjjel mer felállíttatni a Szabadság téren, aztán nem is meri felavatni a sasos, gábrieles förmedvényt, csak őrizteti a rendőrökkel. Van olyan, amelyiket szintén éjjel elvitet a Kossuth Térről, persze állítja, a vörös grófot majd visszahozza, csak később. De helyette már inkább egy olyan miniszternek állít azon a helyen emléket, aki egy vesztes háborúba vitte bele az országot és áldozott fel ezért több millió emberi életet abból a bizonyos drága magyar vérből. Ezt azért persze felavatja, és büszke is rá, a másikról meg nem is beszél.

Persze az is lehet, ezek a szobrok nem Orbán Viktor fóbiái, csak néhány túlbuzgó kis kormányzati csicska éli ki alulmúlhatatlan művészeti hajlamát ilyen módon. Orbán Viktor meg csak védi őket, hiszen neki a stadionok jelentik a szobrokat, amelyek üres nézőtere fennen hirdeti a bele ölt közpénz értelmetlenségét.

Eddig csak néhány hangosnak mondható tiltakozó szó hangzott csak el a kormányoldalról a Corvinus egyetemen található Marx szobor jelenléte miatt. Nem lehet tudni, ezt most valakinek az egyéni akciója a kormánypárt szűk elitjéből, vagy ezt is központi akarat működteti a Fideszen belül, mint annyi mindent mást. Lehet most is csak le van osztva kinek kell a nevét adni ehhez a szobor elleni tiltakozáshoz, és ezzel már készen is van egy alap amire azután csak hivatkozni kell. Végül is a törvénykezés is így működik jelenleg az országban, sivár térré változtatva ezzel a parlament jelentőségét. De a parlamentben levő törvénykezés folyamata is azt mutatja, az ilyen típusú dolgok mindenképpen Orbán Viktor számlájára írhatóak, hiszen nehezen hihető az ő tudta nélkül bárki is a talpnyalói közül merjen olyan cselekedetet végrehajtani, amivel ő nem ért egyet, vagy nem adta rá áldását. Orbán Viktor pedig mindenre figyel, ami jelenleg az országban történik. Ha szobor eltávolításról van szó, akkor arról is. Ha Marx szoborról, arról is. És az egykori KISZ titkár, aki azóta mélyen nemzeti szabadságharcos lett, most mindent utál kellőképpen ahhoz, ami az egykori önmagára utal. Egy Marx szobor pedig ilyesmi. Nagyon azt akarja mutatni, ő most egy nagyon magyar, nagyon tündérországos, nagyon szereti a népét, nagyon sokat dolgozik érte. Pedig az általa annyira szívesen viselt máz mögött csak egy elmeháborodott, hatalommániás, kis besurranó tolvaj képét lehet felfedezni a józan ésszel gondolkodónak, aki lopja a közpénzt magának, és a haverjainak.

Végül is nem ő azt egyetlen a jelenleg hatalomban levő kormánypárt soraiban, aki nagyon mélyen benne volt az egykori MSZMP alfelében. Orbán Viktor csak vezérré nőtte ki magát ebből a masszából. Számos, jelenleg magát nemzeti, és jobboldalinak mondó fidesznyik viselt egykor munkásőr egyenruhát, énekelte az internacionálét, járt párttaggyűlésre, és jelentette fel szomszédját, ha az szerinte nem tapsolt elég hangosan egy párttaggyűlésen. Mára ezek már feledésbe merültek az ügynökakták homályában, és nem is nagyon akarja a kormánypárt, ebből bármi is nyilvánosságra kerüljön. Inkább bőszen mutatják mennyire utálják most a komcsikat, de azért a módszereik finomított változatait gond nélkül alkalmazzák. Persze hogy nem szeretnének szembe nézni egykori múltjukkal, akkor azért sok minden kiderülne róluk, és mostanában alkalmazott módszereikről. Ezért is igyekeznek lehetőleg minél többször kimutatni az utálatukat a baloldal ellen, akiket hülye módon lekommunistáznak, pedig a kettő messze áll egymástól. Az így felkorbácsolt indulatok közben titokban reménykednek, nem derül fény a saját alávalóságukra, hiszen a vér komcsik most pont ott vannak a Fidesz első soraiban, csak nagyon szeretnének elbújni a feledés homályába.

Ezért van az, nagyon akar a Fidesz mindent eltüntetni, ami szerinte kommunista volt. Legyen az szobor, ami szerinte az, legyen az író, aki szerinte az, legyen az múlt, ami szerinte meghamisítható.

Ha nem lenne a gerinctelen férgek gyülekezete a Fidesz vezetősége, már régen megtette volna a maga öszödi beszédét. De Orbán Viktor nem arról híres lenne benne egy csepp becsület, vagy esetleg annyi merészség bevállalja a korábbi önmagát. A mostaniról már nem is beszélve. Inkább takargatja azt, és arra is nagyon törekszik, a többi hozzá hasonlónak is sikerüljön elfedni a múltját. Ezért is vannak körülötte a hozzá való megbízhatóság alapján kiválogatott emberek, akik tőle függnek, és csak vele létezhetnek. Ez a lojalitás azonban egy olyan emberi tulajdonság, ami a bűnözők között szokás, akik éjjel lopják el a maguk alkotta törvényeik segítségével a közpénzt, maszk mögé elbújva, és aztán másra kenve az egészet. És ezen kívül a múltjuk is összeköti őket, amit azért szívesen felednének. Vannak körülöttük már a fiatalabb generációból valók is, de azoknak a cselekedeteit is ők határozzák meg, vagy inkább úgy lehetne ezt megfogalmazni, a saját nevelésük szerint dolgozik ez a generáció. A jó öreg kommunista módszer szerint. BANDITA

Ha igazak a folyosói pletykák, egy igazi őskommunista kerül a kormány legnagyobb mutyijának az élére. Ez neki testhezálló feladat lesz, hiszen a régi Határőrség szervezeti felépítésében is ő felügyelte a párthoz való hűséget, igaz, akkor még szocialistás, munkás-paraszt elvek alapján. Most is majdnem ugyanezt kell majd csinálnia Bakondi György elvtársnak, csak ezt olyan nemzeties, turulmadaras, tündérországos alapzaton, és közben egy kicsit oda kell figyelni arra, hogy a drágán megszerzett pénz megfelelő zsebekbe kerüljön, lehetőleg minél közelebb Orbán Viktor haveri köréhez.

Bakondi György a megfelelő végrehajtó ember Orbán Viktor számára, ha az a legtöbbet akarja kihozni az orosz hitelből, ami Paksra vett fel az ország nevében. Mert ugye ennek a vitatott beruházásnak a negyven százalékát magyar cégek végzik majd el, és ebben az esetben ezen azt kell érteni, ezek a magyar cégek lehetőleg Fidesz közeliek legyenek. Nagyon közeliek. Lesz itt lóvé bőven, de a Fidesz hatékonysága nem tűri el, egyetlen fillér is illetéktelen kezekbe kerüljön, vagy akár szakmai alapon működő cégeknél kerüljön felhasználásra, akik meg még esetleg értenének is hozzá. Itt csak az lesz a lényeg, minél nagyobbat kaszáljon ismét a fideszes haveri kör az építkezés alatt. A hitel drágasága, vagy visszafizetése nem érdekes, a felhasználás módja sem, a magas adók, és a magyar emberek majd csak kinyögik ezt is. a Fidesznek csak a haszon kell. Az emberekkel csak el kell makd hitetni egy újabb rezsicsökkentési maszlagot, meg némi keleti nyitás, nem leszünk eu gyarmat dumát. Közben pedig hagy ömöljön a lóvé, lehetőleg számolatlanul, ellenőrizetlenül.

De ennek végrehajtása azért némi nehézségbe ütközik, mert ugye azért van itt némi építkezés is, meg beruházás, ez pedig szakmai meló. De ennek felügyeletére találták ki, és alkalmazták a kommunisták a pártfelügyelet rendszerét, mert ugye semmi sem működhet jól ideológia nélkül. És Bakondi György ebben nagyon jó. Már a Határőrségnél is az volt a feladata, irányítsa a politikai tiszteket, akik sokszor a szakmai munka ellen dolgoztak, mert a párt ezt kívánta meg. Már akkor is szerette Bakondi elvtárs, ha tisztelegnek neki, végrehajtják a parancsait, legyenek azok bármilyen értelmetlenek is. Erről igazán a mostani, általa vezetett Katasztrófavédelem tudna mesélni, ha nem félne attól mindenki, kirúgják a beszélni akarót. Bakondinak akkor, és most sem kell félnie a következményektől, hiszen az állampárt mindig megvédte, mivel végül is annak az érdekében járt el. A nyolcvanas években ez volt az MSZMP, és a Lenin szobor, most pedig ez a Fidesz, és turulmadár. Bakondinak sem kell ettől rosszul éreznie magát, vagy attól félni ezért majd valaki is szemére veti a múltját, a Fideszben rengeteg az egykori kommunista, akiknek végül is nem nagyon kellett megváltozni, csak a szimbólumokon, és az elnevezéseken hajtottak végre némi átalakítást. Azt azért nehéz letagadniuk ezeknek az egykori kommunistáknak, a szív az bizony általában baloldalon dobog a legtöbb embernél. De mindent megtesznek azért ezt sűrű homályba rejtsék. Mert most ugye jobboldaliaknak mondják magukat, feledve korábbi életüket.

Paks mindig is egy letörölhetetlen folt lesz a Fidesz mocskos politikai, és gazdasági tevékenységének a palettáján. Sajnos ilyenből van sok, és egyik sem nagyon olyasmi amivel nagyon dicsekedhetne a kormánypárt. Viszont azt tudja a Fidesz gépezete, messze van még a választó annak felismerésétől, figyelje az eseményeket, ne tudják elbutítani, és ne hagyja magát az érzelmeitől befolyásolni, mikor a józan eszére van szükség. Paks esetében sem magával a beruházással van a baj, hanem annak a döntésnek a meghozatalával, ami a szerződéshez vezetett. Mert ugye az olyan derült égből villámcsapás volt azért az emberek nagy részének a számára. Hamarabb tudták meg a hitel felvételét, mint annak előkészületeit egyáltalán érzékelhették volna, pedig ezt is nekik kell majd visszafizetni, de ezt valahogy nem nagyon akarja a kormány média gépezete eléjük tárni. Meg az is bosszanthatná egy kicsit a választót, egy ekkora hitelt vesznek fel az ő nevében, a megkérdezése nélkül, és a felhasználás sem igazán egyenes módon történik. De úgy látszik a sok mutyi miatt ez már nem is számít, az emberek megszokták a nehéz életet, és elhiszik azt, a saját sorsukon nem is nagyon tudnak változtatni. Meg nem is nagyon akarnak, amíg csak a szomszédot éri kár, és neki megvan a megélhetése. Nem is nagyon akar ilyenkor segíteni senki a másiknak, legfeljebb sajnálkozik egy kicsit rajta. Azonban ha vele fordul elő ugyanez, nem érti, miért nem rohan mindeni a segítségére. Viszont a Fidesz pribékek ezt a magyaros tulajdonságot nagyon jól ismerik, ezért is tehetnek az országgal azt, amit csak akarnak.

A nemzet pocakos focihuszára minden zsíros üzletből kiveszi a részét amit az állam nevében köt, ez ne legyen senki előtt egy pillanatig sem kétséges. Mindig a rendelkezésére állnak a készséges kormánybiztosnak nevezett komisszárok, akik végrehajtják az utasításait, és vigyáznak az érdekeire. Ez nem személyhez kötött megbízatás, itt kizárólagos szempont a hozzá való hűség. Ha ebben hibázik bárki is, oda a megélhetése, a jövője. Aki pedig egyszer már csinált valami hasonlót a régi szép időkben, arra a jelenben is nagy karrier vár, még akkor is, ha nem is ért semmit a szakmához, viszont most is tud hűséges lenni. Mert ez ma az előre jutás első szempontja az állam berendezkedésében, nem a tehetség a szorgalom, vagy a hozzáértés. BANDITA.

Fidesz pribékek agyonképzett hada igyekszik még mindig tompítani a nemzet pocakos focihuszárának Bálványoson elhangzott mondatainak valóságát. Orbán Viktor azon a napon világosan megfogalmazta mit is jelent választási ígérete, miszerint folytatja az eddigi politikáját. Mindenki világosan megértette a mondanivalót, a fél világ fel is háborodott rajta, már amelyik az eszét használja, de a talpnyalók azért nagyon igyekeznek a szennyest kimosni. Végül is érthető a szorgoskodása a sok kis csicskának, Orbán Viktor nélkül már valószínűleg régen börtönben, az árokban, vagy egyéb számukra kellemetlen helyen élnek az életüket a tehetségük szerint.

Ha figyelmesen nézi a választópolgár a beszéd teljes terjedelmét, fel kell tűnjön neki, a kis szarházi stadionépítő milyen megvetéssel ejti ki a szabadság, és demokrácia szavakat. Gyorsan tovább is siklik az értelmezés felett, mint akinek ezek valóban nem is jelentenek semmit sem, hiszen csak gátolják a tervei megvalósításában. Annál jobban csillog a szeme számára olyan kedves kedves országok felsorolásánál, ahol még létezik a halálbüntetés szokása, le lehet lőni az ellenzéket, sok az olcsó munkaerő az állam számára, a haverok meg szépen tollasodnak. Attól azért okosabb, és hazugabb, nyíltan beismerje szeretné ezeket az értékeket meghonosítani turulmadár tündérországában, de az Európai Unióhoz való tartozás ebben azért egy kis akadályt jelent számára. Azt azért nem titkolja a beszéd során Orbán Viktor, számára nagyon is megfelelő az állam olyan berendezkedése, ahol egy ember gyakorolja a hatalmat, nála van a kincseskamra kulcsa, ő mondja meg, mi a helyes, és mi az, amit nem kell figyelembe venni az állampolgárnak az élete során. Teljes kontroll alatt szeretné tartani az állampolgár gondolatait, igyekszik számára kizárólag csak a hatalom számára kedvező információkat eljuttatni a médián keresztül, és nem tűri, ha valaki ennek az éppen az ellenkezőjét igyekszik bebizonyítani tények, és érvek alapján. Na most pont ezek lettek Orbán Viktor számára a külföldről fizetett ügynökök, civileknek álcázva, akik még a gábrieles turulmadarat sem hagyják felavatni neki fényes nappal a Horthy szoborral szemben, ugyanazon a téren.

De igazán akkor rándul görcsbe a gyomra, és szorul ökölbe a keze magyar honban az értelmét használó melósnak, amikor Orbán Viktor a munkaalapú társadalomról kezd el beszélni, és pedig egy másik országban. Számos hazai példa fut végig a szeme előtt, hogyan szeletelte fel a gazdaságot a magát kormányzónak tartó senkiházi a maga tetszése szerint, a haverok és támogatók érdekei szerint. Hogyan adott oda trafikokat az arra érdemteleneknek, miközben az addigi dohányforgalmazók, kisboltosok, benzinkutasok igaz nem haltak éhen, de elég sokat veszítettek kb ezer ember kedvéért. Hogyan osztogatta a földeket a hozzá hű embereknek, és persze saját magának, és tett műkörmösöket papíron gazdálkodóvá a föld alapú támogatások felvétele miatt. A földeken addig gazdálkodók pedig mehettek hozzájuk szolgának, vagy visszabérelhették az ilyenektől az addigi földjeiket. Hogyan adott oda hétmilliárdot vén szar filmproducernek az állam pénzéből, akinek előtte a kedvére szabta a szerencsejáték ipart. Ezért biztos komoly munkát végzett előtte a nemzeti filmipar szivarosa. Hogyan tett sok százezer embert közmunkássá, és szabta meg számára az élet minőségét a kecsketartás előnyeivel, meg a havi negyvenhétezres pofátlansággal. Hogyan vette el az általa megálmodott új munka törvénykönyvével a bérből és fizetésből élők jövedelmének egy részét, és emelte a minimálbér adóját a munkavállaló kárára. Ezek a példák, melyeknek felsorolása lassan külön könyvet érdemelne azért világosan kifejezik Orbán Viktor értékrendjét, és a munkához való viszonyát.”Dolgozz nekem olcsón, akkor én és a haverok jól élünk, és még örülj is annak itt élhetsz. Ne gondolkozz, csak hidd el amit mondok neked, és nem lesz problémád az életben. Legyen elég gyereked, aki megtermeli majd a nyugdíjad, és akkor már az öreg korod is meg van oldva, az államnak nem kell rólad gondoskodnia. Én meg építek majd még magamnak fedett stadiont, ez az egy most beázik, utána beköltözök a várba, és király leszek.”

Orbán Viktor szavainak az értelmét nem nehéz felfognia annak, akit nem az érzelmei vezérelnek, hanem megérti a mögötte levő sötét szándékot. A sok elme roggyant, aki az érzelmei alapján szavaz rá, annak teljesen mindegy miről is szólnak a mondatai, náluk nem fontos szempont a megértés. Orbán Viktor ezzel tisztában is van, ezért is nyugodt a hatalma megtartásában. Mondhat bármit, a készséges talpnyalók mindig készek elmagyarázni ezen szavazóknak, már megint támadják bálványukat, pedig az csak értük, és nekik dolgozik. Pedig ha a tetteit is figyelembe vennék az ilyen eszementek, meglátnák a valóságban mi is történik. A hazai gazdaság nagy része szép lassan a Fidesz, és Orbán Viktor érdekkörébe kerül, a magántulajdon addig marad szent, amíg nem bántja a vezér szemét, és érdekeit. A pofátlan hazudozást be lehet kajálni egy darabig az ilyen szavazóknak, és el lehet fordítani a tekintetet a gátlástalanul profi, és hatékony tolvaj hatalomról. A kérdés már csak az ilyenkor, meddig lehet az ilyen agymosást fenntartani az elmékben. Egyelőre úgy néz ki sokáig, a Fidesz gépezete jól működik, az ellenzék is inkább magával van elfoglalva, nem az országgal. Így azonban még elég sokáig lehet a közpénzen való megélést fenntartani, és hatalomban tartani Orbán Viktor tolvaj bandáját. BANDITA.

A nemzet pocakos focihuszára nem az a maszkos, fegyveres, zsákos fajta a bankrablás terén, aki előtte pálinkát iszik, és megelégszik a bankfiókban található készpénzzel. Nem, ő törvények megalkotásával, sok közpénz segítségével lopja át az egészet a maga, és a haverjai számára, és viszi az egész hálózatot. Közben azért igyekszik egy kis ködösítést elszórni a rablás során, miszerint ez nemzeti érdek, és hú de jó lesz majd utána az ország népének, mikor a megszerzett javakat felhasználja az ő érdekükben. Ilyenkor még arra is képes, úgy állítsa be, mint aki a gazdagoktól vesz el, akik csak szipolyozták a szegény népet, de jön ő, turulmadaras gábriel lepelben, és elveszi a gonosztól az ebül szerzett javakat, hogy utána a nemzet javára fordíthassa a zsákmányt. Tündérország elmeroggyantjai gond nélkül beveszik a mesét, és még tetszik is nekik.

Persze Orbán Viktor közvetlenül nem vesz részt a bankrablásban. Ehhez inkább költségvetési álcát használ, törvényeket alkot, szabadságharcol, szotyit köpköd, szobrot állít. Ennyi látszik. Azért ha valaki egy kicsit összerakja az előzményeket, és figyeli mire is játszik Orbán Viktor politikája, akkor az egyenesen meg tudta volna jósolni a bekövetkező bankvásárlást. Végül is vásárlásnak van beállítva az MKB állami átvétele, pedig csak a hazai bankszektornak ez lehet a leggyengébb láncszeme, ami végül is bedobva a törölközőt megadta magát az államnak, aki Orbán Viktor.

A nemzet nagy stadionépítője pedig már régen arra hajt a politikája során, mindig mással fizettesse ki a számlát, amit ő állított ki és öltöztetett nemzeti mázas rezsicsökkentésbe, vagy nem megszorításba. Az állam pénze az kell a stadionokra, meg a megroggyant adóztatottak felvásárlására. Ezért is kell például az embereknek megtanulni megélni havi negyvenhétezerből, az adózók pénze másra kell a Fidesznek. Ennek a közpénznek a segítségével szerzi meg aztán Orbán Viktor kormánynak álcázott rabló bandája a kiürített közmű szolgáltatókat, a megzsarolt takarékokat, megrogyott szektorok szereplőit. Utána ezeket szépen csendben átjátssza a baráti társaságnak, hozzá lojális pártkatonáknak mintegy jutalomként az eddig elvégzett támogatásért. Most éppen egy bankot sikerült így beszereznie, aminek már valószínűleg régen megvan a gazdája a Fidesz környezetében, csak még nem lehet tudni, kinek az érdekében kellett a közpénzt felhasználni egy ilyen bevásárláshoz. Ahogy azt sem lehet tudni, az államnak honnan van meg az ilyen típusú bevásárlásokhoz a kellő összeg, mikor csak azt lehet hallani, tartani kell a költségvetési hiányt, és nem szabad növelni az adósságot. De ez is valami olyan dolog lehet, amit a kormány nem szívesen köt a választó orrára, neki erre az esetre odadobja a Gyurcsány kártyát, meg a bukott baloldalt. Pedig lehet lenne a lóvénak jobb helye is, lehetne belőle akár munkabért emelni, adót csökkenteni, vagy simán csak jobb ellátást biztosítani belőle az egészségügyben, vagy az oktatásban. De most erre kell a pénz, ami az ilyen dologra mindig van. Meg a stadionokra. A választóra nem is tartozik honnan van rá pénz, neki majd csak vissza kell ezt fizetni, amihez majd adnak neki egy mesét, és lenyomják a torkán némi baloldalizással.

Tényleg nem tűnik fel senkinek honnan volt az államnak például a fővárostól a Főgáz megvásárlására közel 44 milliárdja? Vagy miért is kellett azt most eladni? Honnan lesz meg az az 55 millió eurója az államnak az MKB megvásárlásához, ami jelenleg vételárként szerepel a híradásokban? Az igaz, nem lehet mást hallani a kormány uralta médiában, csak azt, az ország mennyivel jobban teljesít, mennyivel nőtt az export, mennyi uniós pénz nem jött meg, mennyivel nőtt vagyona Mészáros Lőrincnek. Nem lehet azonban azt hallani, a bérből és fizetésből élő észrevette volna, többet tud vásárolni a boltban, marad pénze a hónap végén, és nem éhezik a gyereke. És van munkája, de nem olyan Nokiás, T-komos. Ehhez képest az állam az vásárol, meg vásárol, aztán olcsón elad. Mint a takarék szövetkezeteknél, de az már régen volt. Hiszen most itt van egy igazi bank, amire már régen fájt Orbán Viktor foga. És végre meggyengült, és eladó. Vagy rabolható.

De Orbán Viktor nem is fog az olyan dolgokkal foglalkozni mint a választó mindennapja, a fizetésből élő nyomora. Neki a húsz éves lázálmát kell megvalósítani, miszerint csak jusson még egyszer politikai hatalomhoz, és annak segítségével tudja a gazdaság szinte minden területét a maga, és a hozzá hű emberek kezére játszani az adófizetők pénzéből. Ehhez csak egy szintén hozzá hűséges, és uralkodó média hazudozása kell, aki segítenek neki az emberek megtévesztésében. Eddig kiválóan mennek számára a dolgok, szinte mindent elért amit akart. Profin csinálja a mutatványt az igaz, mindig sikerül neki eltakarni a valóságot a választók szeme elől. Igaz, néha kilóg a lóláb, meg a stadionja is beázik, de nincs olyan dolog amit ne lehetne megfelelő közpénz átirányításával megoldani. Felcsút is fog tetőt kapni a feje fölé, csak idő kérdése, meg némi közpénz ellopása. Kétmillió ember pedig a folytatás mellett szavazott, és ezt megint négy évet adott neki, nyugodtan végre is hajtsa a tervét. Az egészben pedig az a legszebb, minden törvényes, és minden szabályos. Igaz, Orbán Viktor más értékrend szerint éli az életét, és neki a gerinctelen sunyiság, meg a gátlástalan hazudozás simán belefér az egyéniségébe. És mellé még tolvaj, rabló is, de ezt már alig lehet észre venni. BANDITA

Csak gratulálni lehet a német megszállási szobor ilyen talpra állításához a kormánynak, de elsősorban a nemzet pocakos focihuszárának. Minden benne van, ami őt, és a Fidesz politikáját jellemzi. Sunyi, alattomos, erőszakos, hazug, gátlástalan, tolvaj. Vajon a választók a dolgok ilyen típusú elrendezésére, mint ez a szoborállítás, adtak volna kétharmados felhatalmazást Orbán Viktornak? Mert ha igen, akkor valóban meggondolandó érdemes-e e egyáltalán bármit is kezdeni az országnak az elme roggyantak ilyen sokaságával. Vannak vagy kétmillióan az igaz, de ha ezek után a számuk nem csökken, sőt, ha békemenetet is képesek szervezni a német megszállási emlékmű melletti kiállásért, nem biztos meg lehet úszni a nyílt konfliktust velük, aminek bármi is lehet a következménye.

Orbán Viktorról már régen lehet tudni, nem egy egyenes jellem. Becsületét készpénzre váltotta már a székházeladásnál a 90-es évek elején, és azóta csak még mélyebbre süllyed az anyagi javak megszerzése során, amihez most már a második kétharmados hatalmat szerezte meg az emberek megtévesztésével. Már az első kormányzása alatt is fontos volt neki a saját anyagi gyarapodása, de 2010-óta még gátlástalanabbul lopja a közpénzt a saját zsebe irányába. Mellé még egy akaratos kis zsarnok is, aki képes bármikor, bárkin átgázolni, csak neki legyen igaza. A német megszállási szobor állítása körül kialakult herce-hurca nagyon jól megmutatja Orbán Viktor mit is gondol az országról, a benne élőkről, azok véleményéről. Gyakorlatilag ebben benne van minden, ami miatt nagyon lehet utálni ennek a felfuvalkodott foci őrültnek a politikáját. Az egész folyamat világosan megmutatja, végül is nem a tiszta játék híve az életben, és a politikájában sem. A választás előtti visszakozás mint most kiderült csak látszólagos volt, ami biztos nehezére is esett. De helyesen felismerte, ezen az ügyön is múlhat a hatalma megtartása, és annak újabb kétharmaddá tétele. De ez nem tántorította el véglegesen a szándéka megvalósításától, csak szünetet tartott. Pedig biztos fájt neki, de nagyon, hogy az akarata nem azonnal ölt szoborformát. Akkor ígért mindent, fűt, fát, békét, csak legyen meg a választás, és legyen erről az ügyről addig nagy csend. De nem felejtette el a magában elhatározott szándékot az emlékmű felállításáról. Viszont várnia kellett, és ezt nehezen viselte el, valószínűleg az egóján is komoly károsodást szenvedett a halasztás ténye. Ezért is, szinte a választás megnyerése utáni héten azonnal elkezdte a szobor talpazatának az építését. Civilek egy maroknyi csoportja azonnal tiltakozni kezdett, kordont bontott, élőláncot állított, felrázta a sajtót. És csinálta ezt legalább száz napig. Csak ámulattal lehet említeni ezt a civil bátorságot. Sem párt, sem szervezet nem állt mögöttük, erre mindig ügyeltek. Sokat nem tehettek, legfeljebb halasztgatni tudták a szobor felállítását. Hiszen mindenki tudja mára már sajnos, ha ebben az országban Orbán Viktor valamit meg akar valósítani, azt meg is teszi. Így lett stadionja, meg Mészáros Lőrincnél sok földje, és még ki tudja kinél mennyi pénze a közpénzből. A Horthy rendszert tisztelő Orbán Viktor pedig mindent meg is tett a szobor mielőbbi felállításáért, de olyan nem szabadságharcos turulmadarasan, hanem csak olyan gyáva sunyin. Jogi védelem az építéshez, rendőrkordon az építkezéshez, magyarázó levél az építkezés ellenzőinek. Volt ott minden, ami eltakarta a valódi szándékot, és főleg annak idejét. De ennek is be kellett következnie egy szombat este, az éjszaka sötétjében, mikor homály lep el mindent. Ez olyan igazi Fideszes megoldás, és a világon is egyedülálló a szoborállítás kategóriájában. Karhatalom a tett védelmében, mint egykor a kommunista időkben, sűrű csend előtte, és egyedül álló módon az éjszaka, ami azért nem a szoborállítás megszokott ideje sehol a világon. És az eredmény, ami ellen így már csak tiltakozni lehet, ha egyáltalán érdemes. És áll a szobor. Nincs avatás, nincsenek beszédek, nincs méltatás, nincs semmi, csak Orbán Viktor akaratának a megvalósulása immár szoborba öntve.

De ne legyen kétsége senkinek felőle, Orbán Viktor ezért bármilyen felelősséget is felvállalna. Majd valaki a kormánytól, a Fidesz uralta kultúrától elmagyarázza ez mennyire helyes cselekedet volt. Orbán Viktor még semmiért nem vállat felelősséget, amit elkövetett a politikája során. Alapvetően ő egy nagyon gyáva ember, hiszen még a magyarázatot is másra bízza, ha valami amit tesz, nagy felháborodást vált ki. Nem is igen marad ideje ezzel törődni, a családi vagyon gyarapítása, meg a foci sok idejét elveszi. Neki szabadság harcolni kell szavakban ott ahol nincs ellenség, és nem támad senki, küzdeni kell az államadósság ellen, ami azért közben szépen növekszik, adóztatni kell a jó népet, és azt mondani ezt nem is ők fizetik, csak úgy látják. Közben minden kudarcért mással fizettetni meg a tévedés árát, és felelőst kell neki találni az elhibázott politikára, mert beismerni azt nem lehet, ehhez bátorság kell. De az nincs a Fidesz első emberében, ahogy lélek sem. Pedig azt tudnia kell, sok szobor ledőlt már a magyar történelemben, az övé is lefog. Még ha nem is állított magának egyet sem személyesen, csak ilyen turulmadaras gábrielest. BANDITA.

Vajon mennyi tudást kell felhalmoznia egy embernek ahhoz, hogy egyszerre sok gazdasági területen legyen sikeres? És vajon egy egyszerű embernek ehhez mennyi idő kell? A fülkeforradalmi időszámítás azonban átírta azokat a szabályokat, amelyek eddig voltak érvényben a siker tekintetében, és valódi tudáson, szorgalmon, tehetségen alapultak. Mára már lett az országban egy olyan ember, aki ezen tulajdonságok hiányában is elképesztő sikereket ért el. Ő az, akit joggal nevezhet az ország gróf felcsúti Mészáros Lőrinc tekintetes úrnak, aki valahonnan vett nagy tudással, de sok területen, és igen rövid idő alatt, igaz, a jó istentől kapott némi segítség révén, na meg Orbán Viktor közeli ismerőseként sikert sikerre halmozva tör előre a személyes gazdagodás széles mezsgyéjén. A kormánypárt pedig közpénzt nem sajnálva tömi ki feneketlennek tűnő zsebét a sikerre éhes vállalkozónak, aki lassan közgépes magasságokban tünteti el a neki ítélt közbeszerzési pénzeket. Ezt a kormány médiakutyája úgy mondaná, nyert a közbeszerzési pályázaton, pedig ez nem más, mint csalás az adófizetők pénzével.

Mészáros Lőrinc meggazdagodása nyitott könyvként áll az olvasó előtt mint vagyonnyilatkozat, csak az oda vezető utat fedi nagyon sűrű homály. A 2010-es választásokig névtelensége burkolózó gázszerelő egyszer csak polgármester lett Orbán Viktor szülőfalujában. Innen indul csodás története, ami akár közgazdasági tananyag is lehetne, ha venné valaki fáradtságot, és próbálná elemezni a sikere titkát. Nem lenne valószínű az a feltevés, gázszerelés közben olyan tudásanyagra tett volna szert, ami alkalmassá tette volna egy közel ezer hektáros terület művelésére, pedig rövid idő alatt ennek lett a birtokában. Igaz, ezek állami földek, és pályázni kellett rá, de Mészáros Lőrinc úgy tud pályázni ebben az országban mint senki más, hiszen mindig nyer. Közben azért épít egy stadiont is Orbán Viktor háza mellett, amit szerényen azóta is csak lakásbővítésként hajlandó elismerni. A gázt azért ide biztosan személyesen szerelte be, nem bízta rá kontár alvállalkozókra. Alapítványt is elnököl mellékesen a helyi utánpótlás focistáknál, csatornát ás az ország több településén, és két marokkal veszi ki az osztalékot a nevét kétszer viselő cégéből. Ennek is van magyarázata, egy ember nem képes ennyi feladatnak megfelelni, főleg ha közben ennyi közpénznek kell a a nyomát eltüntetni. Még arra is van gondja eközben, ne aprózódjon el a vagyon, a felesége önként mondjon le a részére járó osztalékról a gróf úr javára. Szép az olyan családi élet, mikor vak komondor hasal a tornácon.

Egy ennyire sokoldalú ember méltán lett rövid idő alatt az ország száz leggazdagabb embere között is méltó helyen. Milliárdos tendereket nyer meg az állami pályázatokon, így gyorsan meglett neki magának is az első hét milliárd belőle. Erre mondja azt valaki, a Fidesz vezette tündérországban nincs sikertörténet. És még azt sem mondhatja senki, nagyon mohó lenne a felcsúti gróf, és csak a nagy lóvéra hajt. Legutóbbi megnyert pályázata alig kétszázmillióról szól. Azóta a hírek szerint vett magának egy újabb szemüveget, mert biztosan benézett egy nullát a pályázaton. Ilyen összegért csak Rogán Antal szokta bővíteni a házát, nem az, aki együtt köpködi a szotyit a megye kettő rangadóján a miniszterelnökkel. És a pályázat témája sem vég bele az eddigi profiljába, itt kertészkedni kell, és ráadásul egy nemzeti parkban. De a magyarázat szerint itt most nem kell megmutatnia Mészáros Lőrincnek mekkora tudással rendelkezik a kertészkedésben, hiszen az egyik alvállalkozó végzi el a munkát, aki szakmabeli, neki csak felügyelni kell most ezt a munkát, meg a hasznot zsebre rakni. Legközelebb már neki is lehet lombseprű a kezében, ha állami kertészeti tenderen indul el, és végre ismét milliárdos tendert nyer. Ez azért számára kis pénz, ennyiért nem igazán hajol le egyetlen valamirevaló közpénzlovag sem, ezért is van annyi alvállalkozója. Vagy már csak ennyi maradt a nagy kormánypárti dúlás után a kasszában, és most már ez is számít.

A kormánypárt már a látszatra sem ügyel, mikor a haveroknak osztogatja az adófizetők pénzét. Miért is tenné, most nyert a választáson újabb négy évet, és csak azt teszi, amit ígért. Folytatja. Tömi a közpénzből a saját zsebét, adót emel, igaz most csak olyan reklámosat, osztogatja a gazdaságot magának. Már arra sem veszi a fáradtságot, valamilyen magyarázattal álljon elő a köz számára, ha bármilyen vérforraló galádság derül ki a háza tájáról. Beleröhög az emberek arcába, azt mondja, ja kérem, ez a demokrácia, választás volt, és nyertünk. Még azt is meg meri engedni magának a kormányzati cinizmus, nokiás dobozt emlegessen, mikor saját maga stadionnyi méretben viszi haza a közpénzt. Bűn a kis lopás is, de nagyobb bún az, amit ezek a gátlástalan gazemberek művelnek a hatalmuk birtokában. Ez az ország mára a Mészáros Lőrinc féle csicskák birodalma lett, akik nem saját erejükből tesznek szert meg nem érdemelt vagyonra. Abba már bele gondolni is rossz az átlagembernek, ha a szolga ennyit keres, a gazdája vajon mennyit tehet zsebre. Mert Mészáros Lőrinc csak a látszat, egy báb, a valódi tolvajok kezén, akik az igazán nagy lóvét kaszálják be az adófizetőktől. De végül is lehet erre azt mondani, egyik sem jobb a másiknál, mindegyik lop, meg csal, és csak saját magát nézi. Kérdés az, melyiknek engedi meg az ember a folytatást, és milyen mértékben, és főleg, meddig. Mert ha ezek folytatják, itt nem marad semmi meg a stadionok lelátóján tomboló focihuligánok árnyékában, mint az állandó hazudozás, a jellemtelen cinizmus, és a gátlástalan kihasználása az embereknek. BANDITA.

Lassan a végéhez közeledik az a két hét, ami alatt rendnek akart rakni az országban annak az egyik legnagyobb adócsalója, aki most már a második kormányzati ciklusban tündérország belügyminisztere. Pintér Sándor ritkán szólal meg, hál istennek, de akkor is mindig sikerül magát elég rendesen beégetni. Főleg mikor arra gondol, most mond valami okosat mert hülyéskedni akar, de kiderül a mondanivalóból, csak egy hülye okoskodik.

Nehéz elfelejteni híres mondását a közmunkások kecsketartásával kapcsolatban. A közmunkás azóta is gondol rá ezzel kapcsolatban, csak hátulról, és a szarva közt elnézve kívánja neki az ilyen tartást. Utána ott vannak azok az emberek, akik egy márciusi hóesésben az utakon ragadtak autóikban, és Pintér Sándor sms-t küldött nekik hókotró helyett. Nem felejtik el azt a nyilatkozatát sem ezek az emberek ezzel kapcsolatban, amikor szerinte az autósok voltak a felelőtlenek, amiért egyáltalán el mertek indulni arra a hétvégére, és ráadásul kocsival. Így viszont meg kellett mutatni a belügyminiszternek, milyen szarul teljesít a Bakondi György vezette katasztrófa védelem. De ebből is kivágta magát, még az is lehet egy szerény jutalmat is felvett érte, persze titokban, és diszkréten.

Mostanra azonban már keményen odavágott a bűnözésnek az országban. Az ország öt megyéjéből már szinte kiirtotta a bűnözőket, és a keleti végéken most rend van, de nagyon. Úgyhogy az ottani sikeren felbuzdulva, szerinte az ott kipróbált módszert most már ki lehet terjeszteni az egész országra. Mert nagyon sikeres a modell. Számokkal ugyan nem nagyon szolgálhat, mert még azokat alakítják a kormányzatnál a kedvező hatás bemutatására. Egy azonban biztos, arra az újságírói kérdésre, ami szerint:” akkor az idősek miért nem mernek az utcára lépni ott?”, legalább hitelesen válaszolhat. Mivel maga is már abba a korosztályba tartozik, aki már felveszi a nyugdíjat, amit mástól sajnál, ha az dolgozik, tehát nem is fiatal, meg nem is demokrata, teljes meggyőződéssel jelentheti ki: “Ez az időseknél életkori sajátosság, nem a bűnözőktől félnek.” Nála hitelesebb ember erre nem nagyon van, hiszen akkor neki is van ilyen életkori sajátossága. Meg a bűnözőktől sem félhet, minden reggel lát egyet a tükörben, csak bele kell néznie. Azért lehet az a magyarázat arra ő mégis bejár dolgozni a nemzet nagy sajnálatára, neki az adófizetők autót, és sofőrt biztosítanak. És még valószínűleg nincs abban a korban, ne tudja reggel melyik ingatlanából indult be a munkahelyére, és este hova is kell hazatérnie. A sofőr erre is megoldás. legfeljebb ha téved, kirúgja.

Van egy olyan érzése az embernek Pintér Sándorral kapcsolatban leragadt a kommunista elit életminőségén. Ott, és akkor elég volt azt mondani itt kérem rend van, aki mást állít az mehet a gulágra, és ettől máris szebben sütött a nap. Olyan nem lehetett, bárki is kétségbe vonja egy miniszter állítását, kérdést tegyen fel neki az állítása ellenkezőjéről. Pintér Sándor sincs hozzászokva a kényes kérdésekhez, főleg ami a szakmainak nevezett munkáját érinti. Tábornokot bármikor levált, ha azt megunta a párt, de közrendőr esetében már az jobban érdekli, hogy be van e gombolva minden gombja szerencsétlennek, mint annak mindennapi élete a rendőri fizetésből. De ezt a régi komcsi gyökeret nehezen tudná magából kiverni, és manapság nem is nagyon kell neki ezt megtenni, a kormánypártban sok régi pártkáder között akár otthon is érezheti magát.

Lehet élcelődni a két hét alatt rend lesz mondáson, de sok értelme nincs. Annyi azonban biztos, hamarabb rend lenne , ha a mai tolvajok elit gyülekezete eltakarodna a hatalomból. Pintér Sándor nem fog addig rendet tenni ebben az országban, amíg maga is egy a legnagyobb bűnözők közül akik gátlástalanul lopják a közpénzt. Már csak azért sem fog rendet tenni, mert lehetővé teszi, az ilyen tolvajok megússzák a vizsgálatot, és abban is benne van a keze, ne lehessen őket felelősségre vonni semmiért. Persze azt is lehet erre mondani a kormánypárt köreiben, nem is történik itt kérem semmilyen lopás, minden törvényes, a parlament minden mutyit megszavazott. A melóst azonban ez azért nem nagyon tudja érdekelni, neki, aki a fizetéséből él, annak minden forint fáj amit a politika a maga egyéni érdekeire használ fel. És ha még ennek látható jelei is vannak, főleg stadion formájában, ahova a gyereke lehet el sem jut, és miközben emiatt az anyjának, vagy a feleségének hónapokat kell várni a műtétjére. Nagyon fáj az olyan lopás annak, akinek az utolsó tyúkját viszi el a falu éhenkórásza, és még hozzá meg is fenyegeti a szerencsétlent némi torokelvágás ígéretével. Az ilyennek ki kell verni a fogát, az nem fájjon a máséra, és kész. A nagy tolvajokat azonban mindenképpen le kell kapcsolni, mert tyúkot lehet adni az ellopott helyett, de azokat az éveket, és a lehetőségeket, amelyeket ezek a szemétládák a jelenlegi kormánypártból elvesznek maguknak az adófizetők pénzéből, bizony már nem nagyon lehet visszaadni. El lehet dönteni, hol kell kezdeni a rendcsinálást. BANDITA.

Veri a mellét a lakossági hitel megoldás miatt az évszázad első számú tolvaj kormánya, akinek a megválasztása óta az ország államformája stadion lett. Eddig azért nem volt erre idejük, mert annyi pénzt mutyiztak el a költségvetésből maguknak, hogy másra már nem is nagyon jutott érkezésük, azt kellett először törvényesíteni. Ha eddig is akadt valami probléma a választók körében az elmúlt években, olcsó gumicsontként dobtak közéjük némi színes mázba öntött kedvezményt, amilyen a rezsicsökkentés is volt. Azonban ezt sem valamilyen növekedésből adták oda a jó népnek, a szolgáltatót kényszerítették rá állja a számlát, párhuzamosan a világban tapasztalható energia árak csökkenésével. Arra azonban nagyon ügyeltek, közben a pocakos focihuszár stadionja épüljön a kis falu szélén a háza bővítéseként, és a Közgép is megkapja a napi egy milliárdját. Rogán Antal házbővítése, Lázár János vadászatai, meg közpénzből való nyaralása között nem igen volt idő a lakossággi hitellel foglalkozni, annyi volt az ellopni való közpénz.

A hitelt vissza kell fizetni, ebben nem lehet vita. Már párszor el lett mondva, le lett írva, a hitelt felvevő nem hülye, és nem abból indul ki, nem fogja a felvett lóvét visszaadni. Mikor elkezdődött a nagy hitelfelvételi láz, az emberek többsége akik ezt igénybe vették még dolgoztak, megtakarítottak, haladtak az élet rögös útján. Aztán jött egy világválság, és ráadásnak istencsapásként a Fidesz kormány. Már az első is elég bajt okozott volna magában, de abból legalább látszott valamilyen kiút, és mintha megfelelően kezelve is lett volna a probléma, ezért az akkori kormánynak jár a pont. De hatalomba kerültek ezek a gátlástalan tolvajok, és elkezdték az ámokfutásukat. 2010-ben az árfolyamok nem mutattak vészes emelkedést a lakossági hitelek piacán, és úgy látszott ez így is marad. Az akkori árfolyamot azonban mára már csak a történelem könyvek rögzítik. Viszont isten leghülyébb politikai hármasa elkezdett baromságokat beszélni, anélkül erre lett volna bármilyen alapja, és gyorsan emelkedni is kezdett az árfolyam. Kósa- Szíjjártó- Varga ezzel a tettével sok embernek bele lopta magát az életébe, lévén innentől kellett magasabb törlesztő részletet fizetnie a lakosságnak. De ez csak a kezdet volt. Orbán Viktor szerint annyira jól teljesített az ország, és annyira jól kerestek benne a melósok, ezen változtatnia kellett. A multik kérését figyelembe véve, akik ellen azért szavakban keményen harcolt megalkotott egy új munka törvénykönyvet, aminek következtében csökkent a fizetések jelentős része. Az egykulcsos adó is vett még el ebből a bérből a többségtől, bár erről nem szívesen hall azóta sem a turulmadaras szopós borjú, hiszen végül is az övé növekedett, a többi meg oldja meg a problémáját maga. Azért hogy senki se érezze magát törődés nélkülinek, a bérek csökkentésével kicsit emelt a járulékokon is, meg bevezetett vagy harminc új adót is. Ez végül is rossz volt mindenkinek, de a csökkent bérből élőknek kicsit másként fájt. Nekik nagyon. Ez a sok emelgetés a járulékokban még a minimálbért is érintette, ami elbocsájtásokkal járt a versenyszférában. De ezen kívül is szép számban szűntek meg a munkahelyek, sok vállalkozás ment csődbe az ilyen agyatlan gazdaságpolitika miatt. Ennek a hatása mélyen érintette a hitellel rendelkezőket, főleg azokat, akiket elbocsájtottak, vagy csak csökkent a fizetésük a törlesztőrészlet emelkedésével egyenes arányban. Azonban Orbán Viktor itt javított a statisztikákon, bevezette a havi negyvenhétezerből való megélhetés rendszerét, ami másként láttatta a puszta számokat. A megélhetés nem lett jobb a többségnek, meg a hiteltörlesztés sem csökkent tőle, de arra jó volt, lehessen vele némi javulást mutatni a munkahelyek számaiban, a benne lévők helyzetét nem elemezve. Ennyi baj után a hitellel rendelkezők kicsit meg voltak rogyva. És ráadásul még a kormány is azt sulykolta beléjük, a sorsukról kizárólag a bankok a tehetnek, meg különben is, miért akartak nagyobb lakást? Meg azt is nyomták, csak a bukott baloldalnak köszönjék a helyzetüket, akik csak úgy dobálták utánuk a hitelt. Szinte kényszerítették az embereket annak felvételélére. Még a jelenlegi kormány tagjai közül is sokan áldozatul estek ennek a terrornak. De magukról azért első körben gondoskodtak, a többivel csak most kezdenek törődni.

Ismét csak a régi jó Orbán Viktor féle mocskos gátlástalanság kerül a megoldás középpontjába. Senki nem vitatja a bankok felelősségét ebben a helyzetben, de kizárólagosan nem csak ők tehetnek róla, ide jutott a hitel felvétele útján elinduló. A Fidesz azonban pofátlanul a bankokra tol minden felelősséget, és velük fizetteti ki az egész számlát. Mert neki ugye ebben sincs semmilyen felelőssége. Magának ismét csak a puszta dicsőséget szánja, ezt a problémát is sikerült így megoldania. Igaz okozta is elég nagy részben, de erről mélyen kussban lesz, hibásnak mindig elő tudja majd ilyen esetben venni az előző kormányokat. Fogja majd magát fényezni a sok kormánypárti barom az eleve parttalan viták során amikor a megoldás majd törvényerőre emelkedik, mert számukra csak az ilyen megoldás jelenti az egyetlen lehetséges utat. Így fedezte magát eddig is a kormány, mikor közpénzt lopott, vagy a gazdaság akármelyik jól fizető részét a saját embereinek játszotta át.Sok ember pedig gondolkodás nélkül elhiszi amit ezekkel kapcsolatban állít neki a kormány médiagépezete, és ismét nem veszi a fáradtságot, kicsit belegondoljon abba, miért is alakult így a sorsa. De a Fidesz nem is az ilyen gondolkodó emberekre támaszkodik a választáskor, neki csak azok kellenek, akik feltétel nélkül elfogadják tőle tündérország meséjét. És érzelemmel rászavaznak, mint hogy inkább az értelmüket használnák. Pedig ez nem egy buta ország. BANDITA.

Nem övezi nagy felhajtás a szocialista párton belüli tisztújítást. Ez végül is a párttagok dolga, nekik van ebbe beleszólásuk, ők választhatják meg a különböző tisztségekre a személyeket, akik szintén ezen párt tagjai. De néha azért talán a külső szemlélő is hozzátehetne valamit a véleményével, ne csak akkor legyen rá szükség ha a választáskor le kell adni a szavazatot akármelyik pártra, vagy ideiglenes szövetségre. Lehet az ilyen emberre azt mondani, lépjen be az ember abba a pártba, amelyiket meg akar változtatni, és akkor figyelembe veszik amit mond, de sok ember igyekszik megőrizni a függetlenségét a pártoktól. Viszont szeretné ha legalább meghallgatnák a mondandóját, hátha nem akar neki rosszat.

A mérhető ellenzéki pártok között manapság mindenki baloldalinak tartja magát. Van ott zöld, de van közép, és olyan is, aki egyszerre akar melós, vállalkozó, és kapitalista lenni. Van belőle nyakkendős, van aki öltönyt visel, van náluk milliárdos, olyan is akad, aki nem tud elszámolni a pénzével, akad ott jogász, jólfésült iskolás, rendesen felkészült, és persze van kevésbé okos. Ez nem is baj. Az igazi baj abból van, amikor közülük többen szinte ellenfélként kezelnek mindenkit mást, aki egy kicsit másként baloldalinak mondja magát. Pedig a baloldal az mindig is a többséget jelentette a társadalomban. Ők voltak a munkavállalók, a kevesebb jövedelemmel rendelkezők, de sokat dolgozók, és az összességében több terhet fizetők.

Az elmúlt években nem sok olyan rendezvény, megmozdulás volt, ami kifejezetten az olyan réteg mellett állt volna ki, akik a többséget képviselték. Volt megmozdulás sokszor a jogfosztottakért, hiszen hála Orbán Viktor bandájának ezek szinte minden társadalmi rétegből kikerültek, de mindig csak egy-egy réteget képviseltek. Egy olyan civil kezdeményezés volt, ami a melósokról, a bérből és fizetésből élőkről, és a rendszer havi negyvenhétezerből való megélhetésre ítéltjeinek az érdekében történt. Ez valóban egy baloldali megmozdulás volt, és az MSZP nagyon helyesen támogatta is. Éhségmenet. Ezt a nevet adták neki a szervezők. Sok szocialista politikus azonnal a magáévá is tette a benne foglalt célkitűzéseket, megértette az Éhségmenet mondandóját. Mert az egész egy vidékről jött üzenet volt, ahol az ott élők igyekeztek elmondani, milyen is annak a helyzete, aki távol van a döntéshozóktól, de viseli azon terheket, amelyeket azok ráaggatnak. És ez mindegyiknek döntéshozónak szólt.

Az Éhségmenetben sokan vettek részt. Voltak benne civilek, voltak benne pártemberek, voltak benne mozgalomban levők, voltak ott még olyanok is, akik bottal járták végig a fagyos utat. Gyalogolt ott olyan is, aki szocialistának mondta magát, aki demokratának, volt aki csak szolidárisnak, és ezek mind együtt ott meneteltek a téli napokon a hidegben. Mikor célba értek, elmondták amiért jöttek, aztán hazament mindenki. Néhányan azonban maradtak a politikusok, és a civilek közül, és folytatták. És most már folytatni is akarják, hiszen vallják, azon elveknek, amelyek végig kísérték az Éhségmenetben résztvevőket mindenképpen helyük van a döntéshozók között. Ha egy párt vezetőségében kell először a helyes döntést meghozni, akkor ott.

Komjáthi Imre ott volt mind a két Éhségmenetben. Most az MSZP elnökségébe tart azon az úton, amit elkezdett az Éhségmenetben. A hatgyermekes, érettségizett, folyamatos műszakban dolgozó szocialista párttag úgy érzi, nem csak beszélni kell manapság a baloldaliságról, azt hitelesen képviselni is kell. Nem elég azt szavakban megtenni amit ma baloldaliságnak neveznek, hanem a tettekben is meg kell mutatni az ott levő értékeket. Egyesületet alapított, szakszervezet létrehozásában működött közre
a közmunkásokért, közben neveli a gyerekeit, próbál megélni a fizetéséből, és abból eltartani a családját. Van öltönye, van nyakkendője, viselte is, mikor átvette a Radnóti Miklós anti rasszista díjat. Nem hivalkodik vele, de nagyon büszke rá. Igyekszik képviselni azon emberek érdekeit, akik hozzá hasonlóan, vagy rosszabb körülmények között élnek mint ami neki megadatott. És akiknek sorsa nem olyan szerencsés, mint ahogy azt megérdemelné. Ennek akar az MSZP vezetőségében is hangot adni, számukra képviseletet szerezni. Úgyhogy most tőle idegen kampányt folytat magáért, programot ír. Pedig ő a tettek embere. Csak lehetőséget kell kapnia, és támogatást.

Baloldali, jobboldali, közép, liberális, szélsőséges. Ezt végül is mind magyar, és itt van az országban. Sajnos manapság igyekszik mindenki valamilyen csoportba szorítani a belső értékeit, mert azt hallja, most ezt követeli meg a nemzeti érdek. És nagyon ezt sugallja neki a jelenleg kormányzó tolvaj banda. Pedig ez nem így van. Minden ember nem lehet egyenlő, és nem is vallhat azonos nézeteket. De senki sem akarhasson szándékosan a másiknak rosszat. Ezt kellene az alaptörvényben módosítani, nem az ország államformáját stadionra. Azonban az fontos lenne, minden olyan emberi érték ami nem azon alapul, hogy legyen az egyén a másik kárára előrébb való, egyre nagyobb teret kapjon a politikában. És az is fontos lenne, egy párt, aki a többség érdekeit kívánja képviselni, legalább arra vegye a fáradtságot, egy onnan érkezett véleményt, és hiteles képviseletet befogad a maga vezetőségébe. Ha nem csak újra akarja osztani a pozíciókat, hanem valóban el akar indulni egy többségi képviselet mentén, ahol felvállalja a melós képviseletét, az elesett felsegítését, a munkavállaló érdekét, akkor nem tehet mást, engedjen maga közé minél többet belőlük. És minél többen akarják a tagságból is az ilyen változást, és merjenek is érte tenni. BANDITA.

Az ország legjobban tarháló szervezete, aki közel háromszázmilliót rakott össze magának az elmúlt évben, újabb komoly harcra készül a kormány megvédésében. Most nem ingyen buszos kirándulást szervez a gyarmatosítás ellen, nem kívánja a Szellemi Honvédelem intézményével elhomályosítani az erre fogékonyak borsónyi agyát, egyszerűen csak arra kéri a szimpatizánsait, figyeljék a médiában a kormányt bíráló cikkeket, és azt jelezzék nekik. Ezt hívták a kommunizmusban besúgásnak, most csak újra élesztik ezt a hagyományt, és polgári köntösbe bújtatják azt a CÖF megélhetési vezetői.

Nehéz dolog szó szerint értelmezni a Békemenet, a CÖF, meg valami CÖKA nevű formáció harcias nyilatkozatait, mert mindig háborús nyelvet használnak ha békésnek akarnak mutatkozni. Most is van már gyors reagálású hadtestük, akik a bejelentésekre reagálnak. Ez a katonai szervezettség nagyon jellemző a kormánypárti civilekre, de ez inkább egy olyan dolognak tűnik, amikor csak ágyúval tudnak lőni verébre, aki a stadionra meri ejti piszkát. Azonban érdemes ketté választani a kormánypárti szavazók táborát, és a nevükben nyilatkozó, magukat civilnek mondó szervezet vezetőit. A CÖF, vagy a Békemenet jelentése két különböző dolgot takar a benne résztvevők, és az őket vezetők szempontjából. Amíg a résztvevő önként és dalolva megy a menetben, igaz sokuknak térítik a költségeit, és szervezik az útját közpénzből a helyi pártirodákon keresztül, csak egy kis fogaskerék marad a gépezetben, akit kihasználnak, és felhasználnak akár a tudtán kívül. Vagy ha a tudtával, akkor sem jobb a helyzete. A vezetők ezzel szemben nagyon ügyesen csapolgatva a közpénzeket, üres frázisokat puffogtatnak, és sűrű nyelvcsapások közepette nyomatják a kormány hivatalos álláspontját a résztvevők nevében. Sok mindent nem tudnak hozzátenni a hivatalosan megfogalmazott nyilatkozatokhoz, csak a civilesített támogatás látszatát, de azt nagyon ügyesen felhasználják a maguk érdekében. Homályos az egész szervezet felépítése, a pénzügyei, és az elmeállapota. Ami azonban világos az esetükben, nem nagyon rendelkeznek józan ítélőképességgel, vitakészséggel, egyszerűen lenyomják a maguk vélt igazát, és utána elmennek a kasszához.

Most sem történik másként, hála a szervezet vezetőinek a világlátásából eredően. Ez elég szűk keresztmetszetet biztosít a számukra, hiszen a Fidesz, és Orbán Viktor hátsójából csak egyfelé lehet tekinteni, és még sötét is van ott, de nagyon. De mit is lehet várni az olyan vezetőktől, akik egykor habzó szájú komcsi tollnokok voltak, vagy Fidesz párttagkönyvvel a zsebükben vallják magukat független civilnek. Bayer Zsoltot pedig nem lehet sehogy nevezni.

Ilyen mélységből indulva a CÖF nyilatkozói, akik nem mások egyébként, mint a hatalom gátlástalan kiszolgálói, most ismét civilesíteni akarják egy kicsit a kormány hivatalos álláspontját. Arra kérik a szimpatizánsokat, figyeljék a médiában megjelenő kormányellenes nyilatkozatokat, de azok tartalmát ne akarják megérteni, azt inkább jelentsék nekik. Ez nem arról szól, nekik már nem lenne tudomásuk arról, például az Orbán család már mennyi közpénzt nyúlt le a közösből, nekik erről mindig szerényen hallgatni kell. Meg némi polgári jóléti köntösbe öltöztetni a lopás látszatából megépített stadiont, vagy a papa bányáját. A vezetők nyilatkozatainak úgy kell látszani a médiában megjelent hírekre tett reagálásukban, mintha azt felháborodott civilek jelezték volna feléjük, és ők azt csak továbbadják mint többségi véleményt. Szerény értelmi képességei miatt a CÖF vezetői talán csak ennyire képesek. Ha lenne bennük annyi számukra ismeretlen bátorság, és vitakultúra, valódi embereket keresnének meg a kormány döntéseinek a hatásvizsgálatakor, és azt a véleményt adnák tovább, na akkor lehetne őket komolyan venni. De náluk nem is erről szól az egész, nekik ez csak szereplési, és megélhetési lehetőség, amit nagyon ügyesen kihasználnak.

Mindenesetre egy darabig biztos jól ellesznek ezzel az újabb akcióval. Lehet majd nekik újra nyóvévezni, bukott baloldalozni, Gyurcsányozni. Ha a sorrendet is felcserélik majd néha, még azt is lehet majd mondani rájuk, változatosan érvelnek.

Már csak az a kérdés, a hazai média azon része aki eddig is bírta a kormányt kritizálni, hogy fog egy ilyen fenyegetéssel megbirkózni. Mert arra is kiterjed a CÖF figyelme, a közösségi oldalakon megjelenő véleményeket is figyeljék a szellemi honvédők, és azt is jelezzék. Ha esetleg látják a magánember munkahelyét, akkor azt is adják meg, hátha ki lehet majd rúgatni a posztolót. Ezek után most minden hazai ellenzéki portál, szimpatizáns meg fogja fontolni, ilyen komoly szellemi tehetségtelenséggel szemben lehet-e neki érveket felhozni, és azt egyáltalán érdemes-e azt megpróbálni. Hiszen senki sem akarja a nevét egy újabb félmillás tömeget hazudó menet előtt levő molinón látni, amint jelzik felé, nem ide való, és legyen belőle gyarmat. Az országos médiák ezek után biztosan nem hozzák a nézők, vagy olvasók tudomására, Lázár János mennyi fácánt lőtt le, és ezért hogy dobott oda milliókat. Vagy arról sem fognak értesülni, Orbán papa az első Simicska pénz után, amit a székházeladásból kapott, most a fia éppen mennyit csorgat neki a közpénzből. De Orbán Viktor vagyona is rejtve marad, hiszen a saját stadionját jótékony homályba burkolják, és elnevezik egy gyenge pontnak, aminek nincs is jelentősége a vagyon méretében. Mert ezek után ki meri majd azt leírni, Orbán Viktor stadionja csak aprópénz a vagyona teljes méretéhez? Hiszen akkor ezzel a a CÖF, és a Békemenet haragját vonja maga után, és velük szemben nem lehet érvelni. Ezek után mindenkinek komolyan kell venni a megalapozott közlést, és a valós tényeket. Különben a CÖF lecsap rá. BANDITA.

A reklámadóval nem tett semmi mást az ország második kétharmados tolvaj bandája, csak azt amit szokott. Leszeletelt egy újabb gazdasági területet magának, ezúttal a média piacán. Mivel túlnyomó többségben ezen a területen már a Fidesz érdekeltségébe tartozó piaci szereplők harsogták a rezsiharc fontosságát a stadionok lelátójáról, részükről kicsit álságosnak hangzik a tiltakozás az adó bevezetése ellen, hiszen a tapasztalatok szerint később biztosan bőségesen lesznek kárpótolva a közösből. Nyomhatják majd tovább az Orbán Viktor jobban teljesít dumát, hamisíthatnak adatokat, takarhatnak ki embereket, nyúlhatnak bele hangsávba. Nekik a sajtószabadság eddig is csak kapcarongy volt, amivel kitömték a tájékozatlan néző orrát, ne érezze annak a politikának a bűzét, ami a páros lábbal tapossa ki belőlük a javaikat, jövőjüket.

Arra mindig nagyon ügyel a pocakos focihuszár bandája, egyszerre csak egy területen csináljon botrányt, és igyekezzen befolyást szerezni magának üzletileg. Még ha fel is háborodik az ilyen tetten a nagy nyilvánosság, mivel közvetlenül nem érinti a saját zsebét, vagy nincs befolyással az életére rossz irányba, egy kicsit felháborodik, szervez pár tiltakozást, aztán a gyors törvény meghozása miatt szépen belenyugszik, és széttárja a kezét:” Ezt választotta az ország, ez van még négy évig, Csak tudnám ki az isten szavazta meg ezt a tolvaj csürhét!”- aztán szépen hazamegy a mindennapok megszokott túlélésébe. Csinálhatta volna másként is az eltelt években, de vagy nem érdekelte, vagy nem érintette, vagy nem ért, rá, vagy nem akarta.

A reklámadó kétségtelenül mélyen érinti az RTL-KLUB csatorna mindennapjait. Szinte rájuk van szabva az adónem, nekik kell a legtöbbet fizetni ebből az újabb sarcból. Még a választás előtt nyilatkozta azt Varga Mihály, hogy nem lesz újabb adóemelés, vagy újabb adófajta, de ez csak olyan megszokott kormánypárti hazugság volt, amiből bőven volt része az elmúlt négy évben a közvéleménynek. És ismét csak kiderült, igaza volt annak aki azt gondolta, az a jó Fideszes aki mer nagyot hazudni, úgyis megússza. Az RTL nem nagyon tetszhetett a kormány egyszemélyű vezetésének. Addig nem is nyúlt hozzá, amíg az csak a szépen úszó felhőkről, meg a legújabb állatkerti fejleményekről számolt be a híradóiban, és műsoraiban. Mikor a csatorna elkezdett a politikával foglalkozni, és bemutatta például annak a hatását, milyen is megélni havi negyvenhétezerből, egy kicsit berágott rá. Meglebegtette már a választás előtt is a reklámadót, de akkor még elég volt ennek a lehetőségnek a felvillantása a csatorna előtt, ettől az mémileg visszafogta az magát. Meg jöttek is a választások, így a kormánynak is érdeke volt, ne nagyon szivárogjon ki más tündérország egyszerű népéhez, csak az, amit a többi általa felügyelt csatorna tár a nézők elé. Az RTL mégiscsak egy országos lefedettségű csatorna, a valóság teljes feltárása sokat ártott volna a közgépesített közpénzlovagoknak. Azt a kis szurkálást el bírta még viselni a kritikához nem szokott lelke Orbán Viktor bandájának, amit a csatorna egyes műsorai okoztak, hiszen a többi csatornán folyó agymosással tudta azt ellensúlyozni. Zavarta a focista lelkét a kis zűr, de a bosszúval várnia kellett a választások utánig. És Orbán Viktor nem az a fajta, aki elfelejtene bármilyen sérelmet is, vagy megtorlatlanul hagyná azt.

És a választás után le is csapott Orbán Viktor az addig egyetlen országos médiára, aki nem volt hozzá eléggé lojális. Szerinte. Gyorsan tökön is rúgta a reklámadóval, aki ettől egyből vérig is sértve érezte magát. Gyorsan ki is kiáltotta magukat az Egyenes Beszéd műsorában Kolosi Péter, az RTL egyik igazgatója sajtószabadság egyetlen harcosának, és úgy látszik a csatorna fel vette a kesztyűt a híradóiban a kormány ellen. Nem mellesleg ezzel növeli a nézettségét, így többet kérhet a reklámokért is. Ez az egész akár szép is lehetne, ha nem veszi a kétharmad célját valójában felismerő néhány civil szervezet, és valóban független hírportál, blogger, honlap zokon az ilyen kijelentést, hiszen ők már négy éve ezt igyekeznek eljuttatni a választópolgárok felé. De sem a politikusok, sem az országos csatornák nem voltak rájuk kíváncsiak, és nem is nagyon jutottak túl az internet szabta határokon. Csak néhány adó foglakozott a valósággal, de nekik ezen a téren korlátozottak voltak a lehetőségeik az ilyen típusú információ eljuttatásban az emberek felé. Ha esetleg akkor is fel vállalta volna ezt a szerepet a mai típusú híradókkal az RTL-KLUB, egészen biztosan másként alakult volna az ország sorsa. A benne élőké mindenképpen.

De nem kell bántani a későn jövő sajtószabadságosokat, biztosan nehéz életük volt a Való Világban. A közvéleményt formálni nem egy kereskedelmi csatorna feladata, nekik szórakoztatni kell, és profitot termelni. Biztosan megtett mindent a csatorna a maga módján a hiteles tájékoztatásért, de ennyire volt lehetősége, akkor ennyit lehetett neki megtenni. Most rá irányul minden figyelem a reklámadóval, így komoly előnyre tehet szert a médiapiacon nézettségben. Ha az ilyen emelkedés mellé még azt is felvállalja, beszámol a miniszterelnök vagyonosodásáról, Lázár János aljas dolgairól, Rogán Antal legújabb lakásáról, sokáig lehet közönség kedvenc. Hiszen akármi is a valós indok, a csatorna egy olyan vállalat, ahol a haszon számít, és azt most megszerezheti. A reklámadót áttolja a kábelszolgáltatókra, azok a lakosságra, és így megvan a Fidesz felé lakosságot nem érintő nem megszorítás adóemelése. Ha van egy csepp esze a csatornának, akkor rájön mennyire kifizetődő a kormány mocskos mutyijait kiteregetni, és mellesleg sok emberhez is eljut a valóság nem kozmetikázott változata. Orbán Viktor meg először számolhatja el magát a bosszúszomja kielégítésében, és visszanyalhat nála a fagyi. Úgyhogy gyors reggeli kedves RTL-KLUB, sok a mocsok amiről tájékoztatni kell. BANDITA.

Az már régóta nem kérdés, a parlamenti döntéseket már régen a Felcsút kis utcájában húzódó magánházban hozza meg Orbán Viktor. Ide rendelte eligazításra az előző kétharmad előtt a képviselőjelölteket, itt választotta ki őket, itt adott számukra eligazítást az ország minél hatékonyabb lerabolására a párt érdeke szerint. És hogy ezt mindenki meg is találja manapság az országban, épített már mellé egy stadiont is, mert a nagy döntésekhez megfelelő tér kell. És ez még a későbbiekben emlékmű is lehet akár a kétharmad elmebaja szerint. De ezt Orbán Viktor nem így adja elő, hiszen előtte megfelelően álcázta törvényes látszat keretei között az ide vándorolt “felajánlást”. Ami azért akárhogyan is tekeredik, vallja be a választó, mégis csak a közpénz átirányítását jelenti Orbán Viktor saját zsebébe. Még nincs kész a nagy mű, vasútja már lesz, repülőtere is meglesz, csak néhány gazdától még el kell venni némi földet hozzá, és el fog ide érni a metró is, ha Tarlós Istvánt újra tudják választani. Csak a tetőt elfelejtette róla megálmodni Orbán Viktor, így viszont ha esik az eső már uszodaként is tudja használni legalább a létesítményt a nemzet pocakos focihuszára.

De ennyi nem lehet elég, ha a Fidesz kétharmad nagyot akar álmodni. Nincs az a közpénz, ami elég drága lenne nekik, mikor olyan terveket szövögetnek a hatalmuk mámorában, ami szerintük előrébb viszi az országot. Ilyenkor nem lehet szempont, hogy az ország lakóinak ez sokba is kerül adóban, időben, bosszúságban, a mindennapokban. Az sem számít, aki részt vesz az ilyen tervek következményeiben, az hogyan fogja ezt megélni, vagy egyáltalán túlélni. Már az komoly aggodalomra adhat okot az ép elmével gondolkodók között, Kósa Lajos támogatja az ilyen tervet, és igyekszik az előnyeit kiemelve mellette érvelni. Márpedig a jelenlegi állás szerint,a minisztériumok egy részének vidékre költözését Lajos teljes mellszélességgel támogatja. Közben a devizahitellel rendelkező 2010-re gondol, mikor Lajos megszólalt, és esett a forint, nem is keveset.

Nem lehet tudni, kinek jó, ha évszázados hagyományokat rúg fel a szikla szilárd alaptörvényét félévente módosítgató kormánypárt. Egy minisztérium vidéken biztos jól fog működni majd egyszer, ha sikerül ott gyökeret eresztenie néhány tíz év alatt. Első lépésként biztosan találnak neki egy megfelelő épületet, ahol az a több ezer dolgozó végezheti a munkáját, ahogyan ezt a fővárosban tette lassan évszázadok óta. Ha nem lesz ilyen épület, a Közgép biztosan épít majd egyet neki, csak legyen benne jó sok közpénz, és abból maradjon elég Simicska Lajos zsebében. Ha már van ilyen épület, már csak a megfelelő dolgozókra kell kereket szerelni akik eddig a fővárosban dolgoztak a minisztériumban, hiszen náluk erre a munkára képzettebbeket nem igen lehetnek nagy számban egy akármelyik vidéki városban. Miután letolták az ilyen dolgozót, aki végül is a hátán viszi a minisztérium munkáját, legyen akármilyen pártállású is a miniszter ennek az élén, már csak a családjukat kell utánuk vinni, miután azok feladták a fővárosban kialakított életüket. Az ilyen családok számára a lakhatás megoldása sem lehet probléma a Fidesz agytrösztjeinek, Ócsa devizahiteles lakóparkjának a megvalósítása elég jó gyakorlóterep az így kialakult lakás probléma felszámolásához. Végül is pár száz család élete fordul fel fenekestül, ez nem nagy ár ahhoz képest ami a homályos terv végén létezik. Mert már csak ki kell találni hozzá egy értelmet, de a felelősei biztos az előző szocialista kormányok lesznek, akik eladósították az országot.

Aki meg egy ilyen működő minisztériumban akar majd ügyet intézni, annak a távolság sem lehet akadály. Kósa Lajos szerint alig két óra a főváros autóval vagy vonattal. Tehát aki eddig fővárosiként intézni akart egy ügyet a vidékre költözés előtt a minisztériumban néhány átszállással a helyi bérlet adta lehetőségeken belül, az most ezt két óra utazással megteheti, és vehet vonatjegyet, vagy benzint, meg autópálya matricát. Aki az ország Dunán túli részéről jött eddig a fővárosba a minisztérium elé az elvett földjét, a beszántott vetését számon kérni, az még két órát utazhat így azért, ne foglalkozzanak vele, és hülyére vegyék. Viszont ugyanezért a Tisza környéki gazdák legalább közel ugyan annyit kell utazzanak, csak most vidékre, és nem nézhetik meg a fővárosban épülő Várkert bazárt, ha megint kinyitják egy kis időre, mint a választások miatt áprilisban. Akik meg viszont a minisztérium új helyének a környékén lesznek kisemmizve, mert az itteni föld kell a Fidesz műkörmös őstermelőinek, azoknak legalább kevesebbet kell kutyagolni a semmiért a miniszterhez. Ez olyan Fidesz féle matematika, sokaknak rosszabb lesz, keveseknek jobb, a többséget meg nem érdekli, akkor ez így nulla, és az már jó.

Orbán Viktor a várba tart, a minisztériumok vidékre a parlament meg egy díszlet lesz. Kell a változás az évszázadok megszokása helyett, és nem számít közben az, akarja ezt egyáltalán valaki, vagy legalább van-e valami értelme a dolognak. A Fidesz úgy viselkedik mint a szovjet hadsereg a hómezőn, nem számít az áldozat, az nem az övék, mindig másnak a vére terhére érnek el eredményt, csak az a fontos, győzzenek a végén. Pedig az ország nem is akar harcolni, csak nyugalmat akar, de a kormány mindig gondoskodik róla, legyen az életében egy állandó szabadságharc, ha akarja, ha nem ezt a lakosa. Viszont ezt választotta a legutóbbi választáson az ország, és négy évig ebben kell élnie. Hacsak nem jön elő az értelem, az érzelem helyett. A nyugodt élet akarása, az állandó változás helyett, ami meg még drága is ráadásul. Az egyszerű embernek mindenképpen. BANDITA.

Azt sohasem szabad elfelejteni, a Fidesz hatalombitorló gépezete nagyon profi hazudozó. Azt sem lehet elmondani róluk, ne lennének gátlástalanul cinikusak, és kő keményen hatékonyak. Semmit nem csinálnak ezek a közpénz lovagok értelem, és cél nélkül. Legfeljebb később derül ki a valódi cél, és az állampolgár nem is veszi észre egy kis győzelemmel mekkora veszteség is érte. A Fidesznél ez pont fordítva van, neki ez a kis engedmény harsány felületet biztosít a nagy demokrácia dumához, a másik oldalon meg óriásit kaszál a többi olyan területről, ahol tovább fokozhatja gazdasági, és hatalom technikai területnyerését.

Szegény L Simon László nagyon sokat dolgozhatott a reklámadóval. Egyéni indítványként való beadása az ilyen javaslatoknak megszokott dolog a kormánypárt soraiban, így sok felesleges vitát, és magyarázatot elkerülhetnek vele ami a kormányra csapódna, mint bírálat. Keveseknek jut ilyenkor eszébe elgondolkozzon rajta, hogy lehet egy ilyen indítványt vagy törvényjavaslatot olyan kevés háttérsegítséggel, ennyire mélyen, és ilyen rövid idő alatt előkészíteni. Mondjuk ehhez egy képviselőnek, főleg ha kormánypárti, elég egy postacímet megadni, ahova megérkezik az ilyen típusú beadvány vaskos kötege, ráírja a nevét, aztán bohóckodik a médiában egy keveset vele, utána a kétharmad megszavazza, és máris kész. Ha egy kicsit szívatni akarja Orbán Viktor a képviselőt, mert mondjuk az nem elég hűséges hozzá, kimaradt a soros talpnyalási ceremóniáról, vagy van saját véleménye, és annak hangot is próbál adni, akkor könnyen kaphat az ilyen vitára, elégedetlenségre okot adó szereplési lehetőségből. Ha akarja, ha nem akkor is ráhullik minden tiltakozás, sárdobálás, anyázás.

Ezt a reklámadó dolgot egyszer már előhúzta a kormány, aztán mégsem lett belőle semmi. Akkor sem. Végül is nem nagy összegről van szó az eddigi közpénz lenyúláshoz képest, pedig ha márt ennyiért is lehajol a kormánypárt, akkor ott komolyan el kell gondolkozni azon, a kaszálás után mostanra már vajon csak a maradékot szedik- e össze, vagy mást akarnak. Mert az régen nem jó senkinek ha nagy lenne a baj a költségvetési kasszában, hiszen akkor már nincs nekik miből tovább osztozkodni. Ez a reklámadó mindenkit érint a médiában, még a saját maguk által létrehozottakat is. Ez ellentétes azzal a gazdasági szeleteléssel, amit a kormány a mutyik alatt nyom le az állampolgárok torkán. Mondjuk a kormányt kiszolgáló sajtónak nem kellene annyira aggódni, hiszen őket bőségesen tudja a kormány a költségvetésből kárpótolni, csak kicsit igazít rajta előtte, és elrejti a nyilvánosság elől. De így most azok is beszállhatnak abba, legalább ilyenkor függetlennek mutassák magukat, és részt vesznek a tiltakozásokban, elsötétítésben, gyászkeretben. Nem igazán érheti meg a kormánypártnak egy ilyen összegért szembe menni mindenkivel. Hétmilliárd forint, az egy heti Közgépes utalás, vagy egy Mészáros Lőrinc nevű Orbán vagyon őrző négy év alatti érdemtelen magánvagyon gyarapodása. Vagy egy hetet nem utal Simicskának Orbán Viktor, vagy visszaveszi Mészáros Lőrinc pénzét, és máris megvan a szükséges összeg a számára a stadionja befedéséhez. Hiszen nem uszodát akart magának ha esik az eső. De évente a közmédia hazugságfolyamának utalt összegnek is csak a tíz százaléka ez, és ezért nem is kellene sokat tenni ott, csak minden tizedik szóban igazat mondani. Akkor akár ott is megtakaríthatnák az egész reklámadóból befolyni remélt összeget.

És akkor még nem beszélt az állampolgár Lázár János utazási szokásairól, ahol most szintén a média egyik képviselője lett munka nélküli, mert utána mert járni János milyen fontos, országot jól érintő dologban járt el luxus útjain. De erről szerényen hallgatnia kell a nép gyermekének, aki itthon is csak Audival tud járni. Ezzel lehet fokozni a reklámadó körüli elégedetlenséget, pedig egy ilyen esemény előfordulása inkább gusztustalan, és felháborító már önmagában is. Főleg annak a tudatában, hogy annyit ér János már előre letutizta a kirúgott újságíró munkáltatójának tulajdonosával, a kormányról csak tündérország keretében írhatnak, kiemelve a kolbászból font kerítés rezsicsökkentő hatását.

Mindig tudja Fidesz, mit miért csinál, ha a saját érdeküket kell érvényesíteni. Náluk nincs megadás, visszavonulás, egy ekkora szabadságharcos mindig hozzá van szokva a győzelemhez. Ha valamiből mégis úgy látszana vereséggel kerülnének ki, azt egy pofátlan cinizmussal azonnal az előnyükre tudják változtatni, még ha a csillagokat is kell közben hozzá össze hazudni. Ilyenkor jön a demokrácia, az ország érdeke, a választó akarata, meg a függetlenségi duma, egy kis vigyorral az arcon. Utána persze nem felejtenek el majd bosszút állni, de erre csak akkor kerül sor, mikor már senki nem figyel oda a korábban bekövetkezett események felháborodására. Sok mindent párhuzamosan futtat a kormánypárt, aminek valahogy mindig adóemelés a vége, és amiért valahogy mindig más a felelős. Dumájuk szerint nekik szinte minden sikerül, ha nem kellene állandóan harcolniuk, nem támadnák meg őket láthatatlan ellenségek, és nem mindig más miatt kellene némi szenvedést kiváltó adóemelést végrehajtani az ország költségvetésében. Pedig ezek a Fidesz felső vezetésében levő emberek nem mások, mint közönséges tolvajok, akik a közpénzből akarnak meggazdagodni, és eddig ez nagyon jól megy nekik. Ehhez csak kétmillió szavazatra van szükségük, olyanoktól akik elhiszik nekik a mesébe illő tündérország történetét, és csak győzni szeretnek. Mindegy milyen áron, és kinek a kárára, az ilyen embernek csak az számít, ami saját magának megvan, a szomszéd már fel is fordulhat tőle. Pedig ők vannak kevesebben ebben az országban, mégis az ő akaratuk érvényesül. Gumicsontok népe, pedig az értelemnek kell győzni. BANDITA.

Mindig akadt olyan törvény, amit az ember nem szívesen tart be, mert valahogy szükségtelenül korlátozva érzi magát tőle. Itt nem a köztörvényekről, a bűnöket büntetőkről van szó, hanem az olyanokról, ami az alapvető szabadságjogokat igyekszik korlátozni. Ezekből pedig egyre több akad amióta 2010-ben isten és a kétharmad által Magyarország államformája stadion lett. Nem felsorolva mindet ez azzal kezdődik, amikor a Fidesz a sziklaszilárd alaptörvényét azóta többször módosítva alkotmányos keretet adott a leválthatatlanságának. De ezen túl mindig nagyon igyekszik a kormánypárt azon is lenni, vele szemben még csak ellenvetés sem hangozhasson el, és ezt törvénybe is igyekszik foglalni. Mert azért ezek a lopós gyerekek nem nagyon szeretik az ellenük megfogalmazott kritikát sem. Először azzal próbálkoztak, mivel közszereplők, az őket ért kritika, főleg ha az negatív, és abból van részük elég sokban, fokozott büntetőjogi védelmet kapjon. Ez nem jött be nekik, az Alkotmánybíróság szerint tűrniük kell ha tolvaj gazembernek nevezik őket, végül is elég szépen rabolgatják a közpénzt. Ezután tündérország fejedelmi udvara kitalálta, O.K, akkor büntessék meg azt a helyet ahol a kritika éri őket, legyen az akár az internet világa is, és az legyen kegyetlen, valamint megkerülhetetlen:

“Az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozott határozata szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította.”

Azt azért nem lehet tudni, a kormány által közpénzen fenntartott médiában elhangzott jelenlegi ellenzéket ért kritikára ez mennyire fog vonatkozni. Valószínűsíthetően ott lehet mindig minden körülmények között hazaárulózni az ellenzéket, lehet róluk bármilyen kitalációt közzétenni következmény nélkül. Bele lehet gázolni az ellenzéki emberek jóérzésébe, nyugodtan le lehet őket hülyézni. Már csak azon az alapon is, miért nem szavaztak a mutyisok kormányára, akkor nem érné őket bántódás. Már a válaszuk is megvan az ilyen emberek felháborodására. Miért hiszik el a valóságot, miért nem akarnak inkább tündérország mesekertjében megélni havi negyvenhétezerből. És különben is, a megnyugtató hazugság sokkal könnyebben elviselhető a gondolkodás hiányától, ha az ember azt látja, turulmadár fészkel a háztetőn, és a kert végében stadion épül. Igaz, egyelőre a miniszterelnöknek valósult meg ezen irányú gyermekkori álma, de őt legalább a saját földje veszi őt körül, amit az államtól vett el magának a felesége, Mészáros Lőrinc, és még néhány haver nevén.

Egynéhány tartalomszolgáltató lehet megijed a törvénytől, és annak be nem tartásának a következményeitől. A BANDITAPOLITIKA.HU azonban más. Itt nem vizsgálja a tulajdonos a kommenteket, moderátorra meg nincs pénze, ezért ilyet nem is alkalmaz. Nem tarja jogsértőnek a tartalmat ha annak igaz volta számára is megtapasztalt a közéletben. A kormánypártot érintő kritika tőle sem idegen dolog, és nem tűri el, véleményének közzétételét bármilyen formában is korlátozzák. Ha valakinek hozzáfűzni valója van az általa leírtakhoz, az nyugodtan megteheti, hiszen az neki szóló vélemény, nem érinti közvetlenül az írás tárgyául szolgáló személyt. Hogy a kormánypárti ellenőrök rövid agya is felfogja ennek az értelmét, legyen erre pár rövid példa. Orbán Viktor lopott magának egy stadiont, és több száz hektár földet annak környékén. Igaz, ez nincs a nevén, és törvényesítve van minden, de ez attól még sok ember számára lopás. És még KISZ titkár is volt a szocializmusban, ahol ingyen tanulta ki a jogot. Vagy egy másik példa. Kövér László szeretné a baloldali érzelmű embereket felakasztva látni, ás ezt ajánlja is számukra. Nem mellesleg neki is van komcsi múltja, csak erről sunnyog ha egy nyilas képviselő hamvait igyekszik eltemetni. Vagy itt a következő. Pintér Sándor a legnagyobb adócsalók egyike az országban. “VOLT” cégénél sok ember bejelentés nélkül dolgozott, így nem is fizetett utána adót. Akkor az most hol is van? De az ifjú gazemberekről sem kell elfelejtkezni. Lázár János egy cinikus gazember, szerinte mindenki annyit ér, amennyije van. Nem is lehet az rendes ember a szemében, aki nem képes mellényzsebből kétmillát visszafizetni egy kétségesen felhasznált, közpénzből fizetett szállodaszámla helyett. Vagy a másik kis szemétláda, aki még frakcióvezető is ráadásul. Rogán Antal mindig elfelejti mekkora is a lakása, és melyik lépcsőházban is van az. De legalább a hatfős személyzet tudja segíteni a család életét a luxuslakóparkban. Az ezek megvásárlását, és az ilyen élet pénzelését firtató kérdésre pedig egy cinikus vigyor a válasz. Ilyenkor a melós emberből nem az irigység szól, hanem a felháborodás, mert úgy érzi, az ilyen jóléthez neki is köze van a sok adó megfizetésével. És ez most nagyon rossz helyekre vándorol, és nem is nokiás doboz méretben.És ez csak néhány kiragadott példa.

De visszatérve a kommentelés tiltására. Ilyen eddig sem volt, és ezután sem lesz, ha hasonló észrevételeket lát a tulajdonos ezen a honlapon. Ha valakinek ez nem tetszik, az ne bújjon gyáván a törvény mögé, ne igyekezzen annak hatalmával erőt mutatni maga mellett. Legyen annyi vér a vele egyidős játékszerében, álljon oda a komment elé, és cáfolja meg annak valótlanságát. Ez egy olyan törvény, amit nem szabad, és nem is kell, betartani, többek között ezen a honlapon. Ha ez a törvény betartásra kerül, a következő a családon, vagy a baráti körben elhangzott kritika tiltását fogja törvényi szigorral szabályozni, főleg ha az a Fidesz ellen irányul. De az sincs messze, neve is legyen a személyes irányultságnak, és alaptörvénybe legyen módosítva, Orbán Viktor egy szent, aki meg nem szereti, az nem kap közmunkát. Vitával, cáfolattal legyél tökös kormánypárt, különben bekaphatod. BANDITA.

Megy a nagy kardcsörgetés, sarkantyúpengetés, és turulmadár eregetés a Fidesz háza táján. Megnyerték ugyanis az Európa parlamenti választást, és az is igaz kétségtelenül nagy fölénnyel, de ez még nem jogosíthat fel senkit arra, egy egész országot harcba szólítson egy ismét csak nem látható ellenség ellen. Már csak a részvételi arány alapján sem érezheti magát a közpénzlenyúló párt nagyon nyeregben, bárhogyan is kuruckodik. Meg azért sem, mert ez is egy csak egy olyan választási törvény alapján történt, ahol még mindig erőteljesen lejt a pálya a Fidesz felé. És azért ennél alacsonyabb részvétel még nem volt a rendszerváltás utáni választások történetében, ami inkább szégyen lehet, ezért az eredményeket sem lehet minden tekintetben teljesnek tekinteni. És ez vonatkozik minden résztvevőre. Kicsit vissza kellene magát fogni mindenkinek az örömködésben, mielőtt ismét jön a valóságtól egy jól irányzott hasba rúgás.

Végül is a Fidesz biztosan nem fogja magát egy percig sem szerényen kezelni. Minden oka megvan rá, ismét győzedelmeskedett a profi módon megszervezett választási taktika, miszerint minél több saját embert behajtania a fülkébe, és lehetőleg minél több ellenzékit távol tartani onnan. Orbán Viktor ismét játszott egy kicsit a magyar emberek lelkével, és ezzel sikeresen csatába is tudta hívni a saját híveit. Már az áprilisi választás előtt sem volt világos programja semmiről, most is csak a ködös rezsiharc, meg a pálinka, a kikövetelt tisztelet, és az akác volt a zászlójára tűzve Európa felé rohamozva. De ennyi is elég volt a fanatikus híveknek, akik elhitték, ezek most nagy veszélyben vannak, mert azok a gaz európai irodakukacok el akarják ezeket venni, csak azért mert magyar. Pedig itthon a rezsicsökkentést a Fidesz ismét csak mással fizettette ki, közben a sok emelt adót nem csökkentette, a béreket nem emelte, és munkahelyek száma is csak külföldön nőtt, meg a közmunkában. De ezek a Fidesz szavazóit egy cseppet sem érdeklik, nekik a győzelem a fontos, meg a harc, mert ezt mondják nekik. És ismét mehetnek csatába. Nem zavarja őket, a rezsi Európában már régóta a bérekhez képest megfizethető, ott van munka, azért mennek oda a jól képzett hazai munkaerők. Az sem zavarja őket a tiszteletet ki kell érdemelni, lehetőleg olyan tettekkel, amelyek sok embernek tesznek jót. Nekik egyszerűbb ha kikövetelik maguknak, még ha csalni, és lopni kell érte. Például akár törvénnyel is. Az sem zavarja őket, pálinkát már a nagyapáink is főztek, aztán megitták a finánccal az áldomást, és miután eladták, iskolába járatták belőle a gyereket, vagy kiházasították, házat vettek neki, szóval elindították az élet útján. Az akác is jól köti a homokot az alföld sík vidékén már régóta, senki nem akarja azt kivágni, legfeljebb az a mai szegény ember, ha kikapcsolták nála a gázt, és nincs munkája, meg nem is akar megfagyni. Na meg Kövér László ragadott még láncfűrészt miatta, de akkor még ellenzékben volt, olyankor lehet mindent másként értelmezni, még a komcsi múltat is, pedig az elég nyilvánvaló a Fidesz belső köreiben. Orbán Viktor is KISZ titkár volt.

De azért ismét előjön a Fidesz által annyira szeretett haza áruló duma, a mély magyarkodás, ha valamiről el akarja terelni a figyelmet. Most előre Európát igyekszik ellenségként beállítani, ezzel is előlegezve az esetleges sikertelenséget, ha esetleg az rájönne, mire is akarja a tőle kapott pénzt el simicskázni. Mert azért arról nem szabad elfelejtkezni, ma az ország fejlődését az Európából érkezett felzárkóztatási pénz jelenti. Ha a kormány teljesítménye alapján kellene fejlesztésről beszélni, akkor van pár stadion, egy éppen Orbán Viktor tulajdonában, van egy Mészáros Lőrinc, van egy napi egymilliárdba kerül Közgép, sok földmutyi, egy trafikmutyi, egy takarékmutyi, és egy készülő kaszinómutyi. Van kétszázezer közmunkás, van hatszázezer külföldön dolgozó, akiknek jelentős része a Fidesz hatalomra jutása után távozott. Volt egy magánnyugdíj vagyon, volt egy 260-as euróárfolyam. A legmagasabb ÁFA is itt van, meg egy Matolcsy is, hogy az isten rogyasztaná rá az eget.

Ha innen nézi a választásra jogosult, tényleg van neki miért harcolni. És főleg magyarkodni, ha hithű Fidesz szavazó. Aki meg nem akarja ezt megérteni, na arra kell mondani nem is igazi hazafi, csak gátolja a fejlődést, meg ilyenek. Pedig sokan tudják már mire megy ki a játék a Fidesz háza táján, miről is akarja a valóságban a figyelmet elterelni. Az Európából érkezett pénzeket szeretné a kormánypárt minél csendesebben, de annál hatékonyabban a saját érdekkörében felhasználni. Ehhez már át is alakította azt a szervezetet ami ezt a pénzmozgást felügyeli, vagyis a saját kezébe vette az irányítást. Erre már felfigyeltek a világ számos pontján, csak itthon igyekeznek ezzel a háborús mellébeszéléssel erről elterelni a figyelmet. Az a tizenkét ember, aki most indul csatába a Fidesz színeiben az Európa Parlamentben, Orbán Viktor akarta szerint fog ott ténykedni, és igyekszik majd mély magyarkodással erről az államilag szervezett pénzlenyúlásról elterelni a figyelmet a hazai közvélemény elől. Ehhez meg lesz a médiájuk, amit szorosan kézben tartanak, már az árulók is megvannak, akikre ilyen esetben terelik a figyelmet. Majd csak nézni kell a Fidesz szavazónak mint a moziban és elhinni amit mondanak neki. Sosem fognak rájönni, vagy nem akarják majd beismerni az ilyen emberek, a Fidesz a közpénz után, az Európából érkezőt is kizárólag a maga javára akarja felhasználni. És az ilyen ember nem is veszi észre csak felhasználják ehhez. Na ezek menjenek csatába, és hulljanak is el a felismerés mezején. A többi meg merjen már odaállni magáért, és akkor béke lesz. BANDITA.