Az már évek óta világos, nem túl nagy szellemi kihívás a nemzeti médiában a közszolgálati csatornáknál dolgozni. A kormánypárti kiszolgálók tulajdonában levő Bayer Zsoltok is alatta vannak a józan ész színvonalának, de szakmaiságban mindenképpen a közpénzzel bőségesen ellátott, egykor szebb napokat megélt mesecsatorna viszi el a közönség butításának a díját. Náluk mindennapos a kitakarás, a csak a Fidesz reklámozás, az éhes gyerek életmód népszerűsítése. Az új évet is magukhoz méltóan, igen alacsony szalmaisággal kezdve fogtak bele a félretájékoztatás tündérországi előadásába.
Történt még a tavalyi évben néhány senki által nem kívánt adóemelés a nem megszorítás jegyében. Plussz Orbán Viktor sértett önérzetében kicsit oda is vert általa hülyének nézett népének némi bosszúvágytól fűtött, “majd én megmutatom ki az úr az országban” jellegű büntetést, csak mert sokan rájöttek az utóbbi hónapokban, nem kérnek a stadionépítések értelmetlenségéből. Persze a kormánypártnál azonnal volt indok a bevezetni kívánt újabb sápokra, hiszen már megint támadnak a külföldi ügynökök, meg kell egy újabb ház a kormányközeli gyerekek saját lábra állásának az érdekében. Meg egy kicsit el is kell terelni a figyelmet Mészáros Lőrinc elfelejtett milliárdjáról, Rogán Tóni nagyüzemi szintű belvárosi ingatlaneladásairól, amiből bővül az ő háza is. És Habony Árpinak is meg kell szolgálni a vele nem szerződött állami fejeseknek adott tanácsokat, amiből nagyon jól megél a bevallott jövedelem hiányában. Na meg Vida Ildikó is a helyén maradt még továbbra is, neki meg segíteni kell a kormánybarát cégek adóelkerülésének az elfedését. Nagy baj lenne ha valaki éppen belülről elkezdené a nem létező erkölcse szellemében a nagy kormányzati lenyúlások kiteregetését. Akkor már inkább az eddig is jól bevált félretájékoztatás induljon be, amelynek keretében továbbra is lehessen sikerként előadni az újabb adók bevezetését. Hiszen csak azért kell fizetni ezek után ami eddig ingyenes volt, és csak annyit kell elmagyarázni, ez nem is sok, meg mennyien akarják ezt. Hogy mennyien nem, arról inkább jobb hallgatni, és nem terhelni vele az érdeklődő közvéleményt.
A közszolgálati televízió pedig készségesen rohant a kormánypárt segítségére. Évi hetven-nyolcvan milliárdért, amit az adófizetőktől kap a működéséért a kormány által, ez igazán elvárható tőle. Meg az is, ezért a pénzért tudjon olyat mondani, ami a kormánynak tetszik. És persze annak szellemében is tudjon minden gátlás nélkül tudósítani. Végül is nem kell semmi újat kitalálniuk ennek érdekében, csak amit eddig is csinált a nemzeti politika a saját érdekében azt eltakarva kell előadni a híradókban gondosan szerkesztett riport formájában. Félremagyarázni, sikerként előadni az újabb sarcot, szidni az ellenzéket, hazaárulózni az egyet nem értőket. Úgy kell felépíteni az ilyen témáról szóló híradást, annak ne sok köze legyen a valósághoz, abban ne nagyon szerepeljen ellenvélemény. Ki kell emelni benne azokat a tényezőket, ami keveseknek jó, viszont mélyen hallgatni kell arról, ami a többségnek csak egy újabb adót jelent, és az anyjába kívánja annak kitalálóját.
Az eddig ingyenes útszakaszok megadóztatásáról szóló riport megfelelt minden közszolgálatiságtól elrugaszkodott hírhamisításnak. A legrosszabb pártállami időket idéző módon tájékoztatták félre a riportban a nézőket az új adó sikeréről. Éppen csak nem tapsoltak hozzá, mikor találtak olyan embereket riportalanynak, akik jól jártak a megyei matrica bevezetésével. Vannak ilyen emberek, vállalkozások ez nem lehet kétséges. A többség azonban, aki eddig munkába járásra, családlátogatásra használta a tavaly még ingyenes útszakaszokat azonban sikeresen kimaradt a riportból. Végül is ők vannak többen, nekik jelent plussz kiadást az újabb kormányzati agyrém, amit ki kell fizetniük. De a kormánypárti magyarázat szerint ez nem is sok a számukra, csak havi négyszáz forintot jelent nekik ez az egész, amivel igazán hozzájárulhat az eddig ingyen utazó a stadionépítésekhez, a különféle csiriviri látszatberuházásokhoz, ami a kormányzati fejesek kényelmét szolgálja. Az oktatás nem olyan fontos, a beteg gyógyulása másodlagos, a fizetések emelkedése feleslegesen kevés a megélhetéshez, a munkahelyek biztonsága meg eddig sem volt annyira érdekes, most is otthon lehetnek majd a kereskedelmi dolgozók vasárnaponként a családdal. Csak mert a tagság nélküli kisebbik kormánypárt nagyon kereszténynek akar mutatkozni. De ezt nem is érdekes a riport szempontjából, ott a kormány érdekeit kell szem előtt tartani. Széles mosollyal kell ráönteni a nagyközönségre, az emberek bizony szeretnek fizetni azért, ami eddig ingyen volt.
Ügyesen tudja előadni a közszolgálati média a kormány minden cselekedetét ami az emberek megsarcolására irányul úgy, hogy abban ebből semmi nem szerepel. Minden szakmai, erkölcsi, etikai gátat félredobva szolgálják ki egy magát egyre kevésbé fenntartani képtelen hatalom népszerűségi látszatát. Ehhez még hozzáadják a pofátlan hazudozás kritika alatti megnyilvánulását, és még mosolyognak is hozzá. Megtehetik. Nem kell tartaniuk semmilyen következménytől, talán még a saját erkölcsi tartásuk megrogyásától sem. Ott az nem feltétel, csak a feltétel nélküli hűség. Ezért cserébe jól meg vannak fizetve, és arra gondolnak, ez felmenti őket a valóság feltárásától, ami a feladatuk lenne. Mikor az értelmét használó néző néha rájuk kapcsol, az jár a fejében, a médiában már van egy olyan bayeri szint, ami egyedi, és az alá nem lehet süllyedni. A közszolgálati csatorna erre mindig rácáfol a maga együgyű, és gyermetegen ügyetlen módján. Csak az a kérdés, mennyien veszik még őket komolyan, és meddig tehetik ezt meg. BANDITA.