Ez már nem csak a rabszolga törvény eltörléséről kell hogy szóljon.

Hét éve tombol a sziklaszilárd alaptörvény, ami számtalanszor lett módosítva. És hat éve alkotta meg a kétharmad az új munka törvénykönyvét, ami szép lassan megölte a munkavállaló jogait.

Hét évvel ezelőtt kellett volna ezt az egész mocskot eltakarítani, ami mára már beleégett a mindennapokba, gennyesre kereste magát a melós verejtékén, zsírosra hízott a rokkant elvett támogatásán, pofátlanul gazdag lett a nyugdíjas átverésével, mocskosul meggazdagodott a kiválasztott elit az ország nagy részének a kárára.

Hét évvel ezelőtt volt egy tüntetés az Opera előtt.

Orbán Viktor akkor bokáig fosta a nadrágját, mikor a hátsó kijáraton távozott menekülő patkány üzemmódban.

És futtában elhatározta ő bizony megszívatja azt aki ellene akár csak gondolatban is, de cselekedni mer. Egyenként vadássza le a gyengét, a beteget, az okost, a változást akarót, a vele egyet nem értőt, a szavát felemelőt aki szerint nem jó ami történik ebben az országban.

Módszeresen gyilkolva a jogállamot, öles léptekkel számolta fel a hatalmát veszélyeztető ellenőrzést a jogalkotási módszere felett.

Törvényesítette a korrupciót, amelynek eredményét szétosztotta szűk köre megbízhatónak talált seggnyalói között.

Minden állami funkciót betöltő véglény az ő vályújából zabálta a moslékot, és magát nemzetinek nevezve bólogatott az ország megnyomorításához.

Az egykulcsos jövedelemadó adó, a nyugdíj, a rendvédelem elvett jogai, a rokkantak csalónak nevezése, a rezsicsökkentés átverése, a migránsokkal való riogatás. Csak néhány fejezet a hatalom dicstelen tevékenységéből.

A választás elcsalása, a média bekebelezése, a korrupció törvényesítése, a szervezett lopás a közpénzből.

Az ország nagy része egyre szegényebb lett, a gazdaság viszont a hatalom szerint szárnyalt, hiszen Orbán Viktor mesés vagyonra tett szert. De nem csak ő egyedül a környezetében, a családjában, a kiválasztottjai között páran szintén szépen megtollasodtak. Kinek a közvilágítás jutott a közbeszerzésből, kinek a föld, kinek a dohány, kinek a letelepedési kötvény, kinek a média, kinek a szerencsejáték.

Ma már ott tart az ország, eladó itt kérem minden. Főleg a melós a munkája, a nyugdíj emelése, a rokkant támogatása, a kórház homlokzata, az oktatás minősége.

Lassan már minden sarkon van sportcsarnok, stadion, egyházi iskola, lekövezett főtér. Szépen lassan az éjszaka sötétjében tűnnek el szobrok a közterekről, a történelem éppen átíródik, korábbi kultusz ébred újra ami már egyszer romba döntötte az országot.

A tehetség nem számít, a jövő ne épüljön, a múlt éledjen, a ma legyen hazug.

Folyik a szenny a köz és egyéb kormány felügyelte csatornákon az elme felé, ahol percemberek egymást támogatva magyarázzák a gyalázatot, emelik hőssé a hazugot, legyintenek a valóságra.

Már nem elég egy részt kiemelni a sok rosszból, az egészet kell a kukába dobni.

A rabszolga törvény eltörlése már nem elég. Ez csak egy a sorból amiért ennek a hatalomnak, és az azt kiszolgáló rendszernek a börtönben kell megrohadnia.

Normális országban nem költözik a Várba egy Orbán Viktor féle politikai hulladék.

Normális országban nem repülőt vesz a költségvetés a hatalom csúcsán levő kényére, hanem számítógépet az iskolába, gyógykezelést a kórházba, meleget az otthonba, tisztességes bért a munkát végzőnek.

Normális országban Orbán Viktor börtönben rohad meg, a többivel együtt aki most vele tart az ország ellen.

Ezért nem elég már csak a rabszolga törvényt eltörölni. A rendszert kell felszámolni, ami megnyomorítja az országot.

BANDITA.