A cikk teljes terjedelmében megtalálható lesz majd Ferenci Krisztina a Népszava újságírójának “Szüret” című megjelenő könyvében. A vizsgált időszak óta ismét hatalomba került Orbán Viktor, és azóta stadiont épít a szülőfalujában. BANDITA.

“A sztráda, a bánya, Tokaj, Felcsút, Haris köz, Cinege út – kulcsszavak az Orbán család felemelkedésében. (…)
Az uniós tagság legfőbb nyertesei szakértők szerint a nagy földterületekkel rendelkezők lesznek, a legtöbb uniós pénzt a mezőgazdaság támogatott tevékenységei kapják majd néhány év után. Érdemes hát későbbi eladásra is spekulálva összeterelni birtokokat, s őstermelővé, családi gazdává lépve elő igényelni a hazai, majd az uniós támogatásokat. De az ingatlanfejlesztés is nagy üzlet, ha egykor mezőgazdasági területeket vonnak belterületbe, s a bagóért vett földet parcellázzák fel családi és sorháznak. Ha ehhez még az infrastruktúrát is sikerül az adóforintokból odavitetni az állammal, akkor az olyan méretű ?véletlen szerencse?, ami sokszorosára értékeli fel önmagában a területeket.

Egy baráti jogászpáros időben eszmélt. 1997-ben – bevonva tevékenységébe két milliárdos vállalkozót – belevágott az üzletbe a Fidesz elnökének feleségével. A céget Szárhegy Dűlő Kft.-nek nevezték el. Tokaj-hegyaljai földeket szereztek be a támogatások igényléséhez. Először néhány helyi polgármestert kerestek fel. Kékessy Dezső, a repatriált genfi üzletember Tokaj polgármesterét, Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó jogász ügyvéd barátja, Szász Attila pedig Sárazsadányét.

A Fidesz vezette koalíció négymilliárd forintot szavazott meg az állami Tokaj Kereskedőház (TK) Rt.-nek adott, zömmel szőlőfelvásárlásra fordított törzstőkeemeléssel Tokaj-Hegyaljának. A víz által nem veszélyeztetett Alcsútnak-Felcsútnak és öt környező településnek pedig 2,7 milliárdot ítélt oda belvízelvezetésre. Mindkettőt a kormány előterjesztésére. Talán nem demagógia mindezt összevetni azzal, hogy az ország összes borvidéke együtt nem kapott ekkora támogatást, s az ugyanabban az évben az árvíz elsodorta beregi települések támogatási igényét elutasították.

Mindezekkel együtt csak 2005-ben került a parlament elé az Orbán család vagyonosodása. (…)
Szőlőtelepítés – ez volt a neve annak a gazdasági ténykedésnek, amit a még fillérekért megszerezhető földre részben állami pénzen álmodtak meg a társaság tagjai a kilencvenes évek végén. Akik éppoly otthonosan mozogtak a 700 millió forintos áfacsalásból felépített nagykovácsi lovardában, Magyar Ildikó és Benkő Péter egykori birtokán, mint a földszerzésben kiváló érdemeket szerzett, a Marosvásárhelyről a hetvenes években áttelepült ügyvéd, Szász Attila gödöllői házában vagy Kékessy Dezső tiszafüredi kúriáján.

Hosszú évek teltek el úgy, hogy valóban csak barátság volt a neves személyek között, maga az üzleti vállalkozás csupán 1997-ben indult. Addig nyitott volt a társaság, az azóta börtönbüntetését töltő Magyar Ildikó és élettársa, Benkő Péter színész és mások is összejártak velük. 1997 szilveszterét is együtt töltötte a társaság Nagykovácsiban.

Ezzel együtt úgy fest, hogy a három jó barát ügyvéd, Szász, Duda, Lévai a cégalapítással Kékessy és Madarász tőkéjének ágyazott meg. A kilencvenes évek Magyarországán még érdemes volt szaladni az olcsó földekért, és helyi kapcsolatokkal minden elérhető volt. Kékessy Tokaj első emberét keresi fel, Szász Attila személyesen a tokaj-hegyaljai kistelepülés, Sárazsadány polgármesteréhez fordul a jeles társaság birtokvásárlási szándékát tolmácsolva 1997 januárjában. Március elején a helyhatóság hozzájárul a vásárláshoz: Lévai Anikó százezer forintért 5 és fél hektáros birtokot vehet az önkormányzattól. (Ugyanekkor változik a szőlőültetvény-telepítés állami támogatásának jogszabályi háttere.) Az állami milliókért alakul szemlátomást rendkívül sietősen 1997 márciusában a két ügyvéd barát, Szász és Duda Attila üzleti vállalkozása, a Szárhegy Dűlő Kft. Másnap csatlakozik hozzájuk a Fidesz elnökének felesége, a szintén jogász Lévai Anikó. Az ő tagságát ekkor nem jegyezte be a cégbíróság, az csak két hónappal később, májusban realizálódott, amikor már Kékessy és Madarász is beszállt a jogász vállalkozócsapat üzletébe.

Lévai már március 25-én harmincszoros értéken, 3 millió forintért kívánja apportálni a Szárhegy Kft.-be az önkormányzattól még meg sem vett, 5,5 hektáros földbirtokot. Az adásvételi szerződést hetekkel később, április 10-én írja alá néhai Palcsó Mihály polgármesterrel. Ám nem földapportként, hanem ingatlanként aposztrofálja a szőlőket. (A tulajdoni lapokra másfél hónappal később, május 7-én került Lévai neve.) A kísérlethez két ügyvéd társa, Szász és Duda Attila is asszisztál aláírásával.

Földet nem lehet cégbe apportálni. Orbán a családi gazdagodását vizsgáló bizottsági meghallgatásán – 2005 novemberében – azt állította, hogy maguk az ügyvédek voltak azok, akik a törvénysértésre tett kísérletüket észlelték, s kérték, ne vegye figyelembe azt a cégbíróság. A korrigáló beadványt nem mutatta be a testületnek, amely törvénysértés kísérletével gyanúsította házastársát.

Az irat létezik – igaz, hogy a Pest Megyei Cégbíróság lajstromában nem szerepel, és érkeztető pecsét sincs rajta. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem kapott ilyen bélyegzőt, amikor – székhelyváltoztatás miatt – 1997 októberében a többi irattal együtt odakerült. A sarkában lévő szignó szerint a cégbírónak kézbe adták, aki egy kölcsön körpecséttel szabálytalanul átvette: kérik, hagyja figyelmen kívül földapportkísérletüket. A lajstrom szerint ugyanazon a napon, 1997. április 16-án megszüntető határozatot hozott a cégbíró. A szabályok figyelmen kívül hagyására lehetséges magyarázat a sietség; két hétre rá, 1997. április 30-án már készen volt a Szárhegy Kft. 8,8 millió forintos állami támogatását engedélyező irat.

Rövidesen – egy hónappal később – beszáll a cégbe Kékessy Dezső, aki a volt miniszterelnök köré felesége révén alakult baráti társaságban is meg-megfordul, és aki a rendszerváltás óta Orbánékkal jó kapcsolatot ápol. Az üzletember a vasfüggöny túloldalán bankárrá lett Madarász Lászlóval együtt érkezik az üzletbe.

Közvetlenül a cég bejegyzése után elnyerik az első állami támogatást összesen 7,7 hektár szőlőtelepítésre, túlnyomórészt Lévai Anikó földjeire (5,5 hektár); Szász intézi a papírügyeket – előre. A nemes célért már a Szárhegy Kft. megalakulása előtt is a cégre hivatkozik. ?Kijelentjük, hogy a támogatással megvalósítani kívánt beruházás rendeltetésszerű megvalósításához a tulajdonunkban, illetve 1997. évtől kezdődően ötéves bérleti jogviszony keretében használatunkban az alábbi termőföld rendelkezésünkre áll? – írja a Magyar Államkincstárnak március 22-én többek között azokra a földekre, amelyeket Lévai majd április 10-én vesz meg az önkormányzattól. Bérleti szerződést az állami támogatással megvalósult beruházást követően évekkel, 2002 februárjában köt a cég Lévaival öt évre, akkor, amikor már rég elfelejtették a talajjavítást, az ültetvényezést, s már az újabb állami támogatást is elnyerte a Szárhegy Kft.

Ekkor járul hozzá a miniszterelnök felesége – az aláírás ugyan nem tőle származik, de biztosan így van -, hogy ?bérlő a bérleményen szőlőt telepítsen?. A siker nem marad el: 8,8 millió forint közpénzt hívhatnak le túlnyomórészt Lévai földjeire, ültetvénytelepítésre az elkövetkező években.

Az állami támogatáshoz szükséges 13 milliós önrész Lévaira eső 20 százalékos részére nincs Orbánék vagyonnyilatkozatában fedezet, és nem zárható ki, hogy azt a gazdagabb üzlettársak fizetik. Esetleg a kft.-nek nyújtott tagi kölcsönnel. A Szárhegy Kft. Cégbíróságra benyújtott jegyzőkönyveiben Kékessy egyre emelkedő, ám meg nem fizetett tagi kölcsönéről többször viszszatérően szó esik, de az is kiderül belőle, hogy Madarász László is hasonló nagyságrendben hitelez. Az állami támogatás folyósításának egy része az Orbán-kormány idejére esik, mivel a telepítés 1998-ra csúszik át. (…)

Elindult hát az ígéretes vállalkozás, s így érkezett el a kis baráti csapat az 1998-as kormányváltáshoz. Szász vélhetőleg Orbán teljes bizalmát élvezte. Erre enged következtetni az ügyvéd állami megbízatásainak hosszú listája. Az Orbán-kormány idején a Tokaj Kereskedőház Rt. mellett ellátta az Országos Egészségügyi Pénztár, a Duna Televízió, a CD Hungary és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. jogi képviseletét is (a Corvinus Rt. megbízása korábbi volt). Felügyelőbizottsági tagja lett a Magyar Villamos Művek Rt.-nek és az Antenna Hungária Rt.-nek is.

Orbán felkérte Magyarország párizsi nagykövetének a nem diplomata Kékessyt, ami önmagában nem baj és nem is szabálytalan, de ezen a fontos stratégiai poszton mindenesetre elég szokatlan. Madarász László pedig hirtelen az állami Postabank elnöki székében találta magát. A miniszterelnök feleségével közös vállalkozásukról csak 2000-ben értesült a közvélemény. (…)

Az Orbán-birodalom ?spontán? épülése látványos volt a Fidesz-kisgazda- MDF-kormány idején megszerzett földekkel, ám ennél többre törtek. Az Orbán-kormány 2001 decemberében hozott egy rendeletet, miszerint a családi gazdaságok plusztámogatást igényelhetnek gépvásárláshoz vagy szőlő- és gyümölcsültetvények telepítéséhez. Vagyis a ?kicsik? élvezhettek nagy előnyöket az agráriumban. A földtörvény ugyanekkor elfogadott módosítása szerint akár fél hektárral is lehet valaki családi gazda – egészen 300 hektáros földbirtokig -, így az ilyen mikrovállalkozások is kaphatnak állami támogatást. Termőföld és tartós forgóeszköz vásárlására kizárólag a családi gazdaságok számára a 2002. évi költségvetés terhére előirányoztak tízmilliárd forint kamattámogatást.

Egy másik tízmilliárdot pedig a Széchenyi tervből biztosított a kormány a kisgazdaságok fejlesztésére.

És itt jött a bukfenc: aki legalább három éve őstermelőként élethivatás-szerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, azt elfogadják családi gazdaságnak. Őstermelő pedig az lehet, akinek már korábban volt mezőgazdasági árbevétele.

Lévai Anikó őstermelő. Felcsúti földjeire váltotta ki kedvezményekkel járó igazolványát, vélhetően tokaj-hegyaljai bevételeire. Ha marad a kormány, s vele együtt a törvény, ő és barátai is – amennyiben őstermelői minőségét családi gazdaságra konvertálja – állami kamattámogatással vásárolhatott volna föl további földterületeket egészen akár 300 hektárig, élvezve az adófizetők jótékony támogatását.

Read more: http://olvass-nezz-lass.hupont.hu/17/orban-vagyonok-nyomaban-a-keszulo-ferenczy#ixzz2XkjEGc6B”

A Nemzeti összefogás kormánya erre a részre valahogy nem akar koncentrálni, pedig a közpénz ebben az esetben jelentős átalakuláson ment át, főleg magánzsebbe. És akkor a Közgép, Századvég…BANDITA.

(A fenti cikk megtalálható a BANDITAPOLITIKA.HU oldalon is)