Ettől a hasonlattól nehéz szabadulni az előzmények, és a történtek függvényében. Valahogy így is érzem azon túl, hogy átqrta a fejem miután igent mondtam egy érdek házasságban, lassan módszeresen szívja a vérem, de nem akar gyorsan végezni velem, még van valami terve amiben szükség lehet rám. Csak nekem tűnt fel a hasonlat, vagy más is úgy érzi, ez egy nagyon rossz házasság, és ha túl akarom élni, gyorsan kell elválni, amíg egyáltalán élek, és van lehetőség a gyors válásra. Minden házasság a dicső jövő, és a kellemes percek ígéretével kezdődik, de az igen után itt egy kicsit más lett itt a leányzó fekvése. A megígért gyönyörök helyett rá kellett ébredni, ez a bicikli nem értem teker. Bocsánat ha férfiúi hasonlatokkal élek, de ezen az oldalon ilyennek látom a történéseket, és ne haragudjon senki, ha a női nemet használom fel a fekete özvegy szerepében. Ez a szituáció nemtelen, minden tekintetben, de mindenki egyformán szenvedi. Tehát megtörtént a frigy, és már az igen után rá kellett jönnöm nem ezt a kapcsolatot akartam. Az addig rendben is lenne lakva ismeri meg az ember a másikat, de hogy első nap külön szobában kelljen aludni már rosszat sejtet. És ha még ebből a szobából nincs is átjárásom nekem, /a dugás már nem is kérdés/, csak a másik fél magyarázatát hallom, de a válasz, vagy kérés már nem is ér el oda, az több mint dühítő, egyenesen vérlázító. Az ígéretet szép szó, de a hazugság undorító. Írhatok egy listát arról mivel lettem elcsábítva, még ha kényszerűségből is, de most inkább az eredményeket veszem számba. Csak röviden, és nem teljes listával készültem, mert a váláson forog az agyam, amíg van lehetőségem. Volt egy megtakarításom, amit simán lenyúltak, és ezt a pénzt úgy használták fel, hogy több lett az adósságom, és eltűnt a pénz is. Eddig ha beteg voltam kaptam valami ápolást, most jelenleg magamat kell műteni, ha vissza akarok kerülni az egészségesek közé. Tanulhatnak a gyerekeim szép és jó dolgokat, feltéve ha van elég pénzem ezt biztosítani nekik, az adóimból nem futja, az kell neki. Vállalhatnék további gyereket, ha nem csökkent volna a munkabérem, a munkahelyem, a gyerekvállalási kedvem. Erre kicsit durva az egykulcsos adó mesterének hivatkozása, miszerint ettől leszek fickós. Gondoskodhatok szüleimről, mivel a nyugdíjakat sikerült olyan faszául megvédeni, már szegény nyugdíjasok hideg vízben sem tudnak mosogatni, és nem is nagyon van mit. Kaptam még ehhez egy lehetőséget ami szerint el is húzhatok az országból, miután már lassan minden kapu bezáródik körülöttem ami még itt tartana, hátha sikerül megélnem ebben az országban ahol születtem. Viszont van új alkotmányom, amit nem is tudom minek kellet összedobni, van egy csomó törvény, ami nem is nekem szól, van egy csomó ember, aki velem együtt már tudja elfogyott a vérem amit még kiszívhatnak. Viszont kaptam rengeteg segítséget arra nézve ne hagyjam magam eltemetni. Eddig amibe belefogott a házasság másik fele, az valahogy csak neki volt jó, én csak próbáltam nem kérni ebből a segítségből. Megsegítette az oktatást, erre fűtetlen iskolákat zárnak be, csökken a tanárok fizetése, és a gyerekek tanulási esélye. Rendbe rakta az egészségügyet, csak a betegek közül egyre kevesebben élik túl mire meggyógyulnak, és a dolgozók, orvosok is egyre kevésbé látják értelmét a jelen állapot fenntarthatóságnak mind intézményi, mind emberi szempontból.Elhivatottságból pedig nem lehet megélni, ez tény. Legalábbis annak akinek csak a munkája van, és nem akar sehova tartozni oldalilag. A nyugdíjak nagy része csökken, a munkabérekkel egyetemben, a kompenzáció nevű foltozgatás csak tovább ront a helyzeten. Ha valamire a kormány odafigyel, ott csak káosz, és rombolás lesz, nem beszélve a helyzet vissza fordíthatatlanságáról. Nem akarok a MALÉV-vel példálózni, de egy hete kezdett el odafigyelni rá, és sietett a segítségére, mára már csak feliratokban láthatjuk. És mindehhez még a kedves házastárs még süket dumát is ad, melyben nekem kellene megköszönnöm egyáltalán elfogadott párjának! Van még sok terület amit fel lehetne sorolni, és sok segítség ami nagyon sokba került általában csak nekem, de nem akarom felsorolni őket. A joghoz hiába fordulok, ott is sikerült már ellenem hangolni mindent, mint ahogy lassan már az élet minden területén. Még a szebbik, és okosabbik felemet is próbálja szétválasztani, és egymás ellen fordítani a házastárs, mert szerinte kötelező ma csak az egyiknek lenni. És közben nem felejti el állandóan hangoztatni, mindig a másik a hibás, és ezért szar nekem ez a kapcsolat, hiszen ő tökéletes, mindent jól csinál. Már nem akarom az ígéreteire emlékeztetni, nem akarok vele foglalkozni, csak szabadulni tőle, amíg tudok egyáltalán levegőt venni. Ez nem azt jelenti, simán megússza a segítségeit, csak fontosabb most összehozni az eddig segítetteket, és helyrejönni a kapcsolat után. Ha rendbe jöttem, és nem kell választanom szép vagy okos legyek, hanem lehetek mind a kettő, majd el lehet beszélgetni róla, mit is nem akartam. Most fontosabb a két felem összerakni, és talpra állni.BANDITA.

Címkék: munka fidesz kormány alkotmány malév

A bejegyzés trackback címe:

https://banditapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr674064547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása