A józan eszét használó nem pocsékolja a nyálát egy féregre, főleg nem koptatja miatta egy nyílt levél formájában a klaviatúrát. Most sem teszi. Csak csaponganak a gondolatai a politikai csőcselék világa körül, és semmilyen formában nem kíván az evolúció zsákutcájába jutott véglényre egy halvány szösszenetet sem pazarolni.

Bencsik András elvtárs cselekedetei azonban kiveri a biztosítékot még a seggnyalás magas iskolájában végzettek között is, mert olyan értelmetlenül  kétségbeesettek. Mert Bencsik elvtárs mindig ott van ahol lennie kell szerinte, és mindig azt  mondja ami számára hasznot hoz. Mentes az elvektől, nem ismeri az erkölcs fogalmát, megrekedt a biztos megélhetés számára kényelmes köpönyegforgatásánál. És teszi mindezt szemrebbenés nélkül, világos tekintettel, amelyben a számláló jól láthatóan pörög, és pörög, nem áll meg. Más nincs is a tekintetében. Értelem? Ugyan már! Aki a Fidesz szekerét tolja annak erre nincs szüksége, Bencsik elvtárs pedig most hazai pályán mozog, csak Orbán Viktor seggét kell fényesre nyalnia, és máris azt gondolhatja tényező a közéletben. De Bencsik elvtárs ezt is tovább fejlesztette, ő még előtte is térdel Orbán Viktornak, nehogy lemaradjon valamiről. Az általa képviselt közélet erről szól.

Ja igen, a nyílt levél! Hát az nincs. Csak a harag felgyülemlett ráöntése van egy olyan embernek nevezett valami ellen, akinek tök felesleges bármit is mondani, az az  értelmére nem hat. Be nem látja a cselekedete mélységének az értelmetlenségét, vele vitatkozni képtelenség, másból nem ért, csak ha bevarrja az ember a száját egy kalapáccsal, miután végig járt előtte azzal a a fején. De Bencsik elvtársnál ez is csak üres helyeket találna, esetleg a nyelve lenne útba, ami betölti a fejét. Az meg Bencsik elvtársnál oda csap, ahova Bencsik elvtárs anyagi érdeke kívánja.

Bencsik elvtárs berohant már az Orbán Viktor választási irodába, és népszavazási kérelmet adott be Gyurcsány Ferenc ellen. Gyáva volt a nevet leírni, hát körbeírta, szépen, akkurátusan, ahogy az Orbán Viktornak is megfelel szerinte, mert az majd utal neki ezért némi közpénzt. És fog is, ezt Bencsik elvtárs is tudja, és már előre liheg, remeg, milyen formában kapja ezt meg. Támogatja egy állami vállalat CÖF nevű képződményt, vagy csak hirdet az általa vezetett, senki által nem olvasott újságban. Jó drágán, és sokszor lehetőleg, Bencsik elvtárs ettől elégül ki megfelelően. Demokrata, ez az újság neve. Bencsik elvtárs, ez komoly?

Akkor most miről is kellene szólni egy nyílt levélnek. Hogy Bencsik elvtárs mekkora szemét, kinek képzeli magát, mit is akar akkor most ezzel, ki is ő valójában, meg minek is népszavazás Gyurcsány ellen, mikor Soros György az ellenség. De Bencsik elvtársnak nem kell nyílt levelet írni, mert nem tudja elolvasni, de ha igen, úgy sem érti. Mint most már jó Fideszes gecinek neki is csak habzsolni kell az adófizetők pénzéből rá eső részt, fényesre kell nyalni minden kormány párti hátsót ahol csak lehet, és térdelve élni az életet tátott szájjal hátha arra jár egy kis közpénz, amiből neki is nyelni lehet.

Ide lehetne rakni az életrajzát, lehetne utalni rá, egykor őt is anya szülte, apa nevelte, volt úttörő nyakkendője, párttagkönyve, gerince. Tök kár ezért szólni bármit is. Bencsik elvtárs egy olyan lény aki  megrekedt a fejlődés azon fokán, ahol a saját erőből képtelen érvényesülni, hát oda csapódik ahol nem hal éhen. Egyszer elfogynak az ilyen helyek, de Bencsik elvtárs reménykedik benne ezt elfelejtik neki. Ahogy ő is elfelejt mindent, de nem azért mert hülye, hanem azért mert ezt diktálják az anyagi érdekei. És azt is tudja, Orbán Viktor a hozzá hasonló senkiháziakra építi hatalmát, ameddig csak lehet.

Bencsik elvtárs csak egy fogaskerék, leköpni sem nagyon érdemes, azzal értelmet ad a józan ész a létezésének. Simán el kell taposni, át kell rajta lépni, ha tökös lenne, szemből pofán verni egy kérges tenyérrel, de egyikre sem nagy a lehetőség. Mert Bencsik elvtárs gyáva sz@r, és az is marad. Hát ezért jó a nyílt levél felé. Ezt megússza törés nélkül. Nem a lelkében az nincs neki.