Mindenki értékel, magyaráz,elégedetlenkedik,tüntet, számol, a fejét vakarja, kritizál, dühöng, közben meg éppen a lényeg marad ki a nagy ellenzékiskedésből, és közben zavartalanul folyik a még megmaradt ország lenyúlása. A politika és a gazdaság mindig is összefonódott valamilyen szinten, az egyik tett szívességet a másiknak, és nem is maradt üresen zsebe annak aki közel volt hozzá, de amit most művel a jelenlegi hatalom, az a politikai erő  maradéktalan felhasználása a gazdaság bekebelezésére. Ehhez már minden eszköze adott, ami meg nem, azt éppen az ellenzék nyújta tálcán neki azzal, egyszerűen nem képes az egységes fellépésre ennek a tébolynak a megállítására. Ezzel azért nem fogok össze mert, azzal meg azért nem mert igen, ő meg aztán szóba sem jöhet mert éppen akkor, ott és különben is, nekem van igazam. Ha érti ezt valaki akkor nem is csodálkozom az erőtlenségen amit szembe próbál állítani az ellenzék a jelenlegi hatalommal. Ez már nem a megszegett igéretekről, és a tévedések helyrehozásáról szól, hanem a további jelenlétünkről egy olyan rendszerben, ami már csak nyomokban emlékeztet a többségi akarat lehetséges kifejezésére,és ha nem kapjuk össze magunkat, hosszú időre eljátsszuk még a gyerekeink jövőjét is.

Annyira el voltunk, és vagyunk azzal foglalva, a jelenlegi kormány mit és hogyan rombol szét a saját hatalma megtartása érdekében, arra már nem maradt idő és energia egy kicsit azzal is foglakozzunk mi a fenét lehetne tenni, ennek az ámokfutásnak a megállításáért. Nem egyszerű a dolog, a kormány hazugság gépezete naponta állítja falhoz a józan eszét minden normális embernek, és sajnos sokan vannak akik kétségbe esésükben ha ezeket a hazugságokat hallják, még a maradék reményüket is elveszítik a változtatás lehetőségében, de egy kicsit az ellenzék is rásegít erre a bizonytalanságra az általa elkövetett akár szándékolatlan, akár emberi hülyeségből adódó, de kétségtelenül hátráltató kommunikációjával, és tetteivel.Azokról most inkább hallgatok, akik el is hiszik ezeket a hazugságokat, és továbbra is bíznak a kormány politikájában. Méltán tartja távol az elégedetlen embereket az állásfoglalástól az a tény, az ellenzék nagyon kis lépésekkel közeledik egymás felé, és állandóan megáll ellenőrizgetni a saját erejét, de közben azért nem felejti el kitartani a lábát annak a többi lehetőségnek az útjába,/ hogy azt felbuktatva akadályozza egy kicsit, /nehogy leelőzze már az a nagy helyezkedésben, pedig az talán éppen azért akarja utol érni, segítsen neki.

A hatalomnak vannak nyertesei, és azok el is fognak menni szavazni a jelenlegi állapot fenntartására, nem nagyon lesz olyan gátlásuk, segítsék azokat, akinek a verejtéke és átverése segítségével jutottak előnyös helyzetükbe. Nem fogja őket zavarni, ha közben meg is változtatják az ország státuszát, a benne lakók állapotát, kötődését, nekik annyi lesz a lényeg, legyen aki kitisztítja a medencéjüket, lehetőleg ingyen, esetleg egy kis alamizsnáért, amit még szépen meg is köszöntetnek. Nekünk meg, akik valóban látjuk az eredményeket a hűtönkön, az apadó bankszámlákon, a szűkülő lehetőségeken, nem sok lehetőségünk van a saját sorsunk megváltoztatására, ha nem járunk nyitott szemmel, maradunk lusták, és képtelenek vagyunk a kompromisszumra. Mert még mindig szükség van a magát a jelenlegi hatalommal szemben ellenzékinek tartott emberek kompromisszum készségére, már csak abból a szempontból is, valamilyen bizalommal tekintsünk azon emberekre, akiket be akarunk jutattni a parlamentbe, ahol megváltozhat a jelenlegi helyzetünk. Ezt lehet siettetni az utcán is, de nem ott változnak meg a törvények, és nem ott születnek a döntések. Már leírtam párszor, de még le is fogom sokszor, a jelenlegi, és az újonnan alakuló pártoknak szükségük van egymásra, a jelenlegiek ugye már követtek el hibákat, így nem nagy a bizalom irántuk, az újak meg ha lehet ne kövessék el azokat, és odafigyelve egymásra, van esélyünk visszatérni a normális kerékvágás felé, ahogy a demokráciát próbáljuk értelmezni a korábban tanultak alapján.

Ha nem közelednek egymáshoz az álláspontok, és a régi-új arcok, emberek, hitelességek, akkor bizony megette a fene az egészet. Csányi zavartalanul szerzi be az újabb részeit a birodalmának, Pintér is marad mint adócsaló a kormányban és felügyeli a belügyeket, meg leszámol a hatalom ellenzékével, Simicska-Nyerges csapat továbbra is kapja a közpénzek rájuk esőnek tartott jelentős részét,Orbán is megkapja a további hegyeit a feleségének,  Matolcsy meg még talál ki újabb adókat ezeknek a lenyúlásoknak a finanszírozására, és még lehetne sorolni  a haverok, támogatók véges sorát, akik egy ország maradék gazdasági erejét állítják a saját érdekeik szolgálatába. Ehhez még ha hozzávesszük a többi magát politikusnak nevezett idióta asszisztálását, akik ezt elősegítik a gombnyomogatással, és forint döntögető nyilatkozataikkal, valamint arrogáns lenézésükkel, akkor jobb ha valóban máris kitesszük a fehár zászlót, és elfelejtjük magunkat a következő pár nemzedékre. Valahogy nekem ehhez nincs kedvem. BANDITA.