Rendkívül jól jellemzi a nemzet pocakos focihuszárának a jellemét az őt ért kritikára adott válasz. Ilyenkor mindig remegve lekushad tündérország kolbászból font kerítése mögé, és onnan visítozik vissza a nagyvilág felé. Nem odaáll a vélemény elé, és szemébe mondja: “nem vagyok diktátor”, hanem előhúzza a nagy nemzeti függetlenség kártyát, és ezen keresztül próbálja meg visszaverni a személyét ért valós tények megállapítását. Ilyeneket mond pofátlan módon ilyenkor, hogy esküt tettem az alkotmányra, amelyet már ötször módosítottam. Meg a jog tiszta talaján kell megküzdeni a vádakkal. Mert ugye az országban annyira tiszta a jog, hogy visszamenőleges, személyre szabott, és korlátozott. Ez végül is Orbán Viktornak a hazai pálya. de ezen túl még stadionnyi gátlástalansággal próbálja a személyét ért nem éppen hízelgő jelzőket az egész országra kiterjeszteni, mintha az vele azonos lenne, és ő is bele tartozna.

Pedig már többször elmondták neki, és le is írták számára a következő megállapítást. Nem az országgal van a baja a világnak, hanem csak annak kormányával. Nyerhetett akár mennyi választást is itthon, akár mekkora fölénnyel is, az csak a parlamentben biztosítja Orbán Viktor számára a hatalmat. Nem uralkodója ő az országnak, és az ország nem az övé, bárhogyan is szeretné. Azt nem alakíthatja át a saját kedve szerint, abban nem törvénykezhet a maga akarata szerint, és főleg nem a maga javára. Pedig a törvénykezésen nagyon is meglátszik Orbán Viktor milyen országot is szeretne magának.Legyen az választási, adóügyi, munkajogi szabályozás, legyen az a piacra befolyást bíróan részrehajlóan megalkotott, legyen az visszamenőlegesen korlátozó, mindig az a vége, Orbán Viktor és bandája jól jár, az ország nagyobb része pedig megszívja.

De a jellemtelenségben Orbán Viktornak már nagy gyakorlata van, és a politika ehhez neki megfelelő pálya. Neki az adott szó nem jelent semmit, az ígéret betartása nem jellemző rá. Van egy furcsa képzelete a világról, ami megrekedt a múlt század közepén, ahol az ilyen becstelen magatartással, amiből neki is van bőven, komoly vagyont lehetett felhalmozni a maga számára egy politikai vezetőnek. Ezt neki is sikerült megvalósítani, vagyona mára már számottevő a határokon belül, és valószínűleg azon kívül is. Ehhez mérten csekély az az ár, amit az ország elszigetelődése jelent. Az sem jelent számára semmit, ma már oda ért az országgal foglalkozó világpolitika, nem veszik komolyan az ország vezetését. Ha meg is kell őket hívni valahova elzárják az értékes órákat, lakásokat, közbeszerzéseket, mert tudja már az egész világ, ezek a fiúk, és honanyák bizony lopnak. És pofátlanul hazudnak is, de ez evolúciós eredmény náluk. Ezért is mellőzi a világ értelmes része a személyes találkozók erőltetését tündérország vezetésével,, elég nekik ha nagy társaságban összefutnak Orbán Viktorral, vagy a bandájával. Még ilyenkor is megnézik a kézfogás után az ujjaikat, és a családi ezüstöt, a magánnyugdíjról már nem is beszélve.

Régen elmúlt már az az idő, mikor egy választott vezető elsőnek merte magát gondolni az egyenlők között. Az is régen volt, mikor egy politikai vezető arra használta fel a hatalmát, azt sokáig megtarthassa, abból ne lehessen őt elűzni. Az is régen volt, mikor egy vezető az országot érintő döntésről, vagy annak hatásairól kizárólag egyes szám első személyben volt hajlandó beszélni, és csak annak függvényében tudott cselekedni, ha az egybeesett a saját érdekeivel. Na ezek voltak a diktátorok, és szépen agyon is lettek lőve a felismerés után pár évvel, még a szó szoros értelmében is.

Orbán Viktor azonban a mai értelemben nem nagyon lehet diktátor. Jó, sokat lop a közpénzből, igyekszik az ország gazdasági hatalmát az őt támogatók között felosztani. Szeretne uralkodni minden felett, szeretné ha az okos emberek nem ismernék fel a valódi énjét, ezért nem is akarja őket oktatni nagyon. Szeretné az ország lakossága felé csak a jót előadni, ehhez még a médiát is a maga szolgálatába tudja állítani, csak engedni kell ott hazugságot szabadon áramolni. Szereti magát nagyon népszerűnek feltüntetni, ezért még fizetni is hajlandó. Szeretné ha mindenki szeretné, és savat locsolna az ellene tiltakozó arcába. Szeretne a várba költözni, de sokan meg azt szeretnék ha közben a Dunába fulladna. Orbán Viktor csak egy piti kis tolvaj, aki a hatalmát a maga, és az őt kiszolgálók javára használja fel, készpénzesített formában. Ad hozzá mindig ellenséget, és ad hozzá mindig jó sok hazugságot Még a tulajdon szavazóit is képes simán átvágni ennek érdekében, nekik is mindig szolgáltat okot a cselekedetei megmagyarázáshoz. Eddig azok közül is sokan bevették ezt, de mára már kicsit másként látják azok is a Orbán Viktor világát. Rájöttek, tőlük is szépen elveszi a jövőt, a magánynyugdíjat, az orvosi ellátást, az oktatást, és az esélyt a jobb életre. Cserébe kapnak Mészáros Lőrincet, Rogán lakóparkot, Lázár gyerekeket, Kósa úti beszámolót, és Kövér László gutaütését az uniós zászló láttán. Megtudják, hogy a NAV nem beszél angolul, és az internet is adó alá esik. És szépen ráébred az ország, nem tud annyit adózni, amennyit Orbán Viktor be tudna közgépesíteni. Pedig folytatja a programja szerint. BANDITA.

Címkék: függetlenség tolvaj szenátor Orbán Viktor

A bejegyzés trackback címe:

https://banditapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr506960425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása