" De most komolyan! Miért nem mondod már ki egyszer végre, csak egy nagy teher vagyunk a számodra, és dögöljünk már meg?
Viktor! Ezt az emelést biztos jól átgondoltad? Mert mikor én ezt meghallottam, arra gondoltam, nagyon nehéz volt ezt kipréselni magadból, és ennyi pénzt elvenni a stadionoktól, Rogánoktól, gázszerelőktől, alkotmányos költségből. Látszott is rajtad mennyire szenvedsz, én meg közben a kedves jó édes anyádra gondoltam, miután visszaállt a vérnyomásom a közel normális értékhez.
Viktor! Öregek vagyunk, nem hülyék! Inkább ne adj nekünk semmit egy élet ledolgozott munkája után, fordulj fel tőle azzal együtt amit rajtunk eddig is megspóroltál. Van értelme felsorolni miért is megalázó az az emelés amit te elégnek gondolsz nekünk, akik egész életünkben bérből és fizetésből éltünk?
Viktor! Szerintem veled nem lehet erről beszélni, mert félsz a valóságtól, és nem mersz vele szembenézni. De azért azt tudnod kell, a mai nyugdíjasok elég nagy százaléka számára ez az emelés vérlázító, vele egy nemzedék nagy részét köpöd szembe, akik pedig tisztességgel ledolgozták az életüket. Nem úgy, mint Te!
Viktor! Tudjuk mi az infláció. Tudjuk milyen jól teljesít az ország, Tudjuk milyen sokat tettél és folyamatosan teszel azért, mást mondj a mindennapok nehézségeiről nekünk, akik azt mindennap megéljük. Látjuk a dolgozni induló gyerekeink szemében a nehéz harcot a megélhetésért, ami szerinted nem is létezik. Látjuk az unokáink okos fejét hogy igyekszel mindenféle hülyeséggel megtömni, számukra az oktatást egyre nehezebbe, a megszerezhető tudást egyre drágábbá tenni. Tudjuk, ha megbetegszünk a kórházba vinnünk kell magunkkal gyógyszert, orvost, nővért, ha sorra kerülünk a várólistán, ami qrva hosszú már egy olyan embernek, akinek több van a háta mögött, mint előtte.
Viktor! Látjuk a saját lábon álló családodat, de látjuk a kenyér árát is boltban, ahova naponta járunk. És megnézzük a hús drágulását is, ha már annyit segítettél abban, az szinte elérhetetlen legyen sokunk számára. Tapsolunk Mészáros Lőrinc sikereinek, örülünk neki melletted ilyen emberek sikert sikerre halmozva gyűjtögetik számodra a vagyont. Tudjuk ám te nem is ismered az illetőt, semmi közöd hozzá, de azért még egyszer elmondom. Öregek vagyunk, nem hülyék.
Viktor! Tudjuk milyen országot építettünk! Tudjuk nem sikerült tökéletesre, de igyekeztünk a lehető legjobbat kihozni magunkból, és azt örökül hagyni a következő generációnak. Majd ők kijavítják a hibákat, építik tovább a maguk, és a gyerekeik boldogulására. De jöttél te, és szétbarmoltad az egészet. Vittél mindent ami érték volt, romboltad ami akadályozott ebben. Azt is tudjuk ebben a folyamatban nem voltál magadban, és mindnek mi fizetjük a helikopterezését, a médiabirodalmát. Már tudjuk ki az a mindenki, aki annyit ér, amennyije van. Hetente halljuk tőle a sima modorban előadott hazudozás magas iskoláját, és még nem fordult ki a gyomrunk. Még.
Viktor! Miért nem lövetsz le egyszerűen bennünket? Vagy még jobb és nem annyira durva. Miért nem küldesz ránk is kopasz, kigyúrt szarházikat, akik megkérdeznék a véleményünket? Az nem lenne olyan feltűnő, és neked sem kellene félni a következményektől. Polt Péter barátod és szotyitársad simán kimosna abból amit velünk cselekszel, ahogy azt már számtalanszor megtette neked sima szívességként.
Viktor! Köszönjük a kegyet, amit gyakorolsz velünk, de tudjuk, mi csak útban vagyunk neked. Rólunk gondoskodni kell, mi már nem termelünk az országnak jövedelmet. Nem vagyunk ezzel egyedül, tudjuk mennyire nem bírod a gyengéket, az elesetteket, azokat, akik a te felfogásod szerint csak viszik az állami pénzt, így abból kevesebb jut neked, amit hazahordhatsz a kisvasutadon. Neked persze az is van, és még meg is hosszabbítod ha támadják. Nekünk meg jegyet kell rá vennünk, ha utazni akarunk rajta. Már ha engeded, és nem tiltasz ki onnan bennünket, ne lássa a világ kit is nem hagysz az út szélén. Majd mi megássuk a sírunk a nagy keresztényi szeretetben, velünk ne legyen gondod. Nem csúfítjuk szép tündérország árokpartját, ezzel az emeléssel lapátot adtál a kezünkbe.
Viktor! Jóságodat nem győzzük elégszer megköszönni. Még egyszer elmondom neked, öregek vagyunk, nem hülyék. Még élünk, és bárhogy is nem szeretnéd, itt vagyunk. És nem felejtünk. Nem felejtjük el ahogy bánsz velünk, amit gondolsz rólunk, amit teszel velünk. És az országgal. Vissza fogjuk neked adni amit kaptunk tőled. És vissza fogjuk venni amit elloptál tőlünk, és a gyerekeinktől. Ne gondold azt, neked bármit meg lehet tenni, mert rajtad kívül nincs más út. A józan ész egyszer csak orrba vág, és magad is megfogsz lepődni az mire képes, bárhogy is igyekszel ellene beszélni a magad érdekében."
BANDITA.
