Igen, kivettem a cégemből majdnem kétmilliárdot. És? Akkor most mi van? Lehet felháborodni, lehet támadni, a lóvé a zsebben van, ti meg bunkók bekaphatjátok. Most én vagyok a nyerő, én kapom a lét, nekem áll a zászló. Majdnem belehaltam a röhögésbe, mikor legutóbb is elfelejtettem majd egymilliárdot bevallani. Mert nekem ezt is lehet, és nem lesz semmi bajom. Orbán Viktor a barátom, és nem hagyja hogy bántsanak. Még szép hogy nem, nálam van a pénze nagy része. De a hűségem ebben az évben már ki lett fizetve.
Nem volt ez mindig így, de jó helyre születtem. Pont a mostani miniszterelnök közelébe. Még régen, mikor én is azokat a qrva gázcsöveket szereltem, és Viktor is ellenzékben volt, de már szépen gyarapodott, kellett neki egy megbízható ember. Nem vagyok nagyon tehetséges a melóban, a gázszerelésből biztos éhen haltam volna, de Viktor tudta mennyire megbízható vagyok. Már régóta együtt köpködtük a szotyit a meccseken, és saját stadionról álmodtunk. Tudtuk, egyszer meglesz. És nem is akármilyen. És ne is akárhol. Itt a kis falunkban, ahol régen még legelő volt, pont itt lesz. És Viktor háza mellett. Már ezt is tudtuk. Előre vigyorogtunk azon, mit szólnak majd az emberek, de Viktor szerint szarjuk le a véleményüket. Ha ő lesz hatalmon az embereknek csak annyi lesz a dolga elhiggyenek neki mindent, és adózzanak szépen a kasszába. Majd mi meg szépen kiszedjük onnan a nekünk járó részt. Így is lett.
Na jó, az elején volt némi balhé, a falu nem akart engem polgármesternek. De Viktor ezt is megoldotta, kirúgta az elődöm mert valamilyen adótartozása volt. Nekem is volt, de Ildikó megoldotta. Utána szépen meggyúrtuk a falusiakat, és máris én lettem a főnök. Kinyílt a világ. Szépen elkezdtünk építkezni. Nekem közöm nem volt hozzá, egy talicskát nem tudok eltolni annyira hülye vagyok az egészhez, de Viktor mondta, most az építőiparban kell szétlopni magunkat. Ekkor még Lajos a barátja volt, neki is erről a területről nyomott százmilliárdokat. De nekem is jutott elég, és persze ő is szépen keresett. Ja, mert mindenki azt hiszi, ez a pénz kizárólag az enyém. Hülyék ezek, csak nem forognak.
Közben szépen a nevemre íratott egy csomó földet is. Azt mondta, Anikó nevén már annyi van, nem győzi eltüntetni. Lajosnak is adott, de nekem is jutott. Most mit kellett volna csinálnom? Persze hogy bevállaltam. Ha a támogatás csak erre van, akkor ebből kell pénzt csinálni. Meg a sertésből. Pedig hogy utálom még a szagukat is. De ha erre adnak pénzt, akkor ez is kell. De sokat nevettünk Viktorral mikor ezt elterveztük. Közpénzből épült, uniós támogatást kap, nekünk csak számolni kell a végösszeget. És zsebre vágni a hasznot. Sosem értettem mikor Viktor a melóról beszél, neki sincs hozzá semmi köze, de nekem még annyi sem. De elmagyarázta a lényeget, hogy ez csak olyan mesebeszéd. Jót röhögtünk rajta utána. Én nem nagyon értettem a lényegét, de azért vele nevettem.
Pont jókor veszett össze a Lajossal. Pedig mennyi lóvét tolt neki. De nincs semmi baj, most felém jön a nagy zseton. Meg persze felé is, mert ahogy mondta, Lajostól már nem kap semmit. Na mindegy. Eddig is csatornáztam már párat, mondjuk elég szarul sikerült, de kifizették. Meg építettem is már pár dolgot, csak nem tudom hogy mit, de most is ehhez adom a nevem. Nem is ez a lényeg, hanem a haszon eltüntetése. Viktor mindig mondja a számlaszámot, és meg küldöm oda a lét. Nem vagyok hülye, ezt meg tudom csinálni.
A legjobb az az egészben, mikor azt mondta, Lőri, Te inkább ne nyilatkozz senkinek, nem áll jól neked. Pedig nagyon jól tudnám csinálni, csak ne lennének közben kérdések. Legutóbb is olyan szépen előadtam a szorgalom, meg a tehetség dumát, és a végén odaszúrtam a jó istent is. Nem is értem miért nem tetszett ez Viktornak. De ha ő így akarja, akkor legyen így. Majd nem beszélek, inkább veszek még egy kocsit magamnak.
Összességében nem értem az irigyeimet. Mások gürcölnek, idegeskednek, éjjel nappal hajtanak, nekem csak szólni kell Viktornak, és máris jön a lóvé. Máskor meg ő szól, mit kell csinálnom, és megint csak jön a haszon. Hát tehetek én róla, mindig nyerek a pályázatokon? És mindig pont a megfelelőre pályázok? Ehhez is tehetség kell, és sok szorgalom. Mert azért nekem mind a kettő van, azt mondta Viktor, és én hiszek neki. Bár néha nem tudom miről beszél mikor ilyeneket mond. Végül is elég nehéz amit csinálok, és meg is érdemlem érte a kapott jutalmat. De ez nem is jutalom, ez jár nekem, hiszen mindig nyerek. Lassan megyek, át kell utaljak némi pénzt valakinek, akiről nem beszélhetek. Jó mi? Ezt is meg tudom csinálni. Vagy csináltatni. BANDITA.