Azért azt milyen jól kitaláltam ennek a végtelenül hiszékeny országnak, mondja azt a kedves barátom, akit nevezzünk Orbán Viktornak, ő aztán nem is ismer engem. És apám be is vették kanyar nélkül. Hiába na, még mindig működik az a zseni agyam, ha el kell adni egy jól felépített hazugságot. Ezért szeret engem Viktor barátom, mert ő a barátom, ezt nem tagadom le, csak ha kérdezik.

Még régen, nagyon régen, mikor nem volt Gucci táskám, több millás ruhatáram, nagy autóm, vagy inkább autóim, mikor még nem tudtam több tízezres borravalót adni egy üveg vodkáért, én is egyszerű ember voltam. Iskolába nem szerettem járni, de ennek most inkább hagy keressék a nyomát, addig is elvan ezzel a honi média. Ott van a Schmitt Pál doktorija mellett, de ez államtitok. Na szóval, mikor még azt a buzi koronát pakolásztam, amiről csináltak is velem egy nagy interjút, már akkor is tudtam, ezt a cuccot egyszer én rakom Viktor fejére. Persze akkor még ő ezt nem tudta, de lassan és biztosan a tudtára hoztam. Szép apródonként beigazoltam neki, mekkora zseni vagyok, és nem tud engem nélkülözni ha hatalmat akar. Ő azt akart, meg stadiont, meg sok, sok pénzt, nekem elég lett a fényűző élet.

Minden a nem megszorítással kezdődött. Vagyis nem, az egymillió munkahellyel. Apám-mondtam Viktornak,-ha ezt beveszik, miénk a pálya. És bevették. Kétharmad. Korlátlan közpénz. Kánaán. Na ekkor jött a fülkeforradalom, meg a nem megszorítás. Öreg. Ezek elhitték, mit elhitték, meg is védték annak az idióta Matolcsynak minden elme roggyant költségvetését. Kanyar nélkül bevette az a sok hülye, nem emelünk adót, sőt, csökkentjük azt. Persze mi Viktorral, meg a kis Tónival, és azzal a seggnyaló Lázárral hülyére röhögtük magunkat ennyi böszmeség láttán. Már akkor tudtuk mikor még meg sem csináltuk, ha azt mondjuk a bankok, és a multik fizetnek az emberek helyett, azok ezt el is fogják hinni. Na jó, nem mindenki, de azok éppen elegen lesznek, akik ránk fognak szavazni. Persze nem a bankok fizettek, szépen rátolták a választóra. De az emberek még Békemenetet is szerveztek. Miattunk. Na persze ezt is én találtam ki, és nem is került sokba. Fuldokoltunk a röhögéstől. Előtte volt a magánnyugdíj megvédése is. Öregem, na az mennyi lóvé volt. Alig győztem a számlaszámokat gyártani. És még azt is elhitték, megvédjük. Majd pont Gabika. Ez tényleg hihetetlen volt, de működött.

Nekem köszönhető a szocialista kormányok a hibásak nevű projekt. Meg a kommunistázás. Emlékszem, ültünk a Vajna Timi férjével egy bárban, szegény ember már bóbiskolt. Ránéztem, és megsajnáltam. Ekkor találtam ki a magyar rambót, aki a komcsik ellen harcol. A vén fasz ebből semmit nem vett észre, de azért a casinókat neki rendeztem le. Viktor úgyis elvolt a stadionokkal, meg a Lőrincnek tolt lóvéval, Lázárnak ott volt a dohány biznisz, Tóni meg a belvárosi ingatlanokkal csencselt. Jó, nekem mindenhonnan jött a lé, de azért a kis szerencsejáték pénz is elfért a többi mellett. És Timi is hálás volt. Az öreg meg sosem tudja meg.

És ott volt a csodafegyver. A rezsicsökkentés. Na az aztán nagy volt. Már annyi adót nyomtunk le az emberek torkán, kezdtek bennünket nem szeretni. És ekkor jött a lehetőség. Csökkent mindennek az ára a beszerzés során, és csak annyit kellett mondani, ezt is nekünk köszönhetik. Már a kormánynak. Meg a Viktornak. Láttátok volna azt a sok párás szemet a meghatottságtól. Nem érdekelte őket mennyit szedtünk el tőlük addig, ezért a kis koncért nagyon hálásak voltak. A legjobb meg az volt az egészben, ezt is nekik, mármint az embereknek kellett fizetni, mert azért volt ott némi veszteség. De megérte. Simán elhitettük még a szabadságharcos dumát is velük, meg azt is, ezért nagyon keményen meg kell harcolnia a kormánynak. És jöttek az eszüket nem használó emberek szavazni, és újra nyertünk.

Mostanában egy kicsit rosszabbul megy az üzlet. De semmi baj, van még lóvé. Gyuri a bankban tolja szépen a közösből a működéshez szükséges lét. Ez is nekem köszönhető, de Gyuri mindig is jól oszt vissza. A netadó kicsit el lett baszva, de sikerült bosszút állni az útdíjjal. És még több is bejött belőle. De valahogy mostanában nem az igazi. A sok okos már engem keres, és elég nehéz bujkálnom. Meg utálok is. Lássák az emberek, ebben az országban mennyi mindent el lehet érni, csak a megfelelő embert kell támogatni. Még nem tudtam akkorát hazudni, amit be nem vettek volna. Most is el kell hinniük, Viktor nem ismer engem, és akkor minden mehet tovább. Sokat tépelődtünk ezen a problémán, de Viktor megnyugtatott. Árpika, elhiszik, csak szemrebbenés nélkül kell mondani, ahogy tanítottad. És ha nem is hiszik el, majd elfelejtik három nap múlva. Te nem is létezel. BANDITA