"Első körben sajnálattal közlöm veled azon szomorú hírt, még élek. Na nem megélek ebből az általad olyan nehezen kiizzadt ellátásból, és ezt nem is neked köszönöm meg számomra egyáltalán nem kedves Orbán Viktor, de azért még létezem. Biztos nehéz volt számodra elfogadni magát kizárólag azt a tényt, ebben az évben is kénytelen vagy a hozzám hasonló nem munkából megélők számára némi koncot lökni a számodra olyan fontos területek terhére. Belegondoltam magába a helyzetedbe ebben az esetben, ami neked biztos sok álmatlan éjszakát okozott, és nagyon elszégyelltem magam helyetted. Örömmel közlöm azonban veled az a számomra már világos álláspontot, számomra ezen összeg, és annak emelése már nem oszt, és szoroz semmit. Az normális élethez kevés, tőled elvenni meg nem akarom, így van szerencsém közölni veled, tartsd meg magadnak nyugodtan akár az egészet, de az emelést az biztos visszakapod valamilyen formában. Költsd azt el nyugodtan a számodra annyira fontos saját magadra.
Nem venném a lelkemre ha miattam bármilyen kárt is szenvedne a nemzeti kereszténység tündérországa. Nem a saját hibámból lettem rokkant annyi ledolgozott év után, de ez nem jelenti számomra ezen állapot általad való megértésnek a szükségességét. Te csak folytasd a megkezdett utad a magad érdekében, velem nem kell törődnöd. Építsd a stadionokat, azok olyan szépen emelkednek a maguk ürességével szerte az ország városaiban. Ne zavarjon közben téged olyan apróság ami számomra nyilvánvalóan megoldás lenne, egy ilyen építmény árából több ezer sorstársam éves ellátását meg lehetne oldani. Ez akár azt is jelentheti meggyógyulhatnak közülük sokan, és élhetnének emberhez méltóan, akár munkából is. Azt is tudom ez nem lehet szempont számodra, mikor annyi más dolog köti le a figyelmed a nagy társadalmi közvagyon szétosztogatása közben. Mert azért figyelem a megjelenő híreket, és sajnálattal közlöm veled Orbán Viktor, nem csak a közmédiából tájékozódom, ami szerintem számomra inkább félretájékozódás lenne. Nem jut itt manapság az éhező gyerekekre sem ahol a felnőtt nem dolgozik emberhez méltó körülmények között, hiszen te csak az általad annyira hangoztatott munkából megélők adókedvezményét emlegeted mindig példaként. És aki nem dolgozik, de szeretne? Ja, annak ott van az a sok százezer közmunka, ahol az én ellátásomból kevesebbért tengetik a mindennapokat a bele kényszerítettek. Ahogy én látom ők inkább munkanélküliek, de neked így jobban megéri éhen fagyasztani őket, mint rendes munkát biztosítani a számukra. Azt mondjuk nem nagyon tudsz teremteni azzal ahogy az országot kormányzod, de neked ez nem is szempont. Meg így nem segélyt kell nekik adnod, és lehet velük a foglalkoztatási számokat is nagyon szépen meghamisítani.
De ez csak az egyik olyan terület, ahol nem szeretném az élősködésemmel hátráltatni a fejlődést. Ott van mindjárt a stadionépítésen kívül a Várba költözésed. Az biztos nagyon fontos, és majd szépen is fog mutatni ha kinézel az új irodád ablakából. Az a pár milliárd forint amit erre szánsz nagyon jó helyre fog kerülni a te szempontodból. Onnan letekinthetsz majd a népedre, és felette állónak érezheted magad. Mert neked bejött az élet.
De ezek csak olyan dolgok, amelyek nagy összefüggésben nézik a rám költött ellátás értelmetlenségét. Végül is ez nem nyugdíj, csak rehabilitációs járadék, a gyógyulás esélye nélkül. Bármikor elvehető, csak egy jogszabályt kell hozzá átírni. És abban nagyon jó vagy. Az én személyem ebben az esetben tényleg nem számít semmit számodra, tedd meg nyugodtan, ne legyen miattam lelkifurdalásod. Van körülötted elég ember, aki sokkal fontosabb számodra, inkább azokat helyezed előtérbe helyettem. Tudod kik ők, de inkább megemlítek közülük néhányt. Ott van mindjárt a hatalmadat biztosító kétharmad megfelelő ellátása, meg a belőle kiesettek kárpótlása. Az a harminc százalék emelés a minisztériumokban biztos jobb helyre kerül, mint az én rántott levesem másnapi megmelegítése közben keletkező rezsicsökkentés rám nézve hatalmas megtakarítása. De az olyan emberek számára alapított állami cégekben megszerezhető magas jövedelem is biztos fontos azoknak, akik már nem részei a hatalmadnak, de olyan szépen elmondták a havi negyvenhétezerből meg lehet élni dumát, ennyit igazán megérdemelnek. És akkor a személyes vagyonod kezelésében részt vevőkről már ne is beszéljünk. Számukra is fontos a napi közbeszerzés felülszámlázása, meg a repülőtér építése a stadionod mellé az egyre szebb faludban. De akkor még nem említettem a belváros eladásából keletkező pelenkatartó táska összegét, az annyit és mindenki amennyije van minisztered gyermekeinek az ingatlanvásárlását. Vagy a jövedelem nélküli tanácsadód körülményeit már el sem kezdem emlegetni. Ezek a fontos emberi értékek számodra, nem az én normális élethez való jogom. Még sok mindent szeretnék neked írni, amit elmondanák nagyon szívesen élő szóval is, ha lennél annyira férfi, egyáltalán meg mernéd hallani. De neked ez nem fontos, ehhez gyáva vagy, ahogy én sem számítok neked semmit sem, ebben viszont nagyon bátor, ezt már nekem bebizonyítottad. Azt hiszem ezzel be is zárom soraim értelmetlenségét, amelyben a józan eszedre igyekszem hatni. Neked olyan nincs, nálad csak a hatalom, és az ebből megszerezhető anyagi javak számítanak. Szép lassan fulladj bele, ahogy azt nekem szánod." BANDITA.
