Nem gyengén bicskanyitogató a nemzet sportolói kiválasztásába alig burkoltan beleszóló politikai nyomás a parlamenti kétharmadot birtokló párt részéről. A hatalmon levő kormánypárt amikor csak lehet szembeköpi az országnak azt a részét, aki szerint talán van még egy határ, amit az még nem mer átlépni. Az azonban mindig megcáfolja ezt, és fennen mutogatja azon képességét, miszerint neki ezt is meg lehet tenni, mert így akarja. Ezt a fajta politikai pofátlanságot nem tanítják sehol, erre születni kell, és az alkalmazásban sem kötelező semmilyen szerénység.
A Fidesz, és annak első számú, és egyetlen vezetője mindig kimutatja, rá nem hatnak a kötelező érvényű erkölcsi normák. Ezt az elvet kötelezővé is tette a szűkebb környezetében a nemzet pocakos focihuszára, és a követői hűen utánozzák is minden esetben az akár még megmagyarázhatatlannak is tűnő cselekedetek kidumálásában. Meg azért némi bosszú is vezérli Orbán Viktor némely döntését is, főleg ha nagy felháborodást kelt az. Neki még az ország nagyobb része se merjen ellent mondani, vagy ha mégis, akkor ad neki egy tökönrúgást a válaszában.
Nem kell messzire menni az időben a közéletet józan ésszel követőnek Orbán Viktor bosszújának a megtalálásában. Az internetadó eltörlése komoly erőfeszítésébe került, és azt nem is nagyon tudja megemészteni akarnok jelleme. Ezért is talált ki pár új adófajtát a tartalékból, ami még a nevezett adótól is többe fog majd kerülni tündérország népének. Megemelt pár előző adófajtát, kitalált néhány újabbat, és már módosított is némelyiken, mert ugye ezek nem megszorítások. Ezért is veszni hagyni látszatott a nagy ellenállást kiváltó adófajtát, de azért benne levő aprópénzért még lehajolt. Konzultálni óhajtott róla szeretett népével, és ennek élére a netadót korábban lecsürhéző Tompikát szemelte ki. Nesze neked kedves népem, itt a megfelelő ember erre.
A NAV botrányban sem visszakozott egy percig sem. Fecnizett, jogállamról beszélt, vizsgálatot helyezett kilátásba. Szembenézni a korrupciós ténnyel érintettként nehéz is lenne neki, irányítójaként pedig lehetetlen. De azért megmutatta az ország népének, neki ilyenkor még ahhoz is van pofája, lebattyogjon szülőhelyére, és a stadionja mellett felavasson ott magának két állattartó telepet. Nagyon elvakult elmeroggyantnak kell lenni valakinek ahhoz, ne vegye észre a cselekedet mögött a saját birtok bemutatását, amihez nem kevés közpénz és egyéb uniós forrás lett felhasználva. Persze ez gondosan el lett rejtve, legalábbis a hozzáadott magyarázat szerint.
És most itt van a nemzet sportolója választás. Jobb lett volna ezt egyből a Fidesz sportolója választásnak nevezni. Bukott doktor Schmitt Pál elévülhetetlen érdemeket szerzett a Fidesz törvénygyártási hosszútávfutása során. Senki nem lett volna képes gondolkodás nélkül aláírni annyit abból, amennyit Pali bácsi megtett. Csak elé kellett rakni, megmutatni, figyelni a helyes aláírásra, ami itt sikerült is neki, és máris törvényesített volt a jogfosztás, a jogos lopás, a visszamenőleges törvény. Nagy pofon volt Orbán Viktor számára, mikor kiderült öreg köpönyegforgatójáról, csapatjátékban szerezte meg a doktori címét. Pali bácsi adta a maga nevét a címhez, a mögötte levő tudást, és a munkát pedig mástól hozta hozzá. Viszont Orbán Viktor nem felejtkezik el senkiről, aki neki segít a hatalomban maradásban. Arról gondoskodik, azt megvédi, belőle külügyminisztert csinál, trafikot, földet kap. Ha meg közben ezzel még az országnak is az orra alá dörzsölheti a hatalmát, azt kéjes örömmel megteszi.
A sport mindig is a szorgalomról, a kitartásról, a felkészültségről szólt, a benne elért eredmények nem maguktól születtek. A sportolók eredményeit nem lehet kétségbe vonni, azok elérésében mindig tisztességes, és becsületesen alázatos munkára volt szükség. A nagyon nagy többség így is viselkedik. Vannak azonban sportolók, akik későbbi cselekedeteikkel méltatlanná válnak bármilyen cím viselésére, arra szégyent hoznak. Olyan is van, aki bűncselekményt követ el, és ezzel nullázza le az addigi eredményeit. Az viseli is következményeit élete végéig.
És van Pali bácsi. Aki politikai tőkére változtatta a sportban elért eredményeit, és tette ezt éppen azon az oldalon, ahol úgy érezte az jobban fizet. Ilyen is van még persze szerte a világban. Olyan azonban kevés van akiről kiderült, a sportolói normák ellenében csalt a mindennapi közéletben, de ez nem nagyon érdekli. Abból is kevés van, aki miután nyilvánosan megszégyenül, azt még ki is kéri magának tettetett felháborodással. Az is ritkán fordul elő, ilyenkor bárki is tesz egy ígéretet, például visszaszerzi a doktori címét, és ezzel a vélt becsületét, de azt esze ágában sincs betartani a későbbiekben. Normális esetben olyan is kevés van a fejlett világban, ilyen embernek az állam adjon bőséges kárpótlást, és az meg még el is fogadja ezt. Csak a neki járó házról mond le nehezen, mert szerinte ami jár, az jár. És olyan is kevés van a világon, aki ennyi blama után még igényt tart további megtisztelő címre magának, és az ezért járó lóvét is zsebre rakja. Hiába na, Pali bácsi jobban teljesít, mert álamfő volt. És a Fidesz álamfője, ezt nem egyedül kell cipelnie magával. BANDITA.
