Reklámadó. Selmeczy Gabika olyan elbűvölő vicsorítással intette meg a kereskedelmi csatornák hírműsorait a szokásos butuska stílusában, amiben azért benne volt mind az előzmény bírálata, és a következmény kétséget nem hagyó ígérete is egyszerre. Név szerinti említéssel fejezte ki nem tetszését a két kereskedelmi csatorna irányában tett megjegyzéssel a kormánypárt nevében persze, mely szerint figyelemmel fogják kísérni a hírműsorokat, és ha az nem tetszik a kormánynak akkor bizony kénytelenek lesznek a tervezett reklámadót bevezetni kizárólag miattuk, ha a szép szóból nem értenek. Ezzel végül is sikeres beléjük igyekszik a kormánypárt fojtani a szót annak ígéretével, meg lesznek fosztva az egyetlen bevételi forrástól ami lehetővé teszi a működésüket.

Már régóta idegesíti Orbán Viktort a média azon része ami nem áll az ellenőrzése alatt. Több esetben igyekezett már az EU magasságában is véget vetni annak a függetlenségnek amivel a kereskedelmi csatornák igyekeztek a nézőik elé tárni az objektív valóságot. Ezt is úgy igyekezett megoldani mintha ellenség lenne a két kereskedelmi adó, de főleg a tulajdonosokkal volt baja akiknek végül is nem tetszett az a fajta megoldás amivel a kormány kísérletezik az eltolcsys gazdaságpolitika miatt ami mindig mással igyekszik megfizettetni a tévedései árát, de közben a felelősséget is igyekszik rájuk tolni ha már nem tud megoldást szolgáltatni mivel annyira hülye az egészhez, mint a vak komondor a trafikpályázathoz. Itthon nyócévezés, előző kormány hibája miatt van az egész megy, a hazugság sajtószabadsága minden előtt, az EU-ban a nem leszünk multi gyarmat molinó a Békamenet rendezésében, és sohasem a beismerése a gazdasági alkalmatlanságnak amivel leszakadó részévé lett az ország a normális életnek, amitől lassan már több mint három éve távolodik az ország lakosságának a többsége a rákényszerített szabadságharc során, csak még nem sikerült így sem valós ellenséget találni. Ezt a helyzetet az elfoglalt médián keresztül valahogy sikerül mindig félre magyarázni, de ha nem akkor kitakarni, vagy ráhazudni az olyan simicskás felületre ahol ez csak lehetséges. Ezért nem jön jól az olyan hír ami nem fedi el a valós életet, mutatja a következményeket, vagy egyáltalán egészében beszámol a tényekről.

Az évi 71 milliárdos közpénzből üzemeltetett közmédia elveszni látszik a tényekben, azt nem képes megmutatni teljes egészében, megelégszik a kormánynak tetsző rész bemutatásával. Teszi ezt közpénzből, vagyis a magas adókból beszedett pénzen hazudja tele az emberek fejét arról végül is milyen jól élik meg ők a mindennapokat, hála a kormány áldásos tevékenységének amit azért ellenük folytat, de ezt nem vallhatja be, hanem pont az ellenkezőjéről igyekszik a jónépet meggyőzni. A kereskedelmi csatornák nem kapnak semmilyen támogatást a közpénzből, de azért igyekszik a kormány beleszólni a műsoraikba, amit lehet be is tiltanak, vagy a sikereseket egyszerűen lenyúlják. Heti hetes, Forma-1.

Ott szakadhatott el a cérna a kormánypártnál, és lett ellenség a kereskedelmi televízió, amikor az alaptörvény aktuális módosítása során ki akarták hagyni őket a politikai hirdetések piacáról, mivel ott nem tudták volna korlátozni az ellenzéket sehogyan sem. Nem mellesleg szép bevételt szedtek volna ki ezzel a tulajdonosok zsebéből is akik mivel ebből élnek és fizetik az alkalmazott dolgozókat,nem a mutyizott trafikpályázatra alapozott jövőből tesznek szert haszonra, ezt nem vették jó néven. Na és ezt a tervet akadályozták meg azok a normák amelyek lehetővé teszik a szabad versenyt, és a piaci alapon működő sajtószabadságot. Az pedig ugye nem lehet a kormánypártnak itthon bárki is ellentmondjon, vagy a világban valaki is úgy gondolja és meg is mondja, van olyan része a normális gondolkodásnak ami itthon a józan ész szabályai szerint kell hogy működjön, ha már nem csak a hatalom megtartásáról van szó amivel a kormány eddig is csak visszaélt a fülkeforradalma után. Aki ellent mond a határon túlról az automatikusan ellenség, aki ellen harcolni kell, mert különben tankot küld ide, de azért csak támogassa is ezt a harcot, ha már a saját jólétért kivéreztette a kormány a honi lakosságot, amit végül is mindig másra fogott  mint költségvetési hiánycélt, vagy államadósságot, de legalább ezt következetesen tagadja. Na ezért nem szabad az embereknek máshonnan megtudni a kormány tetteit, mint a saját szócsöveiből, akik gátlástalanul igyekeznek mindenhol elferdíteni a valóságot, legyen az parlamenti sajtó tájékoztató, vagy hírműsori elemzés.

A reklámadónak kell lennie annak a fenyegetettségnek amit bármikor bevethet a kormány a más vélemény kinyilvánítására, vagy tény sima közlésére hajlandóak ellen. Mert ha kell, pillanatok alatt beveszik akár az alaptörvénybe is a bevezetését, erről a sírásó rokon törvénye tanúskodik, de a trafikmutyi sem vall más nézetet. Azt azért még sem tűrheti a kormánypárt legalább egyenlő esélyekkel induljon mindenki az vélt igazság feltárásában, neki az a jó ha a saját hazugsága kap minél nagyobb teret, lehetőleg ellenszél nélkül kizárólag felé lejtő pályán. De ezt is úgy kell valahogy beállítani, mintha valami szélesítése lenne a lehetőségeknek, nem pedig korlátozása a jogoknak. Ebben már van gyakorlata a kormánynak, ha a család legkisebb gyerekének a kezéből kirúgja  a vajas kenyér üres felét, képes bedumálni ez a gyerek érdekében van, nehogy elhízzon, ha már nincs munkája a családban senkinek, és annyit ér amennyije van. Vegyen egy vak komondort, és meg is van oldva a szeretet. BANDITA.